Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-20 / 47. szám

ISKOLA. Pótló- és javító lelkészképesítö vizsgálat. A dunamelléki ref. egyházkerület elnöksége a budapesti theologiai akadémián az 1904. évre tartandó pótló és javító lelkészképesítő vizsgálat napjául deczember hó 14-ét tűzte ki. A vizsgálatra az engedélyt nyerteknek és javításra utasítottaknak decz. hó 13-án reggel 8 órakor kell jelentkezniük a theologiai igazgatóságánál. Pótló és javító érettségi vizsgálat. Az erdélyi ref. egyházkerület fenhatósága alatt álló főgimnáziumok részére a deczemberi javító- és pótló érettségi vizsgálatok deczember 21-én, a nagyenyedi főgimnáziumon fognak megtartatni. A közoktatásügyi miniszter rendeletet intézett a tanfelügyelőkhöz, a melyben figyelmezteti őket, hogy az állami és államilag segített községi iskolák pénztárainak, illetőleg a beiratási díjaknak a terhére politikai és politikai tanügyi lapok nem rendelhetők meg, mert a szóban forgó jövedelmek első sorban az ifjúsági könyvtárak létesítésére ós másodsorban a tanítói szakműveltség előmozdítására szolgáló könyvek és kizárólag ilyen irányú folyóiratok megszerzésére fordíthatók ; tehát nem engedhető meg, hogy ez a különben is csekély jövedelmi forrás más irányban és önkényesen vétessék igénybe. The líerlitz School of Languages. Gyakorlati nyelviskola Budapest, Erzsébet-körút 15. Idegen nyelvek, nevezetesen franczia, angol, olasz, német, orosz stb. nyelvek gyakorlati tanítása felnőtteknek, férfiaknak és hölgyeknek, kezdőknek és haladóknak, az illető nemzetiségű nyelvmesterek által, Berlitz módszere szerint, tehát akként, hogy az első leczkeórától fogva a tanulóval csupán a megtanulandó nyelven beszélnek. Prospektusok ingyen és bérmentve. Beiratás bármely időben. Az intézet fordításokat is eszközöl. EGYESÜLET. A szepesbélai ifjúsági egyesület november 6-án, a reformáczió ünnepén a templomban vegyes karban Neupauer Mihály karmester vezetése alatt szép négyhangú egyházi éneket adott elő. Délután saját helyiségében újból közreműködött énekkarával, a mikor Weber Samu a diakonissza-ügyről tartott nagy figyelemmel és tetszéssel fogadott előadást. A Luther-Társaság irodalmi szakosztálya f. hó 11-én délután értekezletet tartott a Deák-téri ág. hitv. ev. gimnázium dísztermében. Az ülésen Zsilinszky Mihály államtitkár és Gyurátz Ferenez püspök elnököltek. Az értekezlet első tárgya az Evangélikus Családi Lap ügye volt, a mely a társaság kiadásában jelenik meg. Majba Vilmos titkár azt indítványozta, hogy miután a társaság ráfizet a lapra s nem tudja kellőképen terjeszteni, adják ki a lapot egy szerkesztőnek 1600 kor. szubvenczióval, olyképen, hogy ennek fejében az illető szerkesztő tartozzék a lap összes költségeit fedezni. Ezt az indítványt azonban nem fogadták el, hanem elfogadva az eddigi szerkesztőnek. Böngérfi Jánosnak a szerkesztésről való lemondását, elhatározták, hogy a lap szerkesztésére felkérik Kovács Sándor pozsonyi theologiai tanárt. Böngérfi volt szerkesztőnek jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak eddigi munkásságáért. Egyébként pedig a ,végrehajtó bizottságra bízták a lap ügyének végleges elintézését. Ezután Mayer feketepataki lelkész azon indítványát tárgyalták, hogy adjon ki a társaság házi istentiszteletek számára imakönyveket és prédikácziókat. A végrehajtó bizottság elé utasították ezt az ügyet is. Weber Samu főesperes azt indítványozta, hogy a vegyes házaspárok felvilágosítására való népies iratok terjesztésére vállalkozzék a társaság. Miután Raffai Sándor pozsonyi theol. tanárnak van ilyen tárgyú, levelek alakjában megírt népies irata, felkérték, hogy engedje át a társaságnak. A tiszavidéki egyházmegye új ág. hitv. ev. naptár kiadását kérte, mert a protestáns árvaházi naptár túlságosan kálvinista jellegű. Többek felszólalása és Zsilinszky elnök felvilágosító szavai után ez indítványt elvetették. Ezután a titkár tett jelentést a társaság kiadványairól, a beérkezett és megbírált munkákról, végül pedig a társaság a jövő évi kiadványairól. KÜLÖNFÉLÉK. A baptisták törvényes bevétele. A magyarországi baptisták még 1896-ban mozgalmat indítottak, hogy fölvegyék őket a bevett vallásfelekezetek közé. Beterjesztették ekkor a kormányhoz hitvallomásukat és egyházi szervezetükről szóló szabályzatukat is. A baptisták egy küldöttsége már régebben tisztelgett Berzeviczy A. kultuszminiszternél, a ki jóakarattal fogadta őket és támogatását megígérte. A baptisták most országos gyűlést tartanak és ebből azalkalombólf. hó8-án nagyobb küldöttség kereste föl Tisza István gróf miniszterelnököt, mint belügyminisztert, hogy a baptisták ügyét jóindulatába ajánlja. A küldöttség szónoka Benedek János képviselő volt, a ki arra kérte a minisztert, hogy a küldöttség kérését teljesítse. Tisza István gróf miniszterelnök biztosította a küldöttséget arról, hogy tudomása van a kérelem becses erkölcsi rugóiról, azokat honorálja is s azt hiszi, hogy kölcsönös jóakarattal a kérdést hamarosan meg lehet oldani. A pesti második református templom alapja javára 1904. november 26-án, szombaton, esti 8 órakor a Rózsautcza 20. szám alatti imateremben hangversenyt rendez a helyi bizottság. Belépő-jegy ára személyenknét 2 korona, családjegy ára 4 korona. Felülfizetéseket a jótékony ezélra köszönettel fogad a rendező bizottság. Jegyek kaphatók a Ilózsa-utczai ev. ref. lelkészi hivatalban és a rendező bizottság tagjainál. Műsor: 1. Zarándok-kar, Wagner „Tannhauser" cz. operájából, énekli: a budapesti ref. theol. akadémia énekkara, Nemes Elemér karnagy vezetése alatt 2. Megnyitó, tartja: Kovács Emil ref. lelkész. 3. Magán-ének, előadja: Fröhlich Feodora. Zongorán kiséri: Nemes Elemér. 4. Költemények, írta és felolvassa: Miklós Elemér. 5. Vonósnégyes, előadja: a Nemes-Losonczy vonósnégyes társaság. 6 Felolvasás, tartja: Csűrös István ref. vallástanár. 7. Ária Erkel F. „Bánk-bán" cz. operájából, énekli: Gönczy Pál. Zongorán kiséri: Nemes Elemér. 8. Karének, énekli: a bpesti ref. theol. akadémia énekkara. A franczia kulturharcz immár eljutott az állam és az egyház teljes különválasztásáig. Combes miniszterelnök már be is nyújtotta a törvényhozáshoz f. hó 3-án az erre vonatkozó javaslatot. A javaslat 25 czikkből áll, s kimondja első sorban, hogy 1905. január 1-től kezdve sem az állam, sem a megyék, sem a községek semmiféle vallási vagy istentiszteleti ezélra sem teljesítenek fizetést. A javaslat nem ismer többé egyházat vagy vallásfelekezetet, csupán vallásos egyesületeket, a melyek az egyesületi törvény határozmányai alapján alakulnak. E vallásos egyesületek lehetnek helyiek, vagy megyeiek; de országos szervezetbe nem foglalhatók össze. A régi felekezeti alapokat a vallási-egyesületeknek kiad-