Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-13 / 46. szám

ISKOLA. Az országos közoktatásügyi tanács állandó bizottságának november 4-én Beöthy Zsolt dr. elnöklésével tartott ülésében felolvasták Berzeviczy Albert dr. közoktatásügyi miniszter leiratát, a mely a népoktatási új törvényjavaslattal kapcsolatban szükséges munkálatok elkészítésére hivja föl a tanácsot. Ilyenek : a népiskolai mindennapos és ismétlő-tanfolyam, továbbá a tanítóképző intézetek tantervének és tantervi utasításainak átdolgozása ; a nem magyar nyelvű népiskolák számára a magyar nyelv tantervének és a hozzávaló utasításoknak elkészítése, a királyi tanfelügyelők szakvizsgálatának szabályzata. Mind e munkálatoknak oly időben való elkészítését kívánja a miniszter, hogy azok a jövő iskolai évben elrendelhetők legyenek, az állandó bizottság ebben az értelemben megtette a szükséges intézkedéseket és meleg hangon üdvözölte Berzeviczy minisztert a törvényjavaslat benyújtásáért. A pápai ref. theol. akad. ifjúsága felállítandó önsegélyző-egyesülete javára, f. hó 17-én, nagyszabású hangversenyt rendez. A hangverseny védőségét az egyházkerület és a főiskolai igazgató-tanács elnökei vállalták el. Az új népoktatási törvényjavaslat és a tanítók. A „Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága" memorandumba foglalta az új népoktatási törvényjavaslatra vonatkozó véleményét. A memorandum különösen a magyar nemzeti szempontoknak erőteljesebb kidomboritását sürgeti a javaslat keretében. így kívánja, hogy az állami és a községi iskolákban a vallástanítás kizárólag magyar nyelven történjék. Veszedelmesnek tartja, hogy az idegen nyelvű tanítás a tanulók bizonyos százalékához köttessék. A tanítóképzés kizárólag állami legyen. Hibáztatja, hogy a felekezeti tanítóképzők képesítő vizsgálatain a kormány képviselőjének nem adnak rendelkezési jogot; továbbá, hogy az állami bizottságokba egy tagot sem küldhet ki a miniszter teljesen függetlenül. Nem tartja elégségesnek a tantervek ós a tankönyvek olyan ellenőrzését, a minőt a javaslat kontemplál s itt az államnak nagyobb befolyását kívánja. Helyteleníti a tanulók számának osztályonkint 80-ban, a tanítók óráinak hetenként 36-ban megállapítását, mivel ez a tanító túlterhelése. Végül igen csekélynek és a tanítók fontos és nehéz munkájához képest szégyenletesnek ítéli a 800, illetve 1000 koronás tanítói fizetést. Evangélikus vallástanárok értekezlete. Az evangélikus vallástanárok f. hó 8-án tartották meg második értekezletüket a Deák-téri iskola dísztermében. A tanácskozást Zsilinszky Mihály államtitkár nyitotta meg, a ki beszédében fölemlítette, hogy már elértek 'némi eredményt, mert az egyetemes gyűlésnél csaknem nyolcz esztendeig hevert javaslatokaz idén a megoldás stádiumába kerültek. Az egyetemes gyűlés nem mindenben értett egyet az értekezlet kívánalmával, de főbb pontjaiban elfogadta a vallástanárok^óhajtásait." Atmegnyitóbeszód után Hetvényi Lajos titkár jelentette, hogy a tavalyi értekezlet határozatait mind végrehajtották. Ugyancsak Hetvényi Lajos titkár mutatta be a középiskolai vallásoktatás reformjára vonatkozó észrevételeket. Ez a munkálat, a mely a vallástanárok véleményeinek összeegyeztetése alapján készült, részletesen felsorolja az egyes osztályok szerint beosztandó tanítási anyagot. A javaslatot az értekezlet elfogadta, Zsilinszky Mihály pedig elvállalta a javaslatnak az egyetemes gyűlés elé való terjesztését. Ezután Geduly Henrik ev. lelkész terjesztette elő a vallástanárok jogi helyzetéről szóló előadói munkálatát. Ebben kiemelte, hogy a vallástanárokat a többi szakok tanáraival szükség szerint egyenrangúaknak kell tekinteni. Erre az egyenrangúságra jogosítja őket kvalifikácziójuk, a kifejlődött joggyakorlat és az egyház érdeke. Kívánja, hogy a vallástanár hivatalból tagja legyen az egyháztanácsnak, képviseletnek, közgyűlésnek és iskolaszéknek, legyen hivatalból tagja az egyházmegyének, legyen tagja az egyházmegye tanügyi és gyámintézeti bizottságának és legyen képviselve az egyházkerületen és az egyetemes gyűlésen. A javaslathoz elsőnek Majba Vilmos gyűjtőfogházi lelkész szólt hozzá s az előadói javaslathoz pótlólag indítványozta, hogv az evangélikus hitoktatót hivatalosan vallástanárnak nevezzék. Gyurátz Ferencz püspök az egyház kötelességének tartja, hogy megjelölje azoknak a vallástanároknak állását, jogkörét és czímét, a kiket Ő állít oda az evangélium hirdetésére. Ha az egyház megköveteli vallástanáraitól, hogy hű és buzgó szolgái legyenek, akkor adja meg nekik azt, a mi állásuknál és képzettségüknél fogva őket megilleti. Az értekezlet végiíl a Geduly-féle javaslatot több lényegtelen módosítással és megbővíive Majba Vilmos indítványával elfogadta. A javaslatot az egyetemes gyűlés elé fogják terjeszteni. Az érettségi vizsgálat reformja tárgyában, a kultuszminiszter felhívására, az Országos Közoktatási Tanács elkészítette javaslatát. A munkálatot dr. Heinrich Gusztáv, dr. Fináczy Ernő és dr. Alexander Bernát dolgozták ki. Az albizottság munkálatát a tanács magáévá tevén, kinyomatta s most az illetékes szakkörökhöz fog letétetni hozzászólás végett. A Közoktatási Tanács a miniszteri rendelet értelmében, a mely az érettségi vizsgálat intézményének további fönmaradását föltételezi, egyedül a ma érvényes utasítások megjavítására, megváltoztatására, illetőleg pótlására szorítkozott. Elve lévén a maga részéről is, hogy az érettségi vizsgálatot szükségesnek tartja ; megszüntetését, vagy színvonala leszállítását közművelődésünk jól fölfogott érdekéből ellenezni kénytelen. Ez az elv magyarázza a Javaslat minden új mozzanatát, ezekben a régitől való eltéréseit. A javaslatban visszatérés látszik a régibb vizsgálati rendszerhez, abban a tekintetben, hogy a görög és a német, illetve a reáliskolában a franczia nyelvet ismét a szóbeli vizsgálat tárgyává kívánja tenni; de mégis azzal a könnyítéssel, hogy az írásbelit elengedi belőlük. E szerint az írásbeli csak a magyarból, a latinból és az algebrából és geometriából volna teendő. A magyar írásbeli tétel ezentúl csak a magyar irodalomtörténet köréből volna adandó. Az írásbeli vizsgálat eredménye minden tárgyból egyforma értékű lenne; egy elégtelen azonban, bármely ^tárgyból legyen is az, a szóbeli vizsgálattól senkit sem tarthatna vissza. A szóbeli vizsgálat tárgyai maradnának az eddigiek, megbővülve még a görög és a német, illetve a franczia nyelvből adandó vizsgálattal. A szóbeli vizsgálatokon a sédahúzás eltörlendő; a kérdéseket pedig mellőzzék az aprólékos részleteket, lexikális adatokat, kevésbbé fontos évszámokat, ritkán előforduló tételeket és szabályokat, hanem csak annak kipuhatolására szorítkozzanak, hogy a tanuló tisztában van-e az anyag fontosabb részeivel. A magyar nyelvi vizsgálaton a fősúly az irodalom közvetlen ismeretének kipuhatolására essék ; a latin, görög, német és franczia nyelvnél az auktor szövege a központ, kapcsolatban az íróra és korára vonatkozó ismeretekkel. A történelmi vizsgálaton egy összefoglaló és egy részletkérdés adandó fel. Ugyanígy a mathematikánál ós a fizikánál. Az osztályozásnál a konpenzálás mellőzendő. A vizsgálat dija ezentúl 25 korona lenne és a teljes is-