Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-13 / 46. szám

ISKOLA. Az országos közoktatásügyi tanács állandó bizott­ságának november 4-én Beöthy Zsolt dr. elnöklésével tartott ülésében felolvasták Berzeviczy Albert dr. köz­oktatásügyi miniszter leiratát, a mely a népoktatási új törvényjavaslattal kapcsolatban szükséges munkálatok elkészítésére hivja föl a tanácsot. Ilyenek : a népiskolai mindennapos és ismétlő-tanfolyam, továbbá a tanítóképző intézetek tantervének és tantervi utasításainak átdolgo­zása ; a nem magyar nyelvű népiskolák számára a ma­gyar nyelv tantervének és a hozzávaló utasításoknak el­készítése, a királyi tanfelügyelők szakvizsgálatának sza­bályzata. Mind e munkálatoknak oly időben való elké­szítését kívánja a miniszter, hogy azok a jövő iskolai évben elrendelhetők legyenek, az állandó bizottság ebben az értelemben megtette a szükséges intézkedéseket és meleg hangon üdvözölte Berzeviczy minisztert a törvény­javaslat benyújtásáért. A pápai ref. theol. akad. ifjúsága felállítandó önsegélyző-egyesülete javára, f. hó 17-én, nagyszabású hangversenyt rendez. A hangverseny védőségét az egyház­kerület és a főiskolai igazgató-tanács elnökei vállal­ták el. Az új népoktatási törvényjavaslat és a tanítók. A „Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága" memo­randumba foglalta az új népoktatási törvényjavaslatra vonatkozó véleményét. A memorandum különösen a magyar nemzeti szempontoknak erőteljesebb kidombori­tását sürgeti a javaslat keretében. így kívánja, hogy az állami és a községi iskolákban a vallástanítás kizárólag magyar nyelven történjék. Veszedelmesnek tartja, hogy az idegen nyelvű tanítás a tanulók bizonyos százaléká­hoz köttessék. A tanítóképzés kizárólag állami legyen. Hibáztatja, hogy a felekezeti tanítóképzők képesítő vizs­gálatain a kormány képviselőjének nem adnak rendel­kezési jogot; továbbá, hogy az állami bizottságokba egy tagot sem küldhet ki a miniszter teljesen függetlenül. Nem tartja elégségesnek a tantervek ós a tankönyvek olyan ellenőrzését, a minőt a javaslat kontemplál s itt az államnak nagyobb befolyását kívánja. Helyteleníti a tanulók számának osztályonkint 80-ban, a tanítók óráinak hetenként 36-ban megállapítását, mivel ez a tanító túl­terhelése. Végül igen csekélynek és a tanítók fontos és nehéz munkájához képest szégyenletesnek ítéli a 800, illetve 1000 koronás tanítói fizetést. Evangélikus vallástanárok értekezlete. Az evan­gélikus vallástanárok f. hó 8-án tartották meg második értekezletüket a Deák-téri iskola dísztermében. A tanács­kozást Zsilinszky Mihály államtitkár nyitotta meg, a ki beszédében fölemlítette, hogy már elértek 'némi ered­ményt, mert az egyetemes gyűlésnél csaknem nyolcz esztendeig hevert javaslatokaz idén a megoldás stádiumába kerültek. Az egyetemes gyűlés nem mindenben értett egyet az értekezlet kívánalmával, de főbb pontjaiban elfogadta a vallástanárok^óhajtásait." Atmegnyitóbeszód után Hetvényi Lajos titkár jelentette, hogy a tavalyi érte­kezlet határozatait mind végrehajtották. Ugyancsak Hetvé­nyi Lajos titkár mutatta be a középiskolai vallásoktatás reformjára vonatkozó észrevételeket. Ez a munkálat, a mely a vallástanárok véleményeinek összeegyeztetése alap­ján készült, részletesen felsorolja az egyes osztályok szerint beosztandó tanítási anyagot. A javaslatot az érte­kezlet elfogadta, Zsilinszky Mihály pedig elvállalta a javas­latnak az egyetemes gyűlés elé való terjesztését. Ezután Geduly Henrik ev. lelkész terjesztette elő a vallástanárok jogi helyzetéről szóló előadói munkálatát. Ebben kiemelte, hogy a vallástanárokat a többi szakok tanáraival szük­ség szerint egyenrangúaknak kell tekinteni. Erre az egyenrangúságra jogosítja őket kvalifikácziójuk, a ki­fejlődött joggyakorlat és az egyház érdeke. Kívánja, hogy a vallástanár hivatalból tagja legyen az egyház­tanácsnak, képviseletnek, közgyűlésnek és iskolaszéknek, legyen hivatalból tagja az egyházmegyének, legyen tagja az egyházmegye tanügyi és gyámintézeti bizott­ságának és legyen képviselve az egyházkerületen és az egyetemes gyűlésen. A javaslathoz elsőnek Majba Vil­mos gyűjtőfogházi lelkész szólt hozzá s az előadói javas­lathoz pótlólag indítványozta, hogv az evangélikus hitoktatót hivatalosan vallástanárnak nevezzék. Gyu­rátz Ferencz püspök az egyház kötelességének tartja, hogy megjelölje azoknak a vallástanároknak állását, jogkörét és czímét, a kiket Ő állít oda az evangélium hirdetésére. Ha az egyház megköveteli vallástanáraitól, hogy hű és buzgó szolgái legyenek, akkor adja meg nekik azt, a mi állásuknál és képzettségüknél fogva őket megilleti. Az értekezlet végiíl a Geduly-féle javas­latot több lényegtelen módosítással és megbővíive Majba Vilmos indítványával elfogadta. A javaslatot az egye­temes gyűlés elé fogják terjeszteni. Az érettségi vizsgálat reformja tárgyában, a kultuszminiszter felhívására, az Országos Közoktatási Tanács elkészítette javaslatát. A munkálatot dr. Heinrich Gusztáv, dr. Fináczy Ernő és dr. Alexander Bernát dol­gozták ki. Az albizottság munkálatát a tanács magáévá tevén, kinyomatta s most az illetékes szakkörökhöz fog letétetni hozzászólás végett. A Közoktatási Tanács a mi­niszteri rendelet értelmében, a mely az érettségi vizs­gálat intézményének további fönmaradását föltételezi, egyedül a ma érvényes utasítások megjavítására, meg­változtatására, illetőleg pótlására szorítkozott. Elve lévén a maga részéről is, hogy az érettségi vizsgálatot szük­ségesnek tartja ; megszüntetését, vagy színvonala leszállí­tását közművelődésünk jól fölfogott érdekéből ellenezni kénytelen. Ez az elv magyarázza a Javaslat minden új mozzanatát, ezekben a régitől való eltéréseit. A javaslatban visszatérés látszik a régibb vizsgálati rendszerhez, abban a tekintetben, hogy a görög és a német, illetve a reáliskolában a franczia nyelvet ismét a szóbeli vizsgálat tárgyává kí­vánja tenni; de mégis azzal a könnyítéssel, hogy az írásbelit elengedi belőlük. E szerint az írásbeli csak a magyarból, a latinból és az algebrából és geometriából volna teendő. A magyar írásbeli tétel ezentúl csak a magyar irodalomtörténet köréből volna adandó. Az írás­beli vizsgálat eredménye minden tárgyból egyforma ér­tékű lenne; egy elégtelen azonban, bármely ^tárgyból legyen is az, a szóbeli vizsgálattól senkit sem tart­hatna vissza. A szóbeli vizsgálat tárgyai maradnának az eddigiek, megbővülve még a görög és a német, illetve a franczia nyelvből adandó vizsgálattal. A szóbeli vizsgá­latokon a sédahúzás eltörlendő; a kérdéseket pedig mellőz­zék az aprólékos részleteket, lexikális adatokat, kevésbbé fontos évszámokat, ritkán előforduló tételeket és szabályo­kat, hanem csak annak kipuhatolására szorítkozzanak, hogy a tanuló tisztában van-e az anyag fontosabb részeivel. A magyar nyelvi vizsgálaton a fősúly az irodalom köz­vetlen ismeretének kipuhatolására essék ; a latin, görög, német és franczia nyelvnél az auktor szövege a központ, kapcsolatban az íróra és korára vonatkozó ismeretekkel. A történelmi vizsgálaton egy összefoglaló és egy rész­letkérdés adandó fel. Ugyanígy a mathematikánál ós a fizikánál. Az osztályozásnál a konpenzálás mellőzendő. A vizsgálat dija ezentúl 25 korona lenne és a teljes is-

Next

/
Oldalképek
Tartalom