Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-13 / 46. szám

óhajtozik a Krisztus után. A nyár és ősz ajándékai betakarítva ; kezd az ember jobban érdeklődni az Isten dolgai iránt. Mindinkább telnek a templomok, erősebben zendülnek a dicséretek s a gyülekezetet a közelgő karácsony gondolata nagyerővel ragadja meg; a vágy mindig nagyobb lesz a Krisztus után, úgy hogy a lélek szinte éhezi és szomjúhozza a Krisztust. A léleknek eme sóvárgását ragadja meg a szerző ós elemi erővel tör elő ajkairól: Jer áldott vendég, várunk téged. A mint nagy örömmel várja az advent napjaiban a Krisztust, épen olyan meleg szeretettel kiséri életének minden kiemelkedő mozzanatánál. Ezekben az ünnepi imákban egy;

a Krisztust mélyen átérző lélek szól hozzánk ; azonban nemcsak az ő iránta való szeretet szólal meg bennök, hanem betekinthetünk általok az isteni üdvintézkedésbe és látjuk ennek az emberiségre tett hatását. Ünnepi beszédutáni imáiban nem a léleknek ama csendes megnyugovása az uralkodó, a mint fennebb említék, hanem az illető ünnep uralja még mindig s az ünnep hatását vázolja; költői erővel, megragadó • vonásokkal mutatva fel azt a hatást, melyet az illető ünnep az egész emberiségre gyakorolt s csak ekkor kéri továbbra is az Isten áldását, a Krisztus segedelmét vagy^a Szentlélek megszentelő erejét. Az ünnepi imák után az „Alkalmiak" jönnek. Beköszönéskor, bűnbánatkor, újkenyéri úrvacsorakor, iskolai év elején, végén (2), vizsga alkalmával, templomalapkő letételekor, márcz. 15-én (2), ref. ünnepén, október 31-én (olyankor, midőn csak imádság van) óév estvéjén (2) mondandó imák. Betegekért való könyörgések, az Uri ima és 25 áldás zárják be e minden tekintetben kiváló munkát. Szépek ezek is, mint a többiek ; de ezek közül kii lön ki kell emelnem a templomalapkő letételekor és az év utolsó napján tartandó imákat, mint a melyekhez hasonlókat nem találunk imairodalmunkban. Hasonlatai — akár a természetből, akár az emberi életből vétettek — mind ellentétükre, mind fokozásukra nézve megkapó erővel, drámai élénkséggel vannak alkalmazva. Úgy, hogy ha csak olvassák is ezeket az imákat, nemcsak az öröm vagy lelkesedés tüzét gyújtják fel benünk, hanem könnyekre is fakasztanak. A léleknek annyi érzését ragadja meg az író, a szíveknek annyira a mélységébe hat, hogy többé nem a magáé az olvasó; teljesen az író hatalmába került, a ki is a 130. dicséret eme sóhajtását: „Feltekintvén rád, Atyámra, könyű csordul az orczámra", valóra váltja. Annyira szépek ezek az imák, hogy hivatva vannak arra, hogy egy új korszakot kezdjenek imairodalmunkban. A vallásos lelket annyi új gondolattal, annyi megkapó szépséggel veszik körül, a minőt nem láttunk eddig egy imaírónknál sem. Van azonban még egy kiváló tulajdonságuk ezeknek az imáknak : nyelvezetük tősgyökeres magyarsága. „Hisz ez nem érdem" — hallom az ellenvetést. Hát jól van, ne legyen érdem. — Hanem úgy-e, szívesebben hallgatjuk a kurucz dalok, versek rímnélküli csengését az ezüst harang kondulásánál; hanem azért gyönyörködve gyönyörködünk Szabolcska költeményeinek nemcsak tartalmában, hanem nyelvében is. A mit ott jóleső érzéssel hallunk, a miben Szabolcskánál gyönyörködünk, a magyar nyelvnek azt a rithmikus csengését, csodálatos báját találjuk meg ez imák nyelvében is. De nemcsak rithmussal találkozunk, hanem a legpompásabban csengő rímekkel is, úgy hogy ez imák nyelvéről bátran mondhatjuk, hogy költői. Es ez az, a mi segít elragadni a lelket. Mert minél szebbek, emelkedettebbek a gondolatok, annál szebb, megragadóbb öltözetet kapnak, és az Atyához siető lelket sehol sem sérti, botránkoztatja egy-egy zökkenő, egy fület, magyarságot sértő szó. Úgy hogy a munka nemcsak imádságos könyveink közt, de az irodalomban is méltán kelt feltűnést. A mi a külső alakot illeti, arról is csak jót mondhatok. Jó erős vászonkötésben, tiszta, világos nyomással és akkora betűkkel készült, hogy kényelmesen lehet olvasni. Figyelő. IRODALOM. Magyar Regényírók. A legértékesebb magyar regények egyöntetű képes kiadása 60 kötetben, szerkeszti Mikszáth Kálmán, kiadja a Franklin-Társulat. Ára csinos vászonkötésben 300 kor.; mely 4 koronás havi vagy 25 koronás félévi részletekben is fizethető. — Nagyérdekű és nagyértékű vállalat, melybe minden egyes szerzőhöz Mikszáth ír tanulságos bevezetéseket, a melyek egybegyűjtve teljes és élvezetes monográfiája a magyar regényirodalomnak. A hézagpótló vállalat hozzáférhetővé teszi az elfelejtett jeles műveket mindenek számára; nagyszabású, egységes gyűjteménybe foglalva a régieket és az újakat, az ünnepelteket és a mellőzötteket; megadja Mikszáth Kálmán bevezető tanulmányaiban azt az ösztökélést is, a melyre a mult iránt eltompult jelenkor fiának gyakran szüksége van, hogy visszatérjen a régiekhez, élvezze történeteiket, tiszta magyar előadásukat, megértse nemzeti irányukat és általános emberi tartalmukat. Növeli a vállalat értékét, hogy minden egyes regényt egy-egy kiváló magyar művész eredeti képei illusztrálnak. Mintegy ezer művészi illusztráczió — a legjelesebb magyar művészek alkotásainak tekintélyes képtára — fogja gazdagítani a Magyar Regényírók köteteit. A most megjelent első öt kötet a következő : báró Kemény Zsigmond: A rajongók (két kötet), R. Hirscli Nelli képeivel; Csiky Gergely : Az Atlasz-család, Neogrády képeivel; Vadnai Károly: A kis tündér, Nagy Sándor képeivel és Pálffy Albert : Esztike kisasszony professzora, Márk^Lajos képeivel. A kiadó Franklin-Társulat hagyományaihoz méltó a gyűjtemény kiállítása. Finom famentes papiroson, tiszta szép nyomás, egész oldalas művészi képmellékletek és díszes bekötési tábla. A nagybecsű vállalatot, mely az első magyar regénytár s egyben az első magyar regény monográfiája is, melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. A gyermeki elme fejlődése ós működése. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium megbízásából írta : dr. Ranschburg Pál idegorvos. Az „Athenaeum" kiadása, 168 lap. Ara 4 korona. — Gyakorlatias irányú, biztos alapon nyugvó tudományos munka. Az első részben ismerteti szerző az idegrendszer központját és elágazását; a második részben tüzetesen foglalkozik az idegrendszernek és az agy munkabírásának fejlődésével, annak ép állapotával lés _ fejlődési [zavaraival; ; a^ harmadik részben a gyermeki elme hibáit és rendellenességeit tárgyalja és a negyedik részben a gyermeki elme védelméről szól. Legérdekesebb és legtanulságosabb a következő négy fejezete: a gyermeki elme védelme a gyermek világrajötte előtt; továbbá a normális gyermek szellemi fejlődésének elősegítése és a szellemi ^rendellenességben szenvedő, valamint a züllésnek indult s a bűntettes gyermekek védelme. Érdekes ezenkívül a munkának az a része, mely a paeclagogiával kapcsolatos és a gyermekek elmebeli különbözőségét fejtegetve, az iskolák tan-