Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-06 / 45. szám

Pál utoljára megy Jeruzsálembe, Csel. XXI. 18., a vének­hez megy és ezeknek ad számot utazása dicső ered­ményeiről. De nemcsak a jeruzsálemi anyaegyházban, hanem a többi egyházakban is korán meghonosult a presbyteri intézmény. Pál és Barnabás minden gyülekezetben választ­tattak — kézzel felmutatás által — presbytereket már első útjuk alkalmával. Hogy a presbyterek, mint a gyüle­kezet elüljárói, fegyelmezői tanítottak-e egyszersmind? Bizonyára volt közöttük olyan is, a ki vett charizmát erre nézve; mert általában úgy kell elgondolnunk, hogy a feladatok ezen kezdetleges állapotban nagyon összefolyók voltak. Elég annyit megjegyezni, hogy a presbyterek nem foglakoztak ezen időben még szükségkép tanítással, ezt végezte ezen időben a három magasabb rend, szóval vagy írásban. A presbyter főtiszte a kormányzás, fel­ügyelet volt, tanítással nem foglalkozott szükségképen eleinte. De az apostolok, evangélisták, tanítók a gyüle­kezetek szaporodása folytán mind gyérebben látogathat­ták tanítás, buzdítás czéljából a gyülekezeteket, s így a gyülekezet természetes tanítói a vének lettek, ők lettek a nép „pásztorai és tanítói", Efesus IV. 11. A jól elül­járó presbyterek, különösen azok, a kik fáradoznak a beszédben és tanításban, kettős tisztségre méltók, Tim. V. 17. Kettős tisztségre lettek méltóztatva akkor, midőn az apostoli korszak elmultával a fegyelmezés mellett a tanítás, a gyülekezet szellemi vezetése az ő feladatuk lőn. A Kálvin által létesített presbyteri intézménynek világi vagy kormányzó és tanító vagy lelkészi presbyte­rek közötti különbségtétele innen veszi eredetét. B. Pap István. BELFÖLD. Az egyetemes konvent ülései. Egyetemes konventünknek október 27—29. napjain Budapesten megtartott ülései mintegy előhangjai tűntek fel a f. hó 10-ikére összehívott zsinatnak. Tárgysoroza­tán már egy rakás olyan ügy szerepelt, a melyeknek végleges megoldására a zsinat lesz hivatva, vagy a melyek a zsinat előkészítéséhez tartoztak. így tudomásul vette a konvent a kerületeknek a zsinati képviselők meg­választására vonatkozó jelentéseit; megállapította a zsi­natot megnyitó istentisztelet rengjét, a zsinat meg­nyitó ülésének formaságait és megtette az intéz­kedéseket az iránt, hogy az egyházi adóreform, a lelkészi és a theologiai tanárok egyetemes nyugdíjintéze­tének és a főiskolai tanári fizetés rendezésének fontos kérdései úgy előkészítve kerüljenek a zsinatra, hogy megoldást is nyerhessenek. Fontos, tartalmas ülései vol­tak tehát konventünknek. Most már csak a zsinat van hátra, hogy a konvent által előkészített életbevágó ügye­ket bölcs megoldással egyházi és iskolai életünkbe be is vigye. Sokat várunk ezek tekintetében a zsinattól és jó reménységben is vagyunk, hogy a kormány segítsé­gével, a törvényhozás támogatásával sikerülni is fog égető sebeink jó nagy részét megorvosolnunk. A konvent tárgyalásairól a következőkben számo­lunk be. Az október 27 én megnyitott ülés Kun Bertalan lelkészelnök buzgó imádságával ós báró Bánffy Dezső világi elnök üdvözlő szavaival vette kezdetét. Következett az alakulás, a megjelentek igazolásával, az elhunytak, a lemondottak és távolmaradtaknak a póttagokkal helyettesítésével. Átesve ezeken, hozzáfogott az ülés a tárgyaláshoz. Báró Bánffy elnökileg bejelentette, hogy a biblia­vasárnapján a Brit és külföldi bibliaterjesztő-társaság százados alapjára gyülekezeteink összesen 9354 kor. 49 fillért adományoztak s az adományok a társulathoz elküldettek. Ez az összeg, gyülekezeteink és a magyar kálvinisták milliókra menő számát tekintve, épen nem nagy, de mint a magyar kálvinistáknak egyetemes keresztyéni célra adott legelső adomány a,mégis figyelemre méltó. A biblia­terjesztő-társaság, a mint György Endre, a magyar ref. egy­háznak a jubiláris ülésen jelen volt képviselője tolmácsolta, örömmel is fogadta az adományt. Mi pedig szeretjük hinni, hogy ez az első adomány nem lesz részünkről egyszersmind az utolsó is ; hanem méltányolva és hálálva a társaságnak közöttünk folytatott munkáját és irántunk megbizonyított áldozatkészségét, ezentúl is segélyére fogunk sietni, adományainkkal és az általa nyomatott bibliák terjesztésével. Örvendetes tudomásul vette ezután a konvent, hogy felterjesztésére a kultuszminiszter hajlandónak mutat­kozott a káplántartási segélyt megpótolni; valamint azt is, hogy a folyó évre a törvényhozás által megszavazott 200,000 korona államsegély kiutalványoztatott. Fejes Istvánnak a próba-énekeskönyvre vonatkozó előzetes jelentését tudomásul véve, az egyetemes tan­ügyi bizottságnak a megalakulásra vonatkozó jelentését hallgatta meg a konvent. A jelentés szerint az egyetemes tanügyi bizottság elnöke Antal Gábor, alelnöke Dóezy Imre, jegyzője dr. Antal Géza lesz. Szakelőadói, a theologiai akadémiákat illetőleg Radáesi György, a jogakadémiákat illetőleg dr. Ballagi Géza, a középisko­lákat illetőleg Váró Ferencz, a népiskolákat illetőleg Orosz István, a vallástanítási ügyeket illetőleg dr. Antal Géza. Majd következett a tanügyi bizottság jelentése a középiskolák számára kiutalt pótló államsegélyekről és a konventhez intézett felterjesztésekről. A gimnáziumi pótló államsegélyek kiutalását egyszerűen tudomásul vették; a felterjesztésekkel azonban már alaposan fog­lalkoztak. Az erdélyi egyházkerület azt kérte, hogy a középiskolai tanári nyugdíjintézetbe a fentartó testületek által fizetett 3% a nyugdíj intézeti törvény revíziója alkal­mával vagy töröltessék, vagy pedig a fentartási állam­segélyből fedeztettessék. A kérést, véleményezés végett, a közjogi bizottsághoz tették át. Az orsz. ref. tanáregye­sület pedig az iránt tett felterjesztést, hogy a bécsi béke 300-ados évfordulója az iskolákban megünnepel­tessék. A konvent a felterjesztést szívesen fogadta és kimondotta, hogy 1. a fentartó testületeket felhívja a 300-ados évfordulónak az 1905/6. iskolai év végén leendő megünneplésére; 2. Bocskai István képét szemléltető kép alakjában elkészíttetti és az iskolák rendelkezésére bocsátja; 3. Bocskai életrajzát megíratja és azt az iskolai könyvtáraknak és a gyülekezeteknek ingyen megküldi; 4. felhívja a kerületeket, hogy a nagy évfordulónak, hálaadó istentisztelet keretében leendő megünneplése iránt intézkedjenek. Kenessey Béla ezután az adóügyi bizottságnak az egyházi adóreformra vonatkozó statisztikai adatait és munkálatát mutatta be. A nagyfontosságú adatok elvégre mind együtt vannak és a bizottság fáradhatatlan (de

Next

/
Oldalképek
Tartalom