Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-30 / 44. szám

kocsárdi lelkész mond. A tárgyaló ülésen Balogh Sándor mezőbodoni lelkész és Lovassy Andor vármegyei főjegyző tartanak felolvasásokat. — Az udvarhelymegyei egyházi értekezlet november hó 3-án Mátisfalván tartja meg közgyűlését. A megelőző istentiszteleten Biró Áron lelkészelnök és Lőrincz Áron farnadi lelkész fognak szolgálni. A közgyűlésen Mester János helybeli lelkész, Szabó Árpád székelyudvarhelyi tanár és Lajos János értekezleti titkár tartanak felolvasásokat. Egyházmegyei gyíilés. A dési ref. egyházmegye november hó 6-án, Désen tartja meg közgyűlését. Az ötödik róm. kath. nagygyűlés f. hó 20—23. napjain tartotta meg üléseit Budapesten, kapcsolatban a róm. kath. egyesületek és szövetkezetek üléseivel. Október 20-án a legény egyesületek orsz. szövetségének volt a gyűlése, a melyen a szocziáldemokráczia elleni védekezésről, az egyesületi ünnepélyek hatásáról, a mester- és a mesterlegény kérdésről tartottak előadásokat. Ugyanezen a napon a budapesti Szent Imre kör tartott műsoros estélyt. Október 21-én volt áz első nyilvános nagygyűlés, a melyen ifj. Zichy János elnök tartott megnyitóbeszédet, azután pedig a róm. katholikusok egységéről voltak előadások, a melyek ez egységet a pápasághoz való ragaszkodásban, a hazafiságban és a Mária-tiszteletben mutatták fel. Délután a róm. kath. egyesületek országos szövetségének évi közgyűlése tartatott' meg. Este pedig újra nyilvános nagygyűlés volt, a melyen a keresztyén nő társadalmi szerepéről, a szövetkezetek népmentő fontosságáról és a római katholikusok társadalmi tevékenységéről tartottak előadásokat. Október 22-én, a harmadik nyilvános nagygyűlésen a róm. kath. tanügy állapotáról, a róm. kath autonómiáról és az erkölcstelen irodalom elleni védekezésről tárgyaltak. Délután a Mária szeplőtelen fogantatása dogmájának ötven éves jubileuma alkalmából díszgyűlést tartottak, a melyen a beszédek tárgyát a jubileum jelentősége, a Mária-kultusz és a Mária-kongregácziók jelentősége képezték. Este a keresztyén munkás-egyesületek szövetsége tartotta meg alakuló közgyűlését, a melyen a magyar muskásviszonyról és a földmívelők keresztyén szocziálizmusáról voltak előadások. Október 23-án volt a negyedik és egyszersmind utolsó nyilvános nagygyűlés, a melyen a róm. kath. ifjúság erkölcsi védelméről, a magyar népnek a szocziáldemokrácziától megvédéséről, a róm. kath. hitélet tarsadalmi hatásairól értekeztek. Délután a róm. kath. munkásegyesületek tartották meg közgyűlésüket, a melyen az iparososztály bajairól és azok orvoslásáról, a munkásmozgalmakról, az állam, az egyház és a társadalom szocziális feladatairól beszéltek. Ugyanezen délután „Immaculata körmenet" fejezte be a gyűléseket. A gyűlések lefolyása általában impozáns volt. Résztvettek bennök a püspökök, a róm. kath. arisztokráczia tagjai nagy számmal; részt Budapestnek és a vidéknek róm. kath. köznépe, papjai vezetése alatt; sőt az Immaculata körmenet még fejedelmi személyt is számíthatott résztvevői közé, Erzsébet királyi herczegasszony személyében. ;

— így folyt le az ötödik római kath. nagygyűlés. Es ha valaki azt kérdezné tőlünk: miért írtuk azt le ilyen részletesen? — azt feleinők: azért, hogy nyíljanak fel elvégre a mi szemeink is és lássuk meg, mit tesz a római katlioliczizmus hazánkban is a hittudat szilárdítása, az egyháziasság emelése és az egyház erőinek és hatásainak a társadalmi életbe bevitele végett, — mi pedig, vele szemben, mennyire nem teszünk még semmit. Ha valaki figyelmesen végig olvassa a róm. katli. nagygyűlésen elhangzott beszédek tárgyait, megláthatja, hogy az egyház tekintélyének és a felekezeti öntudatnak az emelésén kivül a magyar róm. kath. egyház mennyire törekszik a társadalmi nagy kérdéseknek reá nézve kedvező megoldására és mennyire belenyúl a szocziális életbe is, hogy az abban feltűnő •veszedelmeket elhárítsa és a bajokat orvosolja. Teljes képe bontakozik ki ezekben az egyház ama szocziális tevékenységének, a melyről dr. Bernát István legközelebb oly szépen szólt a „M. P. I. Társaság" újvidéki közgyűlésén Csakhogy míg mi csak beszélünk, tépelődünk, addig a róm. kath. egyház íme cselekszik és túlszárnyal bennünket minden téren. Ideje volna azért már a tétlen szendergésből való felébredésünknek és a cselekvésnek, mert átgázol rajtunk a haladó kor, mint olyanokon, a kiknek semmi hasznát nem veszi! ISKOLA. Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a kassai kir. jogakadémia jogtörténeti és egyházjogtani tanszékére dr. Kérészy Zoltánt, a debreczeni ref. jogakadémia kiváló tanárát nevezte ki rendes tanárrá. Bár Kérészy Zoltán távozásával a debreczenjogakadémia nagy veszteséget szenved, s bár távozásában ismét szomorú jelét látjuk annak, hogy iskoláink kiválóbb erőit az anyagiak által sem tudjuk magunkhoz kötni, a távozónak mégis melegen gratulálunk! A gyakorlati tanárképzés kérdése f. hó 17-én képezte tanácskozás tárgyát az orsz. középiskolai tanáregyesület igazgató-választmányának. A miniszteri leiratra adandó felelet alapjául Rombauer Emil terjesztett elő egy vázlatot, a melyhez a felszólalások rendjén Beke Manó, Beöthy Zsolt és Négyesy László fűztek pótlásokat. A választmány a felelelet megfogalmazására Kármán Mórt és Rombauer Emilt kérte fel. Az elkészítendő tervezetet a folyó hó végén összehívandó választmányi ülésen veszik tárgyalás alá. Vallásos estély. A modori ev. kerületi leánynevelő intézet f. hó 30-án délután 5 órakor vallásos estét tart, a melyen közreműködnek mint vendégek dr. Masznyik Endre, Stromp László ós Kovács Sándor theol akad. tanárok Pozsonyból. A szászok és az új népoktatási törvényjavaslat. A mint előrelátható volt, a magyar nemzeti állam kiépítését czélzó új népoktatási törvényjavaslat erős vissza hatást keltett nemzetiségeink körében. A kormánypárthoz tartozó szász képviselők már ki is jelentették, hogy a javaslatot nem fogadhatják el és ha a nemzetiségekre nézve kedvező változtatásokat nem sikerül kieszközölniök, kilépnek a pártból. Ilyen magatartásra el lehettünk készülve. Tekintve azonban, hogy a javaslat szinte csak a minimumát foglalja magában annak, a mit egy nemzeti állam a népoktatás körében megkövetelhet, szeretjük hinni, hogy a kormány és a törvényhozás nem fogja a nemzetiségek kedvéért ezt a keveset is nullává változtatni. Reformácziói emlékünnepélyt rendez a budapesti ref. theol. akadémia ifjúsága okt. 31-én, délelőtt 11 órakor, a Kálvin-téri templomban. Kezdő- és közének után Szabó Károly ifjúsági senior imádkozik, karéneket ad elő az ifjúsági énekkar, prédikál Izsák Ferencz IV- éves növendék, Luther énekét énekli a kar, végül pedig a gyülekezet énekel. A harmadik egyetemet egymással versengve kivánja falai közé Debreczen, Kassa, Pécs, Pozsony, Nagyvárad stb. stb. Most legújabban pedig a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesület adott be memorandumot a kultuszminiszterhez, a melyben azt kéri,