Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-23 / 43. szám

leten ifj Draskóczy Lajos eperjesi lelkész, Mohr Béla kassai vallás-tanár és Liptay Lajos fungáltak. Lelkészválasztás. A damos-jákótelki ref. gyülekezet f. hó 16-ikán Kozma László tolna-néniedii lelkészt; — a halábori reform, gyülekezet Nyomárkai Sándor segéd­lelkészt választotta meg lelkipásztorává, A gyülekezetek köréből. Az abai ref. egyház 104 éves templomának megújítása alkalmából október 16-án örömünnepet ült, a melyen Koncz Imre esperes előimát, Lévay Lajos sárkeresztúri lelkész utóimát mon­dott, az ünnepi beszédet Forgács Endre sárbogárdi lel­kész tartotta. A gyülekezet lelkésze, I^akij István, hálásan emlékezve meg híveinek áldozatkészségéről, felolvasta az önkéntes adakozók névsorát, mely szerint a templom külső-belső betisztogatására a gyülekezet tagjai 1600 koronát adtak össze. 4 család pedig egy úgynevezett alapítványi templomi szék használati jogáért 1800 koro­nát fizetett. E szerint az egyébként mostoha esztendő­ben 3400 korona gyűlt össze, melyből a százados tem­plom renoválására 2700 korpnát fordítottak, a fenmaradó összeget pedig az iskolai épületek javítására használják fel. A szónokok mindegyike elismeréssel emelte ki az abai gyülekezet kiváló buzgóságát, mely valóban meg­érdemli, hogy a nyilvánosság előtt is felemlíttessék. Az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtása tárgyában a két prot. egyház által beadott és a képviselőház tagjainak ámult héten kiosztott memorandumot a budapesti napilapok ter­jedelmesen és általában rokonszenvesen ismertették. Csupán a bevallottan róm. kath. napilapok kritizálgatták annak kívánságait, az ő ismeretes jóindulatuk szerint. A „Magyar Állam", ,bár hajlandó elismerni, hogy a prot. egyházak támogatása nemzeti érdek, kifogásolja annak az 1848 : XX. t.-cz.-ben felmutatott alapját. Végül még azt is hajlandó elfogadni; de akkor azután azt kívánja, hogy a törvény hajtassék végre a r. kath. egyházat illetőleg is s adjon az állam annak is évenkint tíz millió koronát. Helyes ; csakhogy akkor tessék követelni a szekularizáczió végrehajtását is és tessék a protestánsokkal teljesen egyenlő alapokra helyezkedni. Egyházi vagyon megtar­tása és mellé még tíz millió korosji évi dotáczió ! — ez talán még a pápistaság ismert szerénységét is túlhaladná ! A tiszántúli főjegyző választás ügyében már élénk mozgalmak indultak meg kerületszerté. Eddig három jelölt neve hangzik: Eröss Lajos és Sass Béla debre­czeni theol. tanároké és Dicsöű József debreczeni lelkészé. A szepesmegyei lelkészi kör f. hó 13-ikán tartotta meg értekezletét Poprádon. Weber Samu elnök indít­ványára elhatározta az értekezlet, hogy egyesületi könyv­tárt állit fel Lőcsén; belép tagnak a Magy. Prot, Irocl. és a Luther-Társaságba és a nép felvilágosítása végett füzetkéket ad ki. Tárgyalták a papi öltözék kérdését és kimondták, hogy a lelkészek magánéletükben fekete ruhát és félmagas kalapot, hivatalos funkczióik közben pedig Luther-köpenyt viseljenek, barettel. A szepesszombati kör indítványára kimondták, hogy a szupplikácziót meg­szüntetendőnek ítélik. Felolvasást Weber Samu elnök tartott a szepesi lelkészek egyesületéről, a melynek alap­szabályai egészen 1298: ig vihetők vissza. Ezt az egye­süleletet, módosított alakban, a reformáczió utáni korban is fentartották a prot, lelkészek. Faix Mihály és Koch Aurél felolvasása a jövő értekezletre haiasztatott. ISKOLA. A népiskolai törvény módosításáról Berzeviczy A. miniszter f. hó 20-án törvényjavaslatot terjesztett a kép­viselőház elé. A javaslat czélja a népiskolai oktatás és tanítóképzés emelése s magyarabbá tétele. A nevezetes törvényjavaslatot, mely az egyház mint iskolafentartó­testület életébe is mélyen belevág, jövő alkalommal tüzetesen ismertetjük és méltatjuk. A pápai ref. főiskola közigazgatójává az egyház­kerületi közgyűlés Csizmadia Lajos theologiai tanárt választotta meg. A máramarosszigeti jogakadémián a vármegye által fentartott tanszékre a vármegye közgyűlése egy­hangúlag dr. Pap Tibort, a jogakadémia jelenlegi igaz­gatóját választotta meg/ A gyakorlati tanárképzés ügyében, f hó 7-ről keltezve, fontos leiratot intézett a kuluszminiszter az orsz középiskolai tanáregyesület elnökségéhez. A minisz­teri leirat az egyesület véleményét kéri arra nézve, hogy miként gondolja a gyakorlati tanárképzést szervezendő­nek s melyek volnának azok a pontok, a melyek a tanár­képzés menetét szabályozó külön utasításba okvetlenül felveendők. A miniszter lehető legrövidebb idő alatt, kéri a választ, miután az intézményt életbe kívánja lép­tetni s a reá vonatkozó szabályzatot még az év végéig ki akarja adni. Zsinati képviselők választása. A dunamelléki fő- és középiskolák zsinati képviselőinek választása az első szava­zás alkalmával csak annyi eredménnyel járt, hogy a középiskolai tanárok pótképviselőjévé Benkő Imre vá­lasztatott. Az október elején tartott egyházkerületi köz­gyűlés által elrendelt szűkebbkörű szavazásra beérkezett szavazatokat Baksay Sándor püspök elnöklete alatt Budapesten f. hó 20-án bontotta föl a kiküldött bizott­ság. A főiskolai rendes tagságra kitűzött H. Kiss Kálmán és Kovács Pál mindketten 8 — 8 szavazatott kapván, újabb szavazás rendeltetett el. A szavazatok f. hó 28-ig Petri Elek lelkészhez Budapestre küldendők. Főiskolai pótképviselővé, 9 szavazattal 6 ellenében dr. Kiss Albert kecskeméti jogakadémiai tanár lett, Középiskolai rendes képviselővé 34 szavazattal 26 ellenében Katona Mihály kecskeméti főgimn. igazgatót választották. Dr. Kiss Albert és Katona Mihály részére a megbízó levelet az egyházke­rületi elnökség kiállította. Iskolai kirándulás. A budapesti ev. ref. főgimná­zium ifjúsága kegyeletes ünnepet tartott f.-hó 16-án. Molnár Sándor igazgató és a tanári kar vezetésével el­zarándokoltak Váczra, ott fölkeresték a szabadságharcz két váczi csatájában elesett hősök sírjait és emlékosz­lopát. A vasúti állomáson Frányó István dr városi ta­nácsos és Göndör Sándor dr. főjegyző üdvözölte a város nevében a zarándoksereget, mely ezután a hétkápolna mellett levő emlékhez vonult. Nagy közönség előtt el­énekelték a Himnuszt, azután Ravasz Árpád tanár beszé­det mondott, Kövy Árpád és Kun Károly szavaltak, Kóvách Ernő 48-as őrnagy, Görgei volt hadsegéde is beszédet mondott. Előadta mindazokat a csatákat, me­lyekben résztvett és szólt az október hatodiki gyász­napról, melynek áldozatait személyesen ismerte, s látta, mily hősiesen viselkedtek a kivégzés reggelén. A közön­ség nagy ováczióval ünnepelte az ősz szabadsághőst. Ezután Molnár Sándor igazgató letette a főgimnázium hatalmas koszorúját az emlékszobörra s elénekelték a Szózatot. Délután a város nevezetességeit tekintették meg s az esti vonattal visszatértek a fővárosba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom