Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-31 / 5. szám
Ez esetben igazán belső házi érdeke volna ezen egyetemnek felállítása az összes hazai protestáns egyházaknak. Ez esetben lehetne az 1848: XX. t.-czikkel kapcsolatban az egyetemnek állami megfelelő támogatását ós haladéktalan felállítását közösen kérni. Ez esetben egészen más eredményű lenne az egyetem érdekében megindítandó és kifejtendő társadalmi mozgalom is. Es a debreczeni református egyetemnek ez a szabadabb mozgást biztosító irányzata annak református jellegét nem szüntetné meg. Hogy miért nem, azt hiszem, nem kell hosszadalmasan fejtegetnem. Elég legyen csak arra utalnom, a mire a saját egyházam némely iskolájának az állapota tanít. Vannak nálunk, a mi felekezeti iskoláinkban helvét hitvallású tanárok is alkalmazva; sőt az egyetlen evang. jogakadémiánknak az élén, mint annak dékánja, éveken át református ember állott és azért az intézet felekezeti jellege csorbát semmiben nem szenvedett. Ha tehát a debreczeni ref. egyetemen is első sorban talán a helvét hitvallású, ele e mellett, ha kivált szakemberek, általában a protestáns vallású férfiakat is alkalmaznák, én azt hiszem, hogy ez az eljárás legalább is oly kevés ártalmára lenne a református egyháznak, mint a milyen hasznára szolgálna az egyetemnek ós a tudománynak. A «Debr. Prot. Lap» igen tisztelt szerkesztője felvilágosított, hogy a debreczeni egyetemen a tanszékek betöltése a helvét hitvalláshoz lesz kötve, de megengedik, hogy ott az evang. egyház is állítson olyan ós annyi tanszéket, a milyent ós a mennyit bír és jónak lát. Helyesen van. Nem is kívánjuk, de nem is kívánhatjuk, hogy nekünk más tartson fenn tanszókeket, vagy megossza velünk a magáét. A magunk erején azonban társulhatunk a közös czólra. De ha így testvéries együttműködésre hajlandók a református atyafiak, akkor az egyetemi bizottságot is már úgy kellett volna megalakítaniok, hogy abból az ügynek közössége országvilág előtt nyilvánvaló legyen. Tudtommal még egyetlen lépés sem törtónt a mi együttműködésünk érdekében. Azt sem tudom persze, hogy a protestáns egyetem dolgában a mi egyházunk milyen állást foglal majd el. De mert ón a magam részéről a debreczeni egyetem felállítását mindenkép óhajtom, még ha tisztán ós kizárólag felekezeti keretekben mozogna is, és mert szeretném, ha e tekintetben legalább a két protestáns egyház együttesen járna el, még jobban szeretném, ha közös protestáns egyetemet állíthatnánk, s erre nézve a társadalom megmozgatását, valamint az államsegély biztosítását és megfelelő felemelósót közös erővel intózhetnők s testvériesen munkálhatnók : azt az indítványt teszem, hogy az egyetemi bizottság az illetékes helyen és az illetékes tényezőknél hasson oda, hogy a debreczeni egyetem kérdése a közös protestáns bizottság elé s ennek révén a két protestáns egyház konventje eló kerüljön ; a társadalmi mozgalom sikere érdekében pedig alakíttassék egy hatalmas országos bizottság, a mely a magyar protestáns egyetem kérdését a társadalom életének minden terén szolgálja és iránta az érdeklődést felkeltse, ápolja, áldozatokra buzdítsa. Raff'ay Sándor. Mi van a bibliával? I. Minden kétségen felül álló tény az, hogy a biblia a legelterjedtebb könyv a földön. Átültetve több mint 300 nyelvre, ez idő szerint körülbelől 180 millió példányban forog közkézen. Es, mind e mellett is a biblia az aránylag kevésbé olvasott könyvek közé tartozik. Egyes bibliai részletek nagyon ismeretesek, főleg az olyan helyek, a melyek az egyházi évkör vasárnapjaival újra meg újra előkerülnek. Azzal azonban kevés ember dicsekedhetik, hogy ő átolvasta, vagy teljesen ismeri a bibliát. És nem szabad felednünk, hogy nemcsak azok előtt ismeretlen a biblia, a kik a vallással keveset gondolnak, hanem azok előtt is, a kik különben szívesen ós sokat foglalkoznak vallásos olvasmányokkal. Hogy a lapok Pál apostolnak egy a Jakabitákhoz írott leveléről szólnak, nem rég tapasztaltuk. Hogy a prédikátor Salamon emez ismeretes szavait: „Nincsen semmi új dolog a nap alatt", minduntalan Akiba rabbinak tulajdonítják, ezt minden esztendőben tapasztalhatjuk néhányszor. És hogy olyan embereknél, a kik szorgalmasan forgatják a vasárnapi lapokat és vallásos tartalmú könyveket, a biblia beporosodva ós elfelejtve a sutban hever, ezt saját szemeinkkel tapasztalhatjuk minduntalan. Honnan van ez a csekély bibliaismeret; honnan a bibliától való elidegenedés? Ennek egyik alapoka kétségkívül a másféle vallásos és világi tartalmú olvasmányok nagy bőségében van. Egy ilyen korban, a mikor a könyvek napról-napra gyártatnak, a mikor a hírlapok özöne valóságos országos csapást képez, nehezen fordulunk a bibliához, a mely anynyi komolyságot és a lelki erők összeszedését feltételezi. A fő ok azonban másutt van, és pedig abban, hogy a nép a bibliát megérteni képtelen. Hányszor állították már azt, hogy a bibliát a gyermek is megértheti. filen madVAr tíUdfl7dílQÁdÍ dón ÁC AQ7Vn7dvár Tej szövetkezeti berendezések kézi erő- és gőz- Tpavaíof határtalan mennyi-LlöU IMgJfdl LcJgdZUabagl gejr Cb tJMlVUZgJfdJ hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és I CttVajal s ég ben veszünk. FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. NT Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.
