Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-02 / 40. szám

alatt úgyis elveszünk a nemzetre". Legalább így az a vigasztalásunk, hogy a mi pénzünk nem veszett el velük. De hát tétlenkedjünk, mint eddig? Nem! Nekünk is van missziói feladatunk, és pedig ez nem más, mint az amerikaiaké, s így hangzik: „Mi magyarországi reformátusok igyekezzünk felszívni magunkba a közöttünk lakó idegeneket. Ez legyen a mi megoldandó missziói problémánk, itthon dolgozni, itthon munkálkodni, itthon tevékenykedni. Az evangelium ma is nagy térítő hatalom Miért kell nekünk ezzel csak tétlen ülni? Miért nem lehetne azt az itt lakó németek, oláhok, szerbek, tótok közé vinni? És miért nem lehetne ezeket felszívni először a református egyházba, azután a magyar nemzet testébe?" Ez legyen magyarországi missziói feladatunk! Erre törjünk mindnyájan, öntudatos lélekkel, tettre kész nemes elhatározással, felfegyverkezve az Isten minden fegyverével. Itt eredményt lehet elérni. Itt minden befektetett krajezár, itt minden befektetett munkaerő sok gyümölcsöt terem. Ezért az én jelszavam ez: „Atyámfiai! férfiak! magyarok! magyarországi missziói problémák megoldásán törjük első sorban fejünket, eszünket. Ide fordítsuk első sorban is minden erőnket, minden fillérünket, mert ez a munka, ez a tőkebefektetés produktív Magyarországra nézve!" Szalay József\ lelkész. ISKOLAÜGY. A tanárkörök háromévi működésének lényegesebb mozzanatai. (1901 szeptembertől 1904 júliusig.) X. Bj Tanítás (módszer) és szervezet körébe eső kérdések. 22. Biológiai alapon nyugvó tanterv. A kolozsvári körben (1904. febr.) dr. Löte József egyetemi orvos-professzor tartott „Töredékes eszmék biológiai alapon nyugvó tanterv előkészítésére" cz. a. igen érdekes felolvasást, a melyben beható és kézzelfogható példákkal megvilágított bizonyítással mutatta ki a jelenben érvényes tanulmányi tervezet eredménytelen voltát, sőt káros hatását a növendékek testi-lelki fejlődésére. Azután egy tüzetesen indokolt általános tanulmányi rend tervezetét terjesztette elő. Ebben a heti órák számát 18—24-re szállítja le. A napi kötelező munkaidő az alsóbb osztályokban d. e. 9—12, a felsőbbekben 8—12-ig terjedne. A délutánt testgyakorlatra, természetrajzi kirándulásokra, tetszés szerinti foglalkozásra kívánná fordítani. Kötelező tantárgyak: magyar, német, görög, latin nyelv és irodalom megfelelő példákon, a tudományos grammatikai tanítás megszorításával, gyakorlati irányban; magyar történelem az egyetemes történelemmel kapcsolatosan, különös tekintettel a levonható tanulságokra, hazai és általános földrajzi főbb vonatkozásokkal; mennyiségtan és geometria, a gyakorlati szükségnek megfelelő terjedelemben; természettudományok s ezek keretében az ember boneztana és élettana főbb vonásokban; egészségtan. Meggyőző érvekkel fejtegette, hogy az iskolai nevelés feladata nem mentől több tárgy szükségképeni felületes tanítása, hanem egynehány, az általános tudományos és erkölcsi műveltség leglényegesebb elemeit tevő tárgy oly terjedelmű oktatása, hogy a növendék a tárgy tudományos szellemét felfogván, filozófiai magaslatra emelkedhessék. A vallástan tanítását az alsóbb osztályokban egészen mellőzni kivánja, csupán a felső osztályokban véli helyén valónak a vallás tudományos irányú tárgyalásául ?). A hozzászólások rendjén dr. Veress Vilmos mint szülő üdvözli a felolvasást. Szerinte a mai túlterhelő tanulmányi rend a pedagógusok műve; a tantervek készítésénél az orvos-professzoroknak is szerepüknek kellene lenni. Az alsóbb osztályokban egyes tárgyak (latin) igen sok időt foglalnak le, holott azokat a felsőbb osztályokban rövidebb idő alatt épen oly jól lehetne megtanulni. Dr. Rigler Gusztáv egyet, orvos-professzor megemlíti, hogy a tanterv készítésénél az orvosok tanácsadó testületét megkérdezték. Az iskolaorvosi és egészségtan tanári intézményt nálunk állították fel először. A külföld tőlünk vett példát. S ha, a mint mondják, nem vált be, a hiba szerinte onnan van, hogy az iskola-orvos és tanártestület között levő viszony nem kielégítő. Dr. Márki Sándor elnök hozzá közel álló tanulókkal megtörtént dolgokat sorol fel. Az egyik bizonyos tárgy iránti előszeretete és a tanár követelése miatt más tantárggyal kevesebbet törődik. Majdnem minden tanár a saját tárgyát tartja előbb valónak, több dolgot ad a gyermeknek, a ki így szervezetét felülmúló munkát kénytelen végezni. A vizsgálatok miatt is sokszor a gyermekek éjjel-nappal tanulnak. A házi dolgozatokat mellőzendőknek tartja. Járjunk el úgy, mint az esküdtek a törvényszéknél, s ne a §-ok, hanem a körülmények mérlegelésével állítsuk fel követeléseinket. Óhajtja, hogy a felolvasás a lapokban megjelenjék (Ez megtörtént.) s esetleg minden tanárnak és szülőnek kezébe jusson. A kör nevében közönetet nyilvánít. A maga nemében tanulságos és igen figyelemre méltó felolvasáshoz nekünk is van egypár szavunk. Nevezetesen, bátrak vagyunk azt kérdeni: ha a tudós egyet, professzor úr „a vallástant az alsóbb osztályokban egészen mellőzni kivánja", annak a helyét mivel pótolja ? Vagy: ha ,.csupán a felsőbb osztályokban véli helyén valónak a vallás tudományos irányú tárgyalását", mi lesz az összekötő kapocs ehhez a tudományos irányú tárgyaláshoz ? Vagy talán a vallás annyira nem tartozik a bios-hoz, az élethez, s a vallásos jelenség annyira nem tartozik az életjelenségek közé, hogy épen a legfogékonyabb gyermeki korban kell a vallás beplántálását elmellőzni? Mindig igaz volt és ezután is igaz lesz a régiektől örökölt ezen szép mondás: „Minden bölcseség kezdete az Úrnak félelme". Ezt az alapot a vallásnak ama „tudományos irányú tárgyalása" alól kivetni nem lehet. . . * 23- Az iskolai vizsgálatok és az osztátyozás. a) Az ung-beregvármegyei körben (1903. márcz.) Zánk Gergely olvasott fel értekezést a középiskolai tanítás és vizsgálatokról. Mellőzve a tanítás és nevelés feladatára vonatkozó, különben érdekes fejtegetését, a vizsgákról azt * Munkatársunknak ehhez az alapos megjegyzéséhez mi is hozzájárulunk. A vallás nélküli nevelést veszedelmes pedagógiának tartjuk. Szerk.