Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-25 / 39. szám

A pápai ref. főiskola igazgató-tanácsa f. hó 26-án tartja meg őszi teljes ülését, a melyen a főiskola egyes ágazatainak igazgatói teszik meg az új iskolai évre vonatkozó jelentéseiket ós előterjesztéseiket. Lelkészképesítő vizsgálatok. A kolozsvári ref. theol. fakultáson f. hó 13 —14. napjain tartattak meg a lelkészképesítő vizsgálatok. Az első képesítő vizsgálatra 13 jelölt állott, s közülök 3 jelesen, 4 jól, 6 egyszerűen képesíttetett. A második képesítő vizsgálat 19 kandidá­tusa közül 5 jelesen, 8 jól, 6 egyszerűen képesíttetett. •— A budapesti theol. akadémián szeptember 27. és 28. napján tartatik a lelkész vizsgálat. Tudomány-egyetemeink megnyitása. A budapesti tudomány-egyetemen f. hó 15-én, a kolozsvári tudomány­egyetemen pedig f. hó 18-án nyitották meg ünnepélyesen az 1904/1905-diki iskolai esztendőt. Mindkét megnyitó­ünnepélyen olyan beszédek hangzottak el, a melyek nemcsak messze elhallatszottak, de feltűnést is keltettek közelben és távolban egyaránt. A budapesti egyetem megnyitó-ünnepélyén dr. Demkó György theol. tanár, az új rektor az egyetemi tanszabadságról beszélt; de olyan szellemben, a mely méltán aggodalmat kelthet a tudo­mány szabadságát illetőleg a klerikálizmus által külön­ben is eléggé szaturált budapesti egyetemen. Az új rektor a tanszabadság hívének vallotta ugyan magát, de azért minden lépten-nyomon felhangzottak beszédében azok a megszorítások, a melyekből a római kath. egyház által a szabad vizsgálódásra és a szabad vélemény-nyilvání­tásra rakott lánczok csörgése hallatszott ki. „Egyházam szelleme", „egyházam hitelvei", mint a szabadság korlá­tozói, ott hangzottak bőven a rektor beszédében; s az a lelkesedés, a mely a beszédet kisérte a hallgatóság részéről, bizonyságot tett a mellett, hogy a kereszt vité­zei és a dogma lovagjai elég otthon érzik magukat a budapesti egyetemen és kilátás lehet dr. Demkó rektor­sága alatt újból a pápás igények bőséges hangoztatására. A kolozsvári egyetem megnyitásán pedig dr. Apáthy, a lelépett rektor tartott feltűnő beszédet, a mely szomorú világot vet a két tud.-egyetem tanári testületének egy­máshoz való viszonyára. A budapesti egyetem rektora a kolozsvári egyetemet „a távol keleten vígan működő diplomagyár "nak nevezte, a mire meg Ápáthy azzal riposztirozott, hogy a budapesti egyetem pedig „mind hosszabb szüneteket tartó nyugati czég", melynek tanárai olimpuszi félistenek, a kik a vizsgázandókra csak menny­dörögni szoktak, a helyett, hogy hozzájuk emberi han­gon szólanának. Megvalljuk ebben az egymást becsmérlő szóharczban semmi gyönyörűségünk sem telik. Mi egye­temeinket a tudomány csarnokainak szeretnők látni s nem a kicsinyes torzsalkodások fészkeinek, s tanáraikat komoly, higgadt férfiaknak s nem a tekintély rovására egymással hajbakapó, gyarló embereknek. EGYESÜLET. A M. Prot. Irodalmi Társaság újvidéki vándor­gyűlése alkalmával tartott istentiszteleten a perselypénz 233 kor. 53 fillér, mely összegben benne van Soltész László h.-szoboszlói lelkész tíz korona adománya is, a ki, mivel személyesen nem jöhetett el a gyűlésre, Molnár Hugó lelkészhez küldött eme tíz koronával váltotta meg az abszencziáját. Követésre méltó példa. A gyűlések al­kalmával tartatni szokott istentiszteletek perselypénze a Károli-alap javára szolgál. Ha az Újvidékre jelentkezett, de meg nem jelent tagok mindenike fizetne valamely váltságdíjat, ebből az önkényt es büntetésdíjból egypár száz koronával erősödnék a nemesczélú Károli-alap! — Az újvidéki vándorgyűlés alkalmából a rendes tagok sorába beléptek: Kájel István, ref. lelkész, Őszöd, u. p. Szemes (Somogy m.); dr. Schneider Károly, ügyvéd, Kula; Kozma László iigyzéd, Zombor; Kolozsváry Sándor ny. főszolgabíró Baja; Hetesy Viktor, r. lelkész, Omoravicza ; Szabó Péter, ref. lelkész, Piros (Bács m.); Kovácsi Kál­mán, ev. lelkész, Rákospalota; dr. Horváth Zoltán, ügyvéd, Budapest; Kulcsár Sándor, ref. lelkész, Herczegszőllős (Baranya m.). Segítő tag lett Jurányi Gusztáv, ev. ref. lelkész, Franz Josefsfeld, u. p. Bjelina. Az országos belmissziói egyesület újvidéki szer­vező gyűlésének lefolyásáról részletes tudósítást vettünk; közlését azonban tér szűke miatt a következő számra kellett halasztanunk. KÜLÖNFÉLÉK. * Üdvös megtérés az orvosi tudományban. Igen érdekes és a szenvedőknek rég kívánatos megtérést észlelünk egy régi orvosi elmélethez egy fővárosi orvos gyógymódjában, a mely feltűnően kedvező sikerei révén a társadalom legjobb és legműveltebb köreiben gyorsan polgárjogot nyert és rohamosan terjed. Ezen gyógymód a vérgyógyítás (Hemopatia), a mely kizárólagosan a vér gyógykezelésével gyógyítja a neurastheniát és egyéb idegbajokat, az asthmát, gyomor, szív és vese betegségeit, a köszvényt, még pedig sokkal tartósabban és bizto­sabban, mint bármily más újabb gyógymód vagy gyógy­fürdő. E gyógymód megalapítója dr. Kovács J.. fővárosi orvos, a ki az évezredeken át uralkodó humorálpatho­logia elveihez visszatérve, csakis a test nedveinek kóros elváltozásaiban keresi a betegségek keletkezését ós ezeknek gyógykezelésében a beteg szervek gyógyulását. Elért bámulatos eredményei tudományos hitelvét leg­fényesebben igazolják, mert néha a legválságosabb bete­geket rövid idő alatt tartósan rendbehozta. Dr. Kovácsnak Budapesten, V., Váczi-körút 18. sz., I. era., egy e ezélra szolgáló rendelő-intézet van, a hol naponta fogad bete­geket. Mindazoknak, kik a fent felsorolt bajok egyiké­ben szenvednek, ajánljuk, hogy forduljanak az elismert szaktudóshoz. Évnegyedes előfizetőinket tisztelettel és bizalommal föl­kérjük, hogy lejárt elölizetésöket megújítani, a hátralékosokat pedig, hogy hátralékukat beküldeni szíveskedjenek. Mindjárt itt az esztendő vége és még sokan vannak, a kik a Lapért semmit sem fizettek. Pályázat férfinégyes-karra. A debreczeni ev. ref. főiskola a Kövesdi János kegyes alapító énekkari alapítványából a végrendelet értelmében ebben az évben férfinégyes-karra írott ere­deti népdalegyvelegre hirdet pályázatot a következő fel­tételek mellett. 1. A szöveg népies tárgyú, s az alapítók emlék­ünnepélyén előadható legyen. 2. A kidolgozás legyen dallamos, szabályos; na­gyon nehéz ne legyen. Nagyon magasra (tenornál a-n felül), nagyon mélyre (bassusnál f-nél alább) ne terjedjen. 3. A pályamű vezérkönyv alakban írandó, egy ere­deti példányban és két másolatban küldendő be. Magán­énekrészek kerülendők. 4. A pályamű idegen kézzel írva, a szerző nevét rejtő jeligés levéllel ellátva (a melyben a szerző lakását és állását jelezze), 1804. deczember 15-ig alulírott laká-

Next

/
Oldalképek
Tartalom