Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-09-18 / 38. szám
De ne bocsássa, mert mi se bocsátjuk. Legyen tovább példánk az élete. Verőfénnyel ragyogjon alkonyára Mindnyájunknak igaz tisztelete. Nevét áldásban őrzi mult s jövendő : A mit mívelt s mit még eztán mivel. Baracska is, a traktus is kiáltja: Soká éljen Báthory Dániel!! Végiil Csontos Andor, az egész ünnepség fáradhatatlan buzgalmú rendezője szólt a szeretet bensőséges hangján az egyház tagjai nevében a szeretett lelkipásztorhoz, Isten áldását kérve rá, s a gyülekezet hálájának némi jeléül egy remek kivitelű „Arany Biblia"-t nyújtott át neki. Mindezen üdvözletekre a jubiláns férfiú együttesen és röviden, de meghatott szavakban válaszolt, hálás köszönetét fejezvén ki az Őt ért megtiszteltetésért, mely szivét igen kellemesen érintette; mindazáltal aggodalom is fogja el, vájjon méltó-e rá s jól kereskedett-e a rábízott talentumokkal. Ö legalább igyekezett szolgálni az Úrnak nagy alázatossággal és semmi előtt nem vonogatta magát, mi egyházának javára szolgált. Ismét felhangzott az ünneplés folyama alatt annyiszor megmegujult éljenzés, s ezzel a jubileum hivatalos része véget ért. Áttérve a közgyűlés tárgyaira, mindenekelőtt a zsinati képviselőkre beadott szavazatok felbontása czéljából egy bizottság küldetett ki, Mészöly Pál elnöklete alatt, Balogh György és Szüts Jenő tanácsbiró urakból, kik átvéve a szavazatokat, kivonultak a templomból; de aztán még a gyűlés folyamán beterjesztették jelentésöket, mely szerint a szavazás eredményre vezetett, a mennyiben zsinati rendes képviselőknek Koncz Imre esperes és gróf Dégenfeld Lajos gondnok, pótképviselőknek Lévay Lajos és Csontos Andor urak választattak meg. Következett az esperesi jelentés, mely első helyen a zsinattartással foglalkozik, örömmel emlékezvén meg arról, hogy a király engedélyezte a zsinat összehívását a nélkül, hogy királyi biztossal kivánná magát képviseltetni. Javasolja, hogy a bizalom ez örvendetes nyilvánulásáért a zsinat fejezze ki hódolatteljes köszönetét 0 Felségének. A zsinati törvénytervezet egy-két pontjára is tesz megjegyzést, nem helyeselvén különösen azt a nagy apparátust, mellyel az adóteher csökkentéséért folyamodó egyházaknak majd föl kell szerelniük kérvényeiket. Azután megemlékezvén a püspökválasztásról és beiktatásról, Baksay Sándor püspök urat a közgyűlés éljenzése között melegen üdvözli s erőt, kitartást kiván neki hivatala terheinek emeléséhez. A belügyekre térve át, azokról általában megnyugtatóan szól; különösebb bajok nem fordultak elő a lefolyt egyházi évben. Az egyházi adók itt-ott nehezen folynak be; egy-két helyen az alapítványi pénzeket rendeltetésüktől eltérő czélra használta fel a presbitérium; több helyütt a lelkész és tanítói lak javításra vár stb. Egyházunk kebeléből kitértek 16-an, hozzánk áttértek 13-an s igy 3 a veszteségünk. A szegények segélyezésére mind több gondot s áldozatkészséget fejtenek ki és fordítanak egyházaink. Sárkeresztur e czélra 297 korona, Bia 800 korona alaptőkét gyűjtött. Zámoly szegényházat tart fenn. Nyéken s Gárdonyban a Balassa féle alapítvány jövedelme, 800— 800 korona, fordíttatott a szegény gyermekek iskoláztatására. Örömmel említi továbbá az esperesi jelentés, hogy Alcsuthon József főherczeg Ő fensége 1320 Q-ölnyi beültetett szőlőt adományozott — minden kérés nélkül — a lelkésznek, ezzel akarván őt kárpótolni azért, hogy a főherczegi uradalom terebélyes fasora árnyékot vet a szomszédos papi földekre. Ugyancsak József főherczeg a felcsuthi és etyeki egyházaknak 100—100 koronát ajándékozott. (Vége köv.) Lévay Lajos. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A német pápások mult hó 22. és köv. napjain tartották Regensburg városában szokásos évi, lefolyásában lármás, szerintök „hódító" nagygyűlésüket. A külső imponálás alapján berendezkedett modern r. katholiczizmus e nagygyűlésen is a külső fény és pompa alakjában lépett fel a tartalom rovására, a mi a gyűlés egyik legnagyobb szónokának, a czentrumpártiLieber-nekama nagyhangú kijelentésében jutott kifejezésre „mann nöthigt uns in den Versammlungen Katholicismus zutreiben". Emeli e nagygyűlés érdekességét az a körülmény, hogy azon az osztrákok mellett, kik azon eddigelé is megjelentek, számos magyar képviselő is megjelent. így névszerint Majláth püspök, Giesvein kanonok, Ernust, Jankovich és Zboray képviselők s számos pap és theol. tanár. Az ismerkedési ünnepélyen ez agilis püspök zajos hatású beszédet is mondott, s a magyarok tisztelgését Giesvein kanonok vezetése mellett jól eső érzéssel fogadta. A nagygyűlések, a melyeken Porsch czentrumpárti képviselő elnökölt, ez alkalommal is a német s az osztrák czentrumpárt és a hozzájuk csatlakozott magyar néppárt politikai összejöveteleinek bizonyultak. így nevezetesen abban, hogy újból a protestánsokkal egyenlő jogokat követeltek s a politikai s vallásos pápaság ismert jogait vitatták. Üdvözleteikkel elhalmozták a nagygyűlést István szombathelyi, Széchenyi győri, Meszlényi szatmári püspök és Császka kalocsai érsek. Ugyancsak ilyen tüntető és hódító jellegűek voltak munkás- és a népegyletek gyűlései is, s a pápás sajtó ujjongott a diadalmas r. katholiczizmus állítólagos hódító útján a protestáns Németországban. Különösen érdekes volt Windhorst szövetséggyűlése, a melyen Gröber czentrumpárti képviselő a tekintély elvéről értekezett, s ugyancsak deklamált a laikusoknak az egyház kormányzásába való bevonása, mint r. katholikusellenes reformgondolat ellen. Természetes, hogy az egyház, értsd a pápás klerikális egyház, teljes függentlesége és szabadsága volt az ő gondolata. Szocziális ízű gyűléseiken többen is a r. kathulikus szocziálpolitika alapelveit vitatták s azt a gondolatot fejtegették, hogy az oltár és a trón egyedüli támasza a pápaság. A német belmisszió központi választmánya a berlini tudomány egyetemen okt. hó 4—14. napjain apologetikai tanfolyamot rendez, a melyen Ihmels lipcsei tanár az apologetika feladatáról és módszeréről, Schwarz hallei tanár a modern materiálizmusról, mint világnézetről s a történelem elvéről, Kcihler aacheni tanár az állam szocziális feladatairól, Stöcker berlini lelkész az egyház szocziális és népnevelő feladatairól, Seeberg berlini tanár Jézus Krisztus élet- és jellemképéről, Mayer strassburgi tan:';r a keresztyénségről ós a kulturáról. Ballod berlini tanár az ipar és nemzetgazdaság szocziálethikai jelentőségéről, Grützmaclier heidelbergi tanár a keresztyénségről és a