Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-28 / 35. szám

konfirmáns növendékek részére a „Keresztyén Vallástan", melynek 3-ik kiadását e nyáron még ő maga rendezte sajtó alá. Annak I. kiadását Wéber, a másodikat e Lapok hasábjain e sorok írója ismertette, s többfelé is használják e hazában. Nem ismerünk érthetetlenebb és alaptalanabb támadást, mely annak idején személyes motívumok által is vezetve az ismertetésért e sorok íróját, illetve abban magát a szerzőt érte. Egyházközségének, mint „minta egyháznak" anyagi és szellemi tekintetben való rendezettsége, s a műnek kellendősége a leghangosabb czáfolat e még most is fájó támadásokra. Azt hisszük, hogy az a szellem az új kormányzat alatt végleg letűnt a mi egyházkerületünk életéből. Sok vallásos tanulságot és vigaszt merítettek azóta e méltatlanul megtámadott vallástani vezérfonalból. S ne feledjük, hogy élete végéig állandóan figyelemmel kísérte a német ós magyar egyházi és theol. irodalmat. Csiskó János papi egyéniségének jellemzéséül még a következőket említjük: Soha egy esperesi vagy egyházkerületi közgyűlésről el nem maradt. Szüleit és rokonait egészen az utolsó időkig állándóan segélyezte. Egyenessége, sőt bátorsága a szókimondásban majd minden beszédjét jellemezte, de legjobban hatottak az ő temetési beszédei. S aztán az ő lelkipásztori hűsége egyházközsége legkisebb tagjával szemben is nyilvánult, úgy hogy a halála feletti részvét azok részéről is impozáns, sőt megható volt. Főkép azonban igen nagy örömmel készült temploma felavatásának a jövő hó folyamában tartandó 100 éves jubileumára, a melyre évek óta híveinél 15 ezer koronát gyűjtött egy új orgonára és a templom teljes felújítására. Már Evkönyvének 1901. évfolyamában közzétett egyik beszédjében azt kérdezte, hogy mit hirdetnek nekünk templomunk kövei ? Elmondják azt, hogy 1. a templomot kik építették, 2. kiknek építették s 3. hogy mi utódok mit tegyünk? Papi és lelkipásztori művének betetőzéséül még maga szerette volna megtartani a jubiláris felavató beszédet, mely teljes kidolgozásban várja az elmondást, s mint halljuk, legközelebb felügyelője: Benczúr Géza buzgóságából nyomtatásban is megjelen. E beszédből, mely I. Kor. 3. 11. ós Máté 16. 18. verse alapján készült hattyúdalának és testámentomának mondható, kivonatosan befejezésül a következő szép részleteket közöljük: Bevezetés: A protestáns üldözések kora, a türelmi rendelet, megindulnak a templomépítések a XIX. század elején s épülnek ma is, mert bár korunkat hitetlennek mondják, az örök, elenyészhetetlen vágy most is ég az emberek keblében: a vallás. S annak a szükségnek ktilső, látható kifejezője a templom. Beszédemben ki akarom mutatni, hogy a templom a vallás-erkölcsi élet tükre; lássuk tehát közelebbről. 1. Mi teszi megingathatlanná a kettőt? 2. Mi teszi erőssé, tartóssá a kettőt? 3 Mi a kettőnek a legszebb ékessége, dísze? Megingathatatlanná teszi a templomot : a föld mélyében fekvő, érintetlen, szilárd alap; a vallás-erkölcsi életnek alapja: a Krisztus. A ki rajta áll, az nem inog, nem roskad, nem esik el, nem dől le. „De a kinek ilyen alapja nincsen, vájjon mi tartsa fel, ha a sors csapásai, viharai érik, ha a szenvedések és fájdalmak árvizei elborítják, ha szenvedélyek és indulatok fergetege! csapkodják? Mit ér bőséged, gazdagságod, ha szegény vagy szeretetben, szegény örömben, szegény megelégedésben? Mit ér minden földi előnyöd, ha hiányzik az, a mi után szived, lelked vágyódik s a mi nélkül boldog nem lehetsz ? Mit ér, ha bíborba és bársonyba öltözködöl, de drága ruhád alatt ott a kebledben halálos sebet hordasz, melynek sajgása alatt kétségbeesetten feljajdulsz? Mi tart fenn, ha emberszeretetedet, jóakaratodat az emberek félreismerik, gyalázzák, kigúnyolják? Ha ma örülsz szerencsédnek s az holnap romba dől, mi óv meg a kétségbeeséstől? Ha barátod ma hűséget fogad, kezedet melegen szorítja, holnapra ez a barát elmegy s téged megtagad, elárul, mi véd meg akkor az embergyűlölet és megvetéstől? Ilyenkor, ha nem állsz a Krisztus szilárd alapján, ha nincs hited, vallásod, ha életednek nincs benső gyámola, szilárd alapja, erős vára, sziklafundamentuma, akkor inogsz, rengsz, elcsüggedsz és kétségbeesel." 2. Mi teszi templomainkat és vallás-erkölcsi életűnket erőssé, tartóssá ? A templomot az, hogy a mester a köveket idomította, faragta, alkalmazta egymáshoz, egyik kő tartja, hordozza a másikat, mindegyik az egész erősségére szolgál. így van az a vallás-erkölcsi életben is, a mely élő kövekből: emberekből épült, annak az erősségét is az összetartás, egyetértés adja meg, bármily vallásúak, nemzetiségűek, foglalkozásúak legyenek is az emberek, kell, hogy egymást hordozzák, erősítsék, fentartsák. hogy ne legyen közöttük egyenetlenség, harag, gyűlölet, hanem egység, barátság, szeretet. 3. Templomunk ékessége, dísze nem külsőségekben áll, nem aranyozott oltárok, szent szobrok, ragyogó képek, színes zászlók és üres szertartások fényében, hanem abban, a mi a lelket a magasba szállani, önmagából kiemelkedni, Isten előtt magát megalázni és a sors csapásai között megadni és megnyugodni képesíti: az orgona és ének szép hangjaiban. A vallás se nyilvánuljon külsőségekben és csak a templomokban, hanem az életben, künt az emberekkel való érintkezésben, a harcz és kísértésekben, a nap zajában és az éj csendjében, mindenkor és mindenütt. Nem Isten kedvéért járunk templomba, hanem magunkért, a mi belső békességünkért, Az istentisztelet olyan, mint a Mózes-pálcza, mely életünk sivatag pusztájában való vándorlásunkon megnyitja az élet forrását, mely szomjunkat oltja, lelkünket felüdíti, mint az égből hulló manna, mely éhségünket lecsillapítja. A templomban isteni erőt, bátorságot tanuljanak egyesek, milliók istenfélelmet és alázatosságot és senki se hagyja el e házat, hogy abból áldást ne vigyen az életbe. Ki így írt ós érzett, s így élt és működött, annak az igaz embernek, papnak, apának és barátnak emléke legyen áldott 1 Have pia anima! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás, ev. theol. dékán-tanár. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A szentleányfalvi egyházközség Hajdú Elek vadászi lelkészt, a beregi egyházmegyéhez tartozó barkaszói egyház Eáczkövy János sátoraljaújhelyi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorául. Egyházmegyei gyűlések. Az alsó-borsodi egyházmegye szeptember hó 8-án tartja őszi rendes közgyűlését Miskolczon, az alsó-zempléni pedig augusztus hó 30-án Sárospatakon. Lelkés/i értekezlet. Az alsó-zempléni egyházmegye lelkészei augusztus hó 29-én Sárospatakon gyűlnek össze értekezletre. Zsinati képviselők. A felső-szabolcsi egyházmegyében a zsinati képviselő választás eredménye a következő: