Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-14 / 33. szám

Ezzel a gondolattal szemben ki kell jelentenünk, hogy az amerikai lelkészek soha nem voltak hűtlenek az édes anyához. Arinak minden szokásait megtartották — s ezért ebből a szempontból se tartjuk hasznosnak a segélyezést. A hívek áldozatkészségére, buzgó ságára, pedig épen bénító hatású volna ez az áldozathozatal. A mennyire én ismerem az amerikai magyarságot, nagyon sok lenne közöttük olyan, a ki teljesen feloldva érezné magát minden áldozathozatal tói. Az egyedüli alap, a melyen a segélyezés el volna fogadható: a gyermeknevelés, az iskolák felállítása. Pia az egyház vagy az állam a lelkészek e munkáját akarja honorálni: úgy nincs ellene semmi szavunk. De mivel a tanítás más mezőre tartozik, arról később fogunk szólani. Most csak arról van szó, hogy egyházi szempontból hasznos-e a segélyezés! A fentebbiek alapján bátran kimondjuk, hogy nem. Mert azt, a mit ellenvetésül szoktak felhozni, hogy t. i. azok, a kik magyar reformátusok, maradjanak bent a református egyházban: egy ideig más úton is el lehet érni; örök időkre pedig sohasem. Az a nemzedék, a mely a mi lábainknál növekedik fel, megmarad magyarnak, de ha a legkitűnőbb tanítók s a legügyesebb, legképzettebb lelkészek fognak is itt működni: a második nemzetség már angol beszédet is fog kivánni s a harmadikkal már úgy leszünk, mint segélyező egyházunk — a református egyház, — a mely német eredetű, de ma teljesen amerikai egyház. Nagy küzdelemmel olyan érvényt lehet szerezni a szépunokák körében a magyar nyelvnek, minőt ma élvez Magyarországon a német nyelv. Ez tény, ezt eltagadni nem lehet s azt hisszük, hogy nem is szabad. A jelenből lehet következtetnünk a jövőre. A jelen pedig ezt mutatja. Epen ezért a tervezetet nem tartjuk czélszerünek sem. E terv megvalósításaegyenesen káros hatású lenne az amerikai magyarságra. A sovinizmus egyetlen egy népnél sem olyan erős, mint az amerikainál. Az amerikai azt akarja, hogy a ki ott él, ott keresi meg mindennapi kenyerét, az alakuljon át gondolatban, érzelemben amerikaivá s éljen úgy, mint amerikai. Az áthasonulásra a magyar nehezen hajlandó. Más népek alig hogy kiszállanak Ellis Islandon, már kiveszik első polgárpapirjukat, a magyarok között azonban sokan vannak, kik évek hosszú során át is megtartják magyar állampolgárságukat. Csak egy tekintetet kell vetni a magyar koloniákra, azonnal megláthatja bárki is, hogy a bevándorolt magyar nép itt, a népek tengerében is megmarad magyarnak erényeivel s fájdalom, hibáival egyetemben. Ezért helyezik az amerikaiak a magyarságot is a nem kivánatos bevándorlók közé. Azóta némileg megváltoztak a viszonyok, mióta az egyes vallásfelekezetek szervezkednek s templomokat építenek, a mióta úgyszólván vallási közösségben élünk az amerikaiakkal. Ezt a vallási közösséget tépné szét a tervezet, Ez pedig nem volna czélszerű. A segélyező egyházak tagjai a gyártulajdonosok, igazgatók, munkavezetők, bizony sok kárt okozna az, ha a szegény munkásnép ezektől elszakadna. Ne feledjük, hogy a pánszláv, pángermán és pánamerikán sajtó fokozná a sovinizmus tüzét s nagy keserűségek szakadnának az egész amerikai magyarságra. íme egy német lap, a mely hírt vett gr. Degenfeld ő méltósága jöveteléről, már megfújta a harczi riadót. Végül az a kérdés merül fel, vájjon a tervezet kivihető-e? Az ellen, a mint tudom, hogy a magyar gyülekezetek akár az egyik, akár a másik segélyező egyház kebeléből kiváljanak: a felettes hatóság tiltakozni nem fog, szabadjára bocsátja azokat, a kik el akarnak menni, de a megmaradtak között a munkát tovább folytatja s új mezőket is szívesen nyit meg. Hát ez a lehető legszerencsétlenebb dolog volna, Háromfelé húznának a reformátusok. Abban az esetben, ha a dunamelléki kerület átír a belmissziói bizottságokhoz, ezek a generál synod elé terjesztik az ügyet s ezek pedig leteszik az egyházmegyékhez s itt fog eldőlni a kérdés — ez pedig időbe kerül. Vájjon érdemes volt-e ezért felzaklatni itt a közvéleményt ? Érdemes-e a dolgot a tervezet alapján keresztülvinni? Én azt hiszem, hogy nem ! Es én, a ki kilencz év óta itt működöm, remélhetem azt, hogy érveimet a mérőserpenyőbe vetik azok, a kik e dolgot rendezni fogják. Mi, ma már bátran mondhatjuk, a többség, elfogadjuk továbbra is az amerikai egyházaktól a segélyezést s azt hisszük, hogy a magyar református egyház teljesen eleget tesz az Amerikában munkálkodó lelkészek iránt való kötelességének akkor, ha erkölcsileg támogatja őket, megadván nekik azt a jogot, hogy odahaza választhatók flkíí mfldvar tPÍÖA7rtíJQíÍ£ÍÍ tíPTl Pö flCvV/iídvÁr Tej szövetkezeti berendezések kézi erö- és gőz- TpaVíliílt határtalan mennyi-LjIöU magjai ICJftdAUaöagl gO{T Gö CMftUigjaj hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és ICttUdjai gégben veszünk. © FJCHS és SCHUCHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. HV Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.