Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-17 / 29. szám
egyenes kötelességüknek fogják tartani a sárospataki főiskola igazgató-tanácsa feltételének elfogadásával e nagybecsű egyháztörténelem mielőbbi megjelenhetését biztosítani. ** Ókori Lexikon. A Franklin-Társulat kiadásában megjelenő, Pecz Vilmostól szerkesztett ilyen czímű vállalatból megjelent a 36-dik füzet, mely a munka II kötetének 69—r-72-ik íveit foglalja magában. A Tritopatorestől Venatióig terjedő czikkek közül kiemeljük a Troas, Trójai háború, Tullii, Tyche, Ulpii, Valens, Valerii, Vallás, Varázslás, Vasa, Venatio czímű, nagyobb kiterjedésűeket, továbbá a Tsierna, Ulcisia castra czímű hungarikumokat. A füzetet 39 ábra díszíti, melyek közül egy (841. Triton rajta ülő Nereisszel, M. N. Múzeum) hungarikum. A füzet ára egy korona; az utolsó (37-ik) füzet szeptember 15-ike táján jelenik meg. ** Felhívás „D. Luther Márton Müvei1 1 -nek megrendelésére. A „Luther Társaság" 1903 nov. 12-én Budapesten tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a reformáczió közelgő négyszázados fordulója alkalmából nemzeti irodalmunkat D. Luther Márton, a nagy reformátor örökbecsű műveinek magyar nyelven való kiadásával gazdagítja. Négyszáz esztendő elég arra, hogy a világtörténelem amaz epochális eseményét és annqk hőseit minden elfogultság nélkül, tárgyilagos szempontból ítélhessük meg. Epen azért meg vagyunk arról győződve, hogy — bár vállalatunkkal első sorban a magyar evangeliumi protestáns köröknek óhajtunk szolgálatot tenni, — D. Luther Márton műveinek kiadását mindazok örömmel fogják üdvözölni, a kikben van érzék a történelem nagy alakjai s azok viselt dolgai iránt s a kik — forrásművekről levén szó—a tudomány érdekét minden más partikuláris érdeknél nagyobbra becsülik. Ily szempontból indulva ki, jelen felhívásunkkal nemcsak hitsorsosainkhoz, hanem a magyar nemzeti irodalom s kiváltképen a történettudomány minden barátjához és munkásához fordulunk. Ki és mi volt D. Luther Márton? azt az elfogulatlan olvasó legbiztosabban az ő saját műveinek tanulmányozása alapján döntheti el. Azok az ő szellemének, fejlődésének, küzdelmeinek s a korviszonyoknak is leghívebb tükrei. Épen azért eszünk ágában sincs, hogy D. Luther Márton műveinek kiadásával a különben is kiélesedett felekezeti ellentéteket és áldatlan harczot fokozzuk és szítsuk. Ellenkezőleg: feltárjuk a mult nagy emlékeit, hogy azokból a tanulságot jobbra is, balra is minden komoly gondolkodó teljes szabadsággal levonhassa a maga és korunknak javára. Történeti-kritikai szempontból kifogástalan szövegkiadást óhajtunk nyújtani. Alapul a legújabb s a maga nemében páratlan, ú. n. weimari nagy kritikai kiadást vettünk, a melyD. Luther Márton műveit az eredeti hiteles szöveg szerint közli. Minden egyes iratot rövid bevezetéssel s jegyzetekkel látunk el. Evenként egy (40—40 ívnyi) kötetet adunk ki. Egy egy kötet ára 6 korona leszen. Minden kötet magában is teljes egész leend. Az első kötet 1904 október hava folyamán jelen meg. Megrendelhető Bendl Henrik pénztáros úrnál Budapesten (Deák-tér 4. sz.). Jelentkezéseket azonban dr. Masznyik Endre, a vállalat szerkesztője is elfogad (Pozsony, Zrinyi-utcza 13. sz.). A mű bolti ára jóval magasabb lesz, sőt, minthogy feles számú példányokat nem szádékozunk nyomatni, esetleg könyvárusi forgalomba nem is kerül. Azért a kik meg akarják szerezni,|sziveskedjenek előzetesen jelentkezni. Budapest, 1904. június 25. Dr. Zsilinszky Mihály, a Luther Társaság elnöke. Majba Vilmos, a Luther Társaság titkára, dr Masznyik Endre, a Luther irodalmi vállalat szerkesztője. EGYHÁZ. A pesti ref. egyházmegye lelkészi értekezlete f. é. július hó 5-én tartatott meg Péczelen, Petri Elek budapesti lelkész ós Mády Lajos esperes elnökletével. Az értekezletet isteni tisztelet nyitotta meg, a melyen Haypál Benő budai lelkész tartott az eph. 4: 22—24. alapján hatalmas beszédet az ó-ember levetkezéséről, az újnak felöltözéséről és akaratunknak az egyházi munkában való folytonos megaczélozásáról. Isteni tisztelet után Petri Elek elnök röviden üdvözölve a megjelenteket, megnyitotta az értekezletet. Egyházmegyénk buzgó esperese felhasználta az alkalmat, hogy elnöktársát, Petri Eleket, a ki — mint mondotta — eddig is a mienk volt, budapesti rendes lelkészszé választásával pedig egészen a mienk lett — üdvözölje. A lelkészi értekezlet kitörő örömmel válaszolt az esperes szavaira. Petri Elek pedig megköszönve az üdvözlést, a József szavaival ajánlotta magát lelkésztársainak jóindulatába: imhol vagyok, a a ti testvéretek. Az értekezletnek két főtárgya volt: a próba-énekeskönyv ismertetése és véleményadás az egységes liturgia tárgyában. Az első kérdést BenkŐ István rákospalotai lelkész és dr. Varga Bálint budapesti ref. főgimnáziumi tanár ismertették. Örvendünk, hogy lelkészértekezletünk oly buzgó munkásra talált Varga Bálintban; óhajunk, hogy tanáraink közül többen is, jobb szeretnők, ha mindnyájan ily érdeklődést és szives közreműködést tanúsítanának egyházunk legfontosabb és életbevágó ügyei körül. Az énekeskönyv bírálatának előadói elismerik s véleményükhöz csatlakozott az értekezlet is, hogy a próbaénkeskönyv a mostanihoz képest haladást mutat, de hiányai is vannak nagy számmal. Ilyen például az, hogy a zsoltárok közül sok szép kihagyatott, sok felvett az átdolgozás folytán elvesztette ódon zamatját. A dallamok megváltoztatása sem szerencsés. Szöveg és dallam legyenek benső harmóniában stb. Egyébként az énekeskönyv bírálata tárgyában még lesz egy bizottsági értekezlet, a melynek feladatává tétetett, hogy a f. é. rendes egyházmegyei közgyűlésre tökéletes, részeiben is kidolgozott véleményt adjon a próba-énekesköny tárgyában. Az egységes liturgia kérdését Arany Gusztáv péczeli lelkész ismertette. Az értekezlet tagjai közül többeknek hozzászólása után oly értelemben hozatott határozat, hogy egységet kívánunk az alakiakban, tartalmilag azonban nem kívánjuk és nem is tartjuk megengedhetőnek aliturgus szabadsága korlátozását. Az egységes liturgia tárgyában is kiküldetett egy bizottság, a mely az énekiigyi bizottság mellett részletes munkálatot fog a megyei közgyűlés elé terjeszteni. Egyházi aranykönyv. Nagy Béla egri fiatal lelkésztársunk, a sárospataki főiskola iránt érzett hálájának kifejezéséül az új Vay-Mocsáry-alapítvány növelésére 1000 koronát ajánlott fel. A békési ág. hitv. ev. egyházmegye június hó 30-án tartott rendes közgyűlésében a felső-borsodi ref. egyházmegye lelkészi karának a hazai mindkét protestánsokhoz intézett felhívása tárgyában Veres József esperes indítványára elhatározta, hogy az egyházmegye a kerület útján indítványt terjeszt fel az egyetemes gyűlés elé, megkérvén azt, hogy az 1848: XX. t.-cz. foganatosítása alkalmával törekedjék kieszközölni, hogy a felekezeti
