Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-10 / 28. szám

de a keresztelés közben — in ipso actu baptizandi — elméje másuvá elragadtatik, mindazáltal az első igyekezetnek erejével ugyancsak véghez viszi a keresztséget. „Micsoda a habituális intenczió?" Mondják ezt: quod sit promtitudo ex habitu proveniens. Különben úgy vettem észre, hogy jobb úgy felelni nekik, hogy ex ipsis principiis argumentáljuk. A prédikátorok magyarul köszöntsék, mert — hallomás szerint — azt inkább akarja. Oskolabeli gyermekekkel nem szükség kimenni eleibe, sőt maguk a Mesterek is elmaradhatnak a kimeneteltől. Ha a házat és thékát vizitálja, tanácsos a féltettebb dolgokat és könyveket félretenni.1 A halasiak prédikátora ezen időben Kolmár Ferencz volt; jelesen képzett és maga helyén mindenütt s mindenki előtt megállani tudó egyén, a kit ama nehéz időkben, midőn Mária Terézia kormánya 1753-ban letiltotta Debreczen városát attól, hogy a semmi más alappal nem bíró Collegiuin tanárait fizesse a debreczeni reform, egyház Konzisztoriuma, mint még csak végzett theologust teljesen alkalmasnak ítélt és arra méltatott, hogy Veszprémi István végzett széniorral — a későbbi híres debreczeni orvossal s jeles íróval — ő vigye ki Londonba azt a kérő levelet, melyet az enyészet szélére jutott Kollégium segélyezése végett Harring Tamáshoz, az angol államegyház akkori prímásához, mint Canterbury-i érsekhez intéztelett és küldetett. Kolmár Ferencz nem igen szorult tehát a kitanításra, hogy meg tudjon felelni a püspök kérdéseire, ámde a theologiai képzettség magában nem volt elegendő paizs, hogy fedezve legyen úgy maga, mint az eklézsia a hatalom minden fegyvereivel bőven ellátott és támadó klérus ellen, a midőn Istenen kivül nem volt senki más támaszuk és pártfogójuk.2

S miután a szénior levele is bátorítás helyett inkább aggodalomszerzésre volt alkalmas: nagy szükségét érezte úgy maga Kalmár F. mint a városi tanács, hogy minél bővebb tudomásuk legyen arra nézve, hogy másutt és mások miként védekeznek és állanak meg. Embereiket küldték annálfogva Vásárhelyre, hogy szem- és fültanúi legyenek az ott történő dolgoknak. A küldöttek abban az órában érkeztek oda, midőn a püspök Szentes felől a városba bevonult, s ott töltötték a következő napot is. Láttak és hallottak elegendőt, a miről otthon beszélhettek ; de magukkal vitték haza Vásárhely nagy tudományú és énekes ajkú papjának, Szőnyi Benjáminnak Kalmár Ferenczhez szóló levelét is, melyben a vizitáczió lefolyása elejétől-utoljáig körülményesen le volt írva. Hasztalan beszélte azonban, hogy a püspök mily affabilis ember, kivel könnyen lehet beszélni, hasztalan küldte meg őt magasztaló versezetét: a halasiak mintha érezték volna, hogy vele a veszedelem köszönt be hozzájuk, nagy motusban valának és szorongva várták érkeztét. A püspök július 6-án lépte át Halas határát. Csak kicsiny kísérettel volt, a káplánja és még egy más klerikus lévén mellette; hanem jöttében több plebánus ragadt a kísérethez, kik közt első volt a félegyházi fő esperes. A város szélén Kalmár Ferencz prédikátor és a tanács várta az érkezőt, hol egy hosszú kordont csinálva magyarul 1 Mocsy István szénior lovele. N.-Kőrös 1761. június 30. Dunamelléki Egyházkerület levéltára. 3 Mai napság egyre-másra pusztíttatunk és nincs senki, a ki e dologra szemet vetne és törődnék velünk. A vallás iránti buzgóságot paraszt szemérem, félelem vagy mi más verte ki pátrónusaink szivéből, egyet-kettőt kivéve. Quid vero accidit, quo minus hodie nostra curent, desertaeque Ecclesiae patrocinium suscipians?0

Dunamelléki egyházkerület jegyzökönyve. A gen. seribánk az 1761-ik évet megnyitó panaszos sorai. köszöntötték, melyet civilissime vett és megköszönt; benn a városban pedig a fogadtatására többedmagával megjelent Virágli Mihály püspök intézett hozzá egy latin beszédet, kinek köszöntését külsőképen szintén minden tisztességgel vette és pro 7-ma julii a halasi prédikátor czenzurájára őt és társait — mint auditorokat — mégis marasztotta. Ezután a katonatiszti laknak ezen alkalomra kápolnává alakított egyik termében misét hallgatván, annak végeztével maga elé rendelé a város biráit és tanácsát s minden teketória nélkül tárta ki előttük szive szándékát. Parancsoló hangon a majsai plebánusnak évenkinti stipendiumot, a majdan bejövendő plebánus számára bizonyos mennyiségű pénzt, szántóföldet s egyéb parókhiális jogokat, kápolnának és temetőnek való helyet követelt assignáltatni; s ezenfelül meghagyta és keményen parancsolta, hogy addig is, míg a kápolna fölépül, a pápista keresztyének kedvéért a tisztházban tartassék a mise. Földváry László, váczhartyáni ref. lelkész. BELFÖLD. Vegyesházassági megegyezések 1902-ben. 1902-ben az anyaországban 3813 esetben jött létre megegyezés a gyermekek vallása iránt, tehát a vegyesházasságok 22'4%-ban. A róm. kath. és gör. kath. közt kötött házasságokat (2271), melyek csak statisztikai szempontból tekinthetők vegyesházasságoknak s a melyeknél megegyezés nem is lehetséges, leszámítva, a vegyesházasságoknak 26 százalékában történt megegyezés. A megegyezések közül a nagyobb rész (53'7%) az anya vallásának javára esett..A róm. kath. egyház javára 2231 (58-52%), gör. kath. 172 (%-ban: 4'51), gör. kath. 91 (2.39%) ág. h. ev. 362 (9-49%), ev. ref. 936 (24-55%), unit. 10 (0'26%), izraelita hitfelekezetre 11 (0'28°/0

), egyéb vallásra . A megegyezésekből, mint az előző években, úgy 1902-ben is csak a róm. kath. és gör. kath. felekezetek mutathatnak fel nyereséget, a többi felekezetek mind vesztettek, legérzékenyebben az ág. h. ev. és ev. ref. egyházak. Az egész 1902. évi megegyezések nyereségvesztesége felekezetek szerint következőképen oszlik meg. Azon 1378 vegyesházasságból, hol a vőlegény róm. kath., a menyasszony ág. h. ev., megegyezés szerint 276 esetben az apa, 133 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség: 143. Azon 1543 vegyesházasságból, hol a vőlegény ág. h. ev., a menyasszony róm. kath., megegyezés szerint 155 esetben az apa, 419 esetben az anya vallását fogják követni a gyermekek. Veszteség : 264. Azon 1306 vegyesházasságból pedig, hol az egyik fél ág. h. ev., a másik fél nem róm. kath.;

de más vallású, 173 esetben létesült megegyezés, melyekből 74 esetben az ág. h. ev., 99 esetben a más vallást fogják követni a gyermekek. Veszteség: 25. Ezen esetekben az ág. h. ev. egyház nyeresége a gör. kath. egyháztól 12, a gör. keletitől 7, az ev. ref. egyháztól 43, az izraelita hitfelekezettől 12; vesztesége pedig a gör. kath. egyházzal szemben 15, a gör. keletivel egy, az ev. ref. egyházzal szemben 81, az izraelita hitfelekezettel szemben 2. — 18 ág. h. ev. vőlegény ós 19 menyasszony kötött házasságot izraelita menyasszonnyal, illetve vőlegénnyel, megegyezés az előbbinél 4 az ev., 2 az izraelita, az utóbbinál 8 megegyezés az ev. egyház javára. 2. ág. h. ev. vőlegény és 2 menyasszony kötött házasságot felekeze-