Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-06-19 / 25. szám

Gábor dunántúli püspök azt az indítványt terjesztette be, hogy a népiskolai törvény revíziója felől, egyet, tanügyi bizottságunk útján, egyhazunk is adjon véleményt, a mely a jövő konventen tárgyaltassék, sürgős szükség esetén azonban az elnökség által, a tárgyalás előtt is felterjesztethessék figyelembevétel végett a kultuszminiszterhez. Bánífy elnök ellenezte ugyan az indítványt, miután a törvényrevizió tervezete nem küldetett meg az egyházakhoz ; de Bernáth Elemér ós dr. Nagy Dezső pártoló felszólalásai után a konvent mégis magáévá tette a fontos és szükséges indítványt s utasította a vélemény elkészítésére a tanügyi bizottságot. Ezzel végződött a délelőtti ülés; sok levén azonban még az elintézendő ügy, a konvent délután ismét összeült, hogy folytassa tárgyalásait. A délutáni ülés előtt az amerikai magyar ref. gyülekezetek ügyében bizalmas értekezlet volt, a mely az elnöki bejelentés szerint abban állapodott meg. hogy Degenfeld gróf jelentésót, valamint az egész ügyet a dunamelléki egyházkerület elnökségéhez utalja, hogy az tegyen javaslatot a teendő intézkedésekre nézve. A délutáni ülés első sorban a közigazgatási bizottság jelentését hallgatta meg. Ennek során elhatározták, hogy Kálvin négyszázados születése emlékének méltó felújítására felhívják a kerületek figyelmét; a dunamelléki egyházkerületet pedig felhívják arra, hogy az általa felállíttatni óhajtott Kalvineum részletes tervezetét-készítse el és terjessze fel, hogy az a többi kerületekkel is közölhető legyen. Elhatározták továbbá, hogy a vasárnapi nyugalom nemzetközi kongresszusának St.-Louisban tartandó ülését hivatalosan üdvözlik, ós hogy magyar ref. egyházunk belép az egyetemes presbiteri szövetségbe, s tudomásul vették, hogy a miniszter hajlandó esetrőlesetre tárgyalásba bocsátkozni a kongrua kiegészítés iránt az olyan gyülekezetekkel, a melyeknek lelkészi jövedelme a kongruarendezés óta alábbszállt 1600 koronánál. A negyedik napon, június 9-én délelőtt csak rövid ülést tartott a konvent, a melyen a még hátramaradt pár ügyet intézte el és a jegyzőkönyvet hitelesítette. Fejes István az egyet, énekügyi bizottság végzett munkálkodásáról, a próba-énekeskönyv kinyomatásáról és szétküldéséről számolt be. Jelentése és számadása helybenhagyatott és az utalványozott összegből fenmaradt 300 s pár korona, szerkesztői honoráriumképen Fejes Istvánnak felajánltatott. Végül az elnökség egyházunknak a presbiteri világszövetség liverpooli közgyűlésén leendő kepviseltetése iránt tett előterjesztést, a mely elfogadtatván, a képviseletre gróf Degenfeld József, György Endre, Csiky Lajos és dr. Szabó Aladár kérettek fel, a kiknek, költségeik pótlására, személyenként 400—400 koronát szavaz tak meg. E képviseltetés és annak költségei közösek és az egyes kerületek által arányosan fizetendők levén, újból felmerült az az óhajtás, hogy az ilyen közös költségek valamely közös pénztárból fedeztessenek, vagy pedig a felosztás méltányosabb kulcs szerint történjék. A kérdés, javaslattétel végett, a közigazgatási bizottságnak adatott ki. A utolsó napi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Bánffy báró elnök rekesztette be a gyűlést, ismételten is hangsúlyozva, hogy úgy az elnökség, mint az egész konvent csak az egyház közjavát kívánja szolgálni s ebben semmiféle melléktekintetek vagy czélok által sem engedi magát belyásoltani. Bánffy záró szavaira Antal Gábor püspök válaszolt a konvent nevében, megköszönve az elnökség tapintatos és bölcs vezetését s biztosítva azt az egész konvent tisztelete felől. Végül Kun Bertalan adott hálát az Istennek a segedelemért buzgó imádságban, s ezzel véget értek a konvent tanácskozásai. Tudósító. IRODALOM. ** A Magyar Birodalom Története. Aesády Ignácz műve megjelent 2 kötetben. Kiadja az „Athenaeum". A teljes mű ára két díszes bőrkötésben, másfélezer lapon több száz szövegképpel és számos színes képpel és műmelléklettel díszítve 40 kor. A fenti czímű komoly történelmi kutatáson alapuló művet, a mikor az 1-ső kötete megjelent, a közönség és a sajtó bizalommal és rokonszenvvel fogadta. Most, a midőn előttünk fekszik Aesády művének II-dik kötete is, bátran elmondhatjuk, hogy szerző derék müvet nyúj -tott. Az első kötetben már megismert és megszeretett alapossággal és lendületes tárgyalási modorban szövi tovább az események fonalát a befejező második kötetben is. Aesády a szakavatott író biztos szemével látja az eseményeket és a hivatott történettudós éleslátásával bonczolja az anyagot. Felkutatja az események legtitkosabb rugóit, s minden rejtély mélyére hatolva, zamatos magyarságú, könnyed stílusában mondja el a nagy idők eseményeit. A szigorú tárgyilagosság hangján, zamatos magyaros nyelvezettel beszéli el a Habsburgok uralmának alapítását, majd a szabadságliarczok hosszú sorát, az évszázados küzdést mutatja be. Szinte megelevenedve látjuk a vágtató kuruezbrigádákat, II. Rákóczy Ferencz dicső alakja fényesen világítja meg nemzeti törekvéseinket, majd az erőgyűjtés, az ébredés korán át Magyarország nagy tavaszához vezet. S végül a mai Magyarország története következik. A modern XX. századbeli Magyarország történetével végzi nagy művét, mely egészen újszerű az irányánál, terjedelménél, és főleg tárgyalási modoránál fogva. Az Athenaeum újabb bizonyságát szolgáltatta annak, hogy Magyarország nemcsak a szellemiekben, de a gyakorlati életben is felveheti a versenyt a külfölddel. Papír, betű, nyomás, és főleg a gazdag illusztrácziók és pompás mellékletek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy közönségünk ezen jeles munkát méltó művészi köntösben vehesse kézhez. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A szilágysomlyói ref. gyülekezet Zsigmond, Károly hosszúfalusi Jelkészt, — a német-gurábi evang. gyülekezet Biszkup Béla ozdini lelkészt, — a somogy-jádi ref. gyülekezet Seregély Dezső somogy-hatvani lelkészt választotta meg lelkipásztorává. — Boszniában a Franz-Józsefsfeldi egyesült prot. egyházban még mult április hó 21-én választatott meg Jurányi Gusztáv