Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-06-12 / 24. szám
mekeit, noha ezeknek törvény szerint protestánsoknak kellene lenniök. A kaucziók ily megadása és a dolog ily „helyes" megoldása ntán a plébános a feleket rendesen csak a „passiva assistentia"-val adja össze; a püspök engedélyével azonban ünnepélyes teljes „activa assistentiau -ban is részesítheti. Az egyházpolitikai törvények életbeléptetésé vei ez az eljárás némi módosulást nyert, melynek főbb elvei a következők: 1. A r. kath. lelkipásztor a tanítói hivatal gyakorlása (predikáczió, katekézis) közben kiváló figyelmének tárgyává tegye a vegyesházasságok tilalmát, akár közvetve, akár közvetlenül. Ép azért egy év se múljon el, hogy szent beszédeibe fel ne vegye a felserdült gyermekekkel bíró szülőknek abbeli kötelességét, hogy gyermekeiket óvják meg a más vallásával való házasságkötéstől; mert ezt kivánja saját gyermekeiknek lelki üdve es az azok által alapítandó család békéje, vallásossága es a benne felnövekedő gyermekeknek egyöntetű valláserkölcsi felnevelése és a szülőtől és gyermekektől a vallási közömbösségnek elhárítása. 2. Ugyanazon kötelmekre figyelmeztetni kell a szülőket a lelkipásztori egyéb érintkezésnél, akár „in tribunali poenitentiae" (gyóntatószék), akár más hivatalos, vagy magán alkalmakkor. 3. Még inkább köteles a r. kath. lelki pásztor a figyelmeztetésre, ha egy család részéről már konkrét alakban lép fel a vegyesházasság kötésének eszméje. A r. kath. lelkipásztornak ebbe egyszerűen belenyugogni nem szabad, hanem, ha alkalom kínálkozik, a r. kath. jegyest, esetleg ennek szüleit a vegyesházasságokkal járó bajokról fél kell világosítania. Épen ilyen visszautasítóan és lebeszélőleg kell eljárnia a r. kath. papnak akkor is, ha a vegyesvallású jegyespár már iratkozás végett megjelen előtte a plébániai hivatal helyiségében. Ekkor elő kell adni, hogy az egyház ellenzi a vegyesházasságokat és azt is, miért; azután fel kell tárnia, hogy az egyház tilalma alól csak kánoni jogok alapján lehet kapni felmentést és csakis az ismert 3 kauczió ellenében. Azután azt is, hogyha ezeket megadni nem hajlandók, akkor a rendes egyházi esketésben nem részesülhetnek, hanem különös kegyelemből a plebánus a plebániahivatalban, vagy ha a püspök tán megengedi, a sekrestyében, mint hivatalos tanú meg fogja hallgatni a házassági kijelentést (passiva assistentia). Továbbá tudtára kell adni a r. kath. félnek, hogy ha kaucziók és pápai dispenzáczió nélkül köt vegyesházasságot, akkor halálos bűnt követ el, mely a házasságkötés előtt fel nem oldozható, utána is csak akkor, ha a kauczióknak megfelelő elégtételadásra kész; végre tudtára kell adni, hogy azáltal, hogy gyermekeit, vagy csak az egyik nembelit is átengedi a másik fél vallásának, újabb nagy bűnt követ el, sőt mint eretnek pártoló, egyházi kiközösítést is von magára. De az a r. kath. lelkész előtti kötéssel járó kiközösítést csak akkor említse, ha biztosan tudja, hogy az akath. lelkész elé akarnak kötés végett menni. 4. Ha a felek a vegyesházasság megkötését már elhatározták és ebbeli elhatározásuktól eltérni nem akarnak, akkor a plebánusnak arra kell törekednie, hogy őket a természeti, a tételes isteni jogból es a kánonjogból folyó ama kötelességekre figyelmeztesse, hogy a kaucziók megadása által elhárítsák a vegyesházassággal járó lelki veszélyeket. Különösen felvilágosítandók a felek a harmadik kauczióról, az összes gyermekeknek a r. kath. vallásban felneveltetése biztosításáról és arról, hogy azt az 1894: XXXIL t.-czikk szerinti megegyezéssel eszközöljék. 5. Ha a felek a gyermekeknek a r. kath. vallásban való felneveltetését biztosítani nem hajlandók, akkor ismételje az így elkövetendő bűnre nézve a már fentebb (3. szabály) mondottakat; de végleg ne küldje el még őket, hanem rendes jegyesoktatásra hívja fel a r. kath. felet. 6. Ha a felek a vegyesházasság megkötésétől elállani nem akarnak, de hajlandók a kaucziókat megadni, akkor az illetékes plebánus a felmentés kieszközlésében eljárni köteles. A vegyesházasságokra nézve mindig illetékes a plebánus (parochus proprius), mert az egyház nem ismeri el az akatholikusoknak jogi különállását. Az első és harmadik biztosítékról a plebánus a felektől a fent közölt minta szerint térítvényt köteles követelni. A második biztosítékról rendszerint csak szóbeli Ígéretet tartozik venni a r. kath. féltől, esetleg a jegyesoktatás alkalmával. Ezenkiviil utasítani kell a feleket, hogy az illetékes főszolgabíró, városban polgármester, vagy járásbiró előtt, esetleg ha a költségtől nem idegenkednek, a kir. közjegyző előtt az összes gyermekeknek r. kath. neveltetését biztosító egyezséget kössenek. * -* * Ez a plebánusok elfogadott eljárása a vegyesházasságra lépni szándékozó felek körül. Magát az eljárást csaknem szórói-szóra másoltam dr. Hanuy Ferencz pécsi theologiai tanár „a vegyesházassá-UIQA madvflr tpidAídíKíitíi dón ÁQ 0Q7tn7dVíSr Tej szövetkezeti berendezések kézi erő- és göz- Tűínmaf határtalan mennyi-LlűU IMgjai IGJgaiiUaoagl gG[T Gd GOLAUZ/gJaj hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és lGuíajaL ségben veszünk. © FUCHS és SCHLICHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. WW Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.
