Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-15 / 20. szám

választották a konventi képviselőket, és pedig mind az eddig voltakat; azután pedig elrendelték az Idrányi Ferencz elhunytával megüresedett tanácsbiróságra a szavazást, augusztus 1-i határidővel. A sárospataki főiskola igazgató-tanácsába, az elhunyt Tóth Dániel helyére, Révész Kálmán abauji esperest választották meg; a főiskolai ének- és zenetanári állásra pedig H. Bató János sepsiszentgyörgyi tanárt hívták el. E kisebb fontosságú ügyek után következtek a nagyfontosságúak: a sárospataki főiskolai -tanárok fizetésrendezésének és a zsinati képviselők választás-módjának kérdései. A tanári testület és az igazgató-tanács előterjesztése szerint az akadémiai tanári fizetések korszerű rendezésére évi 30,000 korona államsegélyre volna szüksége a főiskolának, a mely az 1848. XX. t.-cz. végrehajtásával kapcsolatban volna kieszközlendő. Többek hozzászólása',után, a kik közöt^Fejes István erősen küzdött az államsegély igénybe vétele ellen, a közgyűlés az igazgató-tanács javaslatát változatlanul elfogadta. A zsinati tagok választása kérdésénél az egyházmegyénkét és a lajstrommal szavazás hívei ütköztek meg. Miután azonban e kérdés lényegét, részint a tavalyi közgyűlésen, részint a lapokban már eléggé megvitatták, a közgyűlés nem ment bele új vitába, hanem 'csak a szavazást ejtette meg, és pedig névszerinti szavazással. A régi gyakorlat fentartása mellett szavazott 32, a lajstromos szavazás mellett pedig 38 gyűlési tag. így tehát a kerület a lajstroínos szavazással fogja megválasztani zsinati képviselőit. A szavazás határidejét a gyűlés június 1-jére tűzte. ki. E két fontos ügy elintézése után a miskolczi kerületi felsőbb leányiskola igazgatójává ifj. Mitrovits Gyula sárospataki tanárt választották meg; azután pedig a sárospataki főiskola folyó ügyeit intézték el, kimondván a többek közt, hogy a főiskola a maga összes gyűjteményeivel belép a múzeumok és könyvtárak országos szövetségébe. Az egységes liturgia kérdésében tervezet készítésére bizottságot küldöttek ki, a melynek előadója Novak Lajos sárospataki theol. tanár lesz. A népiskolai szabályrendelet kérdésében az őszi közgyűlés fog határozni. Lelkészbeiktatás. Nagy Barnabás sajó-ivánkai ref. lelkészt f. hó 8-án iktatta be hivatalába Balogh István edelényi lelkész, egyházmegyei tanácsbiró. Templomavatás. A galsai evangelikus leányegyház f. hó 1-én avatta fel újra szent rendeltetésére csinosan renovált templomát. A felavatást Oyurátz Ferencz püspök végezte. A békésbánáti ref. egyházmegye, f. hó 4. és 5. napjain tartotta meg közgyűlését HódmezŐ-Vásárhelyen, Dombi Lajos esperes és dr. Hajnal István gondnok elnöklete alatt. Az újonnan választott tisztviselők hivatalba iktatása után a gyűlés az egyházmegye felosztása kérdését vette tárgyalás alá; de a beregi egyházmegye átirata folytán, a mely szerint a tiszántúli kerület három részre volna osztandó, részletesebb előkészíthetés végett, levétetett a kérdés a napirendről. Az egységes liturgia kérdését Szalay József referálta. Az egységesítést a gyűlés helyeselte, de annak a kérdésnek eldöntését, hogy az egységesítés csupán alaki legyen-e vagy tartalmi is? — a kerületi gyűlés belátására bízta. Tárgyalták a próbaénekeskönyv ügyét is, s a gyűlés kijelentette, hogy azt, jelen formájában nem tartja szerencsés alkotásnak. Tárgyalás alá került a felső-borsodiaknak a lelkészi kongnia felemelésére vonatkozó j átirata is. A benne foglaltakat a gyűlés helyeselte, s a megtartandó országos értekezletre két képviselőjét meg is választotta. A debreczeni ref. egyházmegye értekezlete folyó hó 5-én a bárándi ref. gyülekezetben folyt le nagy érdeklődés mellett. A megelőzőj istentiszteletet Veress Bálint henczidai lelkész végezte. Az értekezletet Dávidházy János esperes nyitotta meg, az értekezletek czélját ismertető szép beszéddel. Utánna két felolvasás képezte az értekezlet tárgyát. Az elsőt Miskolezy László gáborjáni lelkész tartotta: „A protestantizmus hatása a népekre", a másodikat pedig TJray Gyula derecskei tanító: „Képek az életből" czím alatt. ISKOLA. Nyilvánossági jog. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a hajdúnánási és a karczagi ref. gimnáziumok V. és VI. osztályainak a nyilvánossági jogot az 1905/6. tanévig bezárólag megadta. A budapesti ref. theol. akadémián a második félévi kollokviumok május hó 28-tól június hó 15-ig bezárólag, az év végi vizsgálatok pedig június hó 16. és 17. napjain fognak megtartatni. A debreczeni főiskolán a kollokviumok és vizsgálatok a következőleg fognak megtartatni: június 13-án évzáró istentisztelet; a theologiai és jogi szakokon a kollokviumok* kezdete június 15; a főgimnáziumon június 15-tol 22-ig az egyes osztályok vizsgálatai; június 23— 28-án a szóbeli érettségi vizsgálatok; a tanítóképzőben június 6—22-ig a záró szigorlatok; június 24—25-én az osztály vizsgálatok. Az országos közoktatásügyi tanács állandó bizottsága e hónap 3-án és 7-én tartott üláseiben Beöthy Zsolt dr. elnöklésével, a középiskolai érettségi vizsgálati utasítások revízióját tárgyalta. Mellőzvén az érettségi vizsgálat szervezetének elvi kérdéseit, csupán arra szorítkozott, hogy a mai állapoton, a melyet a középiskolai törvény szabályoz, a vizsgálat színvonalának emelésével és a vizsgálati eljárás egyszerűsítésével javítson. Javaslatai közül a fontosabbak: az írásbeli vizsgálat tárgyainak kevesbbítése és érvényöknek egyenlővé tétele ; a szóbeli vizsgálat anyagának tantárgyaként pontosabb megjelölése: a kérdezés módjának és a kérdések köreinek szabályozása; a miniszteri biztosok jogkörének kiszélesbítése; a vizsgálati díj fölemelése stb. Tárgyalás közben az 1903. évi minősítési törvény oly értelmű módosítását is szükségesnek jelentette ki az állandó bizottság, hogy a kisebb tisztviselői állásokhoz és az államköltséges önkéntességi jog élvezetéhez ne kivántassék meg az érettségi bizonyítvány, hanem legyen elég a középiskola nyolcz évfolyamának sikeres elvégzése.!