Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-17 / 16. szám
bús, mélyen érző szív ezt a csapást nem tudta kiállani. Agyára valami képződmény tolult, mely emlékezetét teljesen megzavarta s képtelenné tette a lelkészi szolgálatra, nemcsak, hanem beszéde is ennek folytán zavart, összefüggéstelenné vált. Az életerős férft e gyászos sorsa mélyen leverte minden barátait. Ekkor kérte káplánkirendelését maga mellé és épen a legnagyobb káplán szükségben is sokáig szomszédai voltak szívesek kisegíteni. Közben más bajai is voltak. 0 lelkész-tanító volt. De minthogy az iskolának telke s alapítványföldje volt, nagy szorgalommal kivitte, hogy államsegéllyel iskola létesüljön. 1897-ben tanítót is választott, ki azonban sok keserűséget szerzett szegénynek. Nevezetesen az egygyermekrendszer terjedése folytán a tanítványok száma apadván, ez a tanító kapzsiságból egyenesen a tanfelügyelőhöz fordult, e veszteségért újabb államsegélyt követelvén; a miniszter pedig az egész államsegélyt beszüntette, azon az okon, hogy nincs harmincz iskolaköteles, mely ügy úgy az egyházmegyét, mint az egyházkerületet huzamosan foglalkoztatta. E szerint — a tanítót az állam alkalmazván — ismét neki kellett volna tanítania is. Valóban a próbák özöne tódult a nyomorú ságlátott emberre. Legnagyobb az, hogy betegsége, ha könnyült is, de gyógyulásra nem nyújtott reményt, mit a gyászos vég fejezett be. Mint pap, a kötelességtudó s népszerű papok közé tartozott. Ismerte népének kicsinyét, nagyját, s bajaikban érző szíve egész melegével osztozott. Lelkésztársainak bizalma az egyházmegyei lelkésztestület igazgató választmányi tagságával tisztelte meg, s kit is tisztelhetett volna meg méltóbban, mint azt, kit nyolcz gyermek környezett. Megbízatásának ismert kötelességtudásával felelt meg, míg a katasztrófa idején visszavonult. Sírja felett akaratlanul is ajkamra tolulnak oly kérdések, a melyek ellen hitem tiltakozik. Ugyanis miért kell annak úgy lenni, hogy itt, hol a nemzetölő bűn óriás léptekkel halad átkos munkájában előre, miért kell úgy lenni, hogy az igazak súlyos és nehéz próbára vettetnek? Az egykék két nemzedékig, sőt a harmadikig békességben maradnak s világ szerint és saját értelmükben boldogulnak. Ellenben az istenes Jóbok talpig megveretnek s az aggodalom, a köny, gyász és siralom az ő lakótársuk a legtöbbször. ... De megnémulok és számra teszem az én kezeimet. Az Úr legjobban tudja, mit és miért akar. Ha próba ez reánk, próba azokra nézve is, és pedig sokkal inkább, kik az Úr törvényétől elfordulva, magok választotta törvényeket követve haladnak a földi rövid, rögös utakon. Megboldogult barátom! Isten veled! A próbának vége. Hívséged jutalma vár reád ott, hol az elszakadott édes kötelékek ismét és örökre egybekapcsoltatnak Hagyd el a te árváidat — azt a bánatos 7 árvát, kik közül csak egy találta meg még életpályáját, — ezt mondja az Úr: Én eltartom őket I Mostoha viszonyaink közt ez az egy gondolat adhat a haldoklónak vigasztalást — ha van hite. Neked volt. Nyugodjál csendesen. Hű lelkipásztor, gondos atya, jó barát. Isten veled! Isten veled a viszontlátásra! Nagyváty, 1904. ápril hó 5-én. Morvay Ferenez, ref. lelkész. IRODALOM. ** Irodalmunk barátainak ós pártolóinak szives tudomására adjuk, hogy Szentkuty Kiss Károly, nagyigmándi lelkipásztor „Bibliai képek" czímű rövid és népszerű bibliamagyarázatai IV-ik kötetéből, és az ugyancsak ő általa átdolgozott Kiss Ádám-féle beszédek I-ső kötetéből, — az előfizetők kielégítése után, az összes példányok Kólcai Lajos, budapesti könyvkereskedő (IV., Károly-utcza 1. sz.) tulajdonába mennek át. így tehát szíveskedjenek az érdeklődők egyenesen Kókaihoz fordulni. ** „A református egyházak presbiteriális szervezete" cz. a dr. Bartók György erdélyi püspök könyvet irt, a mely két részből áll. Az I. rész tartalma: Az egyházi szervezettel összefüggő elvi különbségek a római egyház és a protestantizmus között. A külföldi protestánsok legelső szervezkedési kísérletei. A külföldi református egyházak szervezete és a reformátorok. A genfi egyház presbiteri szervezete. A franczia egyház zsinatpresbiteri szervezete. A zsinatpresbiteri szervezet továbbterjedése és alakulása a skót egyházban, Németalföldön és egyes német egyházakban. A lengyel protestánsok egyházalkotmánya. A II. rész tartalma: A magyar református egyházak szervezete a XVT. ós XVII-ik században. A komjáti kánon. A Geleji Katona István erdélyi ref. püspök által szerkesztett kánon. A hierarkhia és küriarkhia egymás ellen vívott harcza a magyar református egyházban. A budai zsinat 1791-ben. A debreczeni zsinat tárgyalásai 1881-ben. A budapesti zsinat tárgyalásai 1891-ben. Különbségek az erdélyi és a többi egyházkerületek szervezetében. Az Approbata és Compilata constitutiók és a Leopoldinum diploma, mint az erdélyi református egyház alkotmányos szabadságának biztosítékai. Az egész mű mintegy 12—15 ívre terjed. Ara 4 korona. A kik előre megrendelik, 40% árkedvezményben részesülnek. A megrendelt példányok ára a műnek megjelenése után küldendő be. Szerző munkáját csekély számban nyomatja. Óhajtandó tehát, hogy az érdeklődők megrendeléseiket a szerzőnél minél hamarabb és kellő időben tegyék meg. ** Mikszáth a Magyar Könyvtárban. A „nagy palócz", mint Mikszáth Kálmánt írói körökben hívni szokták, mind több és több munkájával foglal tért a „Magyar Könyvtár" füzetei között. „Besztercze ostroma", ez a remek története egy XIX. századbeli magyar Don Quijotenak, mely a drágább kiadásban is nagyon kelendő, most, hogy a „Magyar Könyvtár" négy füzetében, összesen 1 korona 20 fillérért kapható, bizonnyal egyikévé fog válni a legelterjedtebb magyar regényeknek. Ezzel a munkával a Lampel-Wodianer czég e nagyszabású gyűjteményes vállalata már a 376. számig érkezett el. Teljes lajstromát szívesen küldi meg a kiadóhivatal (Budapest, Andrássy-út 21.), vagy bármely hazai könyvkereskedés. ** Godin János András. Somogyi Béla Godin János András életét, azét az emberbarátét ismerteti, a ki szegény sorból magasra emelkedvén, nem feledkezett meg a lent maradottakról, hanem tisztes munkával és emberséggel akart segíteni az ép és munkabíró embereken.