Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-17 / 16. szám
mokat, a melyeket senkinek a rendes hangja be nem tölthet, tehát a szegény pap kénytelen benne kiabálni. De még a nem túlnagyoknak is rossz az akusztikája és helytelenül van bennök elhelyezve a szószék, középen a templom oldalán, úgy hogy a hallgatók a szónoknak jobb és balkeze felől ülnek, előtte pedig senki, és így ő kénytelen ide-oda forogni. Az ilyen hihetetlen elrendezésen könnyen lehet segíteni. Kovács Albert. ISKOLAÜGY. A tiszai evang. egyházkerületi tanárok értekezlete. A tiszai evang. egyházkerület fő- és középiskoláinak tanárai f. hó 6-án tartották meg értekezletüket Eperjesen, Fischer Miklós iglói főgimnáziumi igazgató elnöklete alatt. Az értekezleten, a melyen sok fontos kérdést vitattak meg, több, más kerületbeli tanintézet is képviseltette magát, a mely körülmény az értekezletnek bizonyos egyetemes jelleget kölcsönzött és súlyt ad a meghozott határozatoknak. A kollégium dísztermében megjelent értekezleti tagokat a fentartótestület nevében Schmidt József kollégiumi felügyelő, a kollégium nevében Ludmann Ottó igazgató, a más kerületbeli iskolák nevében Király Ernő selmeczbányai igazgató üdvözölték. Az üdvözletekre Fischer Miklós értekezleti elnök válaszolt; meleg szavakban emlékezvén meg az eperjesi kollégium dicsőséges múltjáról, majd pedig arról, az immár a kormány által is elfogadott törekvésről, a mely a felekezeti iskolák tanári fizetéseinek az állami intézetek tanári fizetéseivel egyenlővé tételére irányul. Különös melegséggel szólott azután dr. Berzeviczy Albert kultuszminiszterről, a ki egykor az eperjesi jogakadémia tanára vala. S bejelentette, hogy Berzeviczyt, kultuszminiszterré kineveztetése alkalmából, az értekezlet nevében melegen üdvözölte, a melyre a miniszter szintén meleg hangon válaszolt. Jelentette továbbá, hogy az értekezletnek a gimnáziumi rendtartást illető véleményét előterjesztette az egyetemes közoktatásügyi bizottság ülésén, a hol az kellő méltatásban is részesült. Jelentette végül, hogy Zsilinszky Mihály kerületi felügyelő és kultuszminiszteri államtitkár urat arra kérte, hogy a felekezeti középiskolai tanárok fizetésrendezése kapcsoltassék ki az 1848. XX. t.-cz. végrehajtásából és az 1883. XXX. t.-cz. alapján oldassék meg. Az elnöki megnyitóban foglalt jelentéseket tudomásul vette az értekezlet; azután pedig külön megbeszélés tárgyává tette a tanári fizetések rendezése kérdését. A megindult élénk eszmecserében részt vettek: Mikler Károly jogakadémiai igazgató, Nagy Olivér jogakadémiai tanár, Gömöri János és Király Ernő főgimn. igazgatók, Leífler Samu és Hazslinszky Rezső főgimn. tanárok. Az eszmecsere végén, a fizetésrendezés kérdésében a következő határozatokat hozta meg az értekezlet : „A végleges rendezés a Széli-féle javaslat alapján eszközöltessék. Mély hálával fogadja a tanügyi kormánynak azt a törekvését, hogy a végleges rendezés előtt is a felekezeti középiskolai tanároknak fizetése arra a színvonalra emeltessék, melyet az állami tanárokra nézve az 1904. évi I. t.-cz. megállapít. Ezen ideiglenes fizetésrendezés legegyszerűbben az 1883. évi XXX. t.-cz. alapján, az által eszközölhető, hogy az iskoláknak eddigi fentartási államsegélye a megfelelő összeggel emeltetnék. A végleges rendezésnél vétessenek tekintetbe a tanárnak összes szolgálati évei, tehát azok is, melyeket más iskolákban töltött. A végleges fizetésrendezés ne fossza meg a felekezeti középiskolákat önkormányzati jellegüktől, s azért, ha szükséges volna, módosíttassék az 1883. évi XXX. t.-cz.-nek 47-ik szakasza. A felekezeti akadémiákat ós tanítóképezdéket illetőleg szükségesnek tartja az értekezlet, hogy az 1848-ik évi XX. t.-cz.-nek végrehajtása tárgyában a kormányhoz intézett memorandum értelmében tegyék meg mielőbb az egyházkerületek a számbeli adatok beszerzésével az előkészítő lépéseket az iránt, hogy ezen iskolák tanári testületeinek anyagi helyzete is törvényes intézkedésekkel egyenlővé tétessék a megfelelő állásban levő állami tanárok anyagi helyzetével". E nagyfontosságú ügyben hozott határozat végső tétele mutatja, hogy az értekezlet szintén észrevette az 1848. XX. t.-cz. végrehajtására vonatkozó „'Vélemény"nek az akadémiákat illetőleg felmutató hézagát és ugyanarra az álláspontra helyezkedett, mint e Lap mult heti számának vezető czikke, hogy t. i., a mikor gondoskodás történik a gimnáziumi tanárokról, ugyanakkor történjék gondoskodás a főiskolák tanárairól is. Nem is lehet ez másképen; és egyházi vezető köreink bizonyára be fogják látni, hogy a mikor a középiskolák tanárainak fizetése akképen rendeztetik, hogy az államiakéval egyenlővé tétetik, akkor az akadémiai tanárok fizetésének méltányos rendezése is kell, hogy bekövetkezzék, mert különben, alkalmas tanerők hiányában, főiskoláink elsorvadnak és képtelenek lesznek, csak megközelítőleg is felvenni a szellemi versenyt az állam és más egyházak hasonló jellegű intézeteivel. Ezután Loysch Ödön rimaszombati főgimnáziumi igazgató tartott figyelemreméltó felolvasást a tanárok nyári szünidei tanulmányútjáról. Javaslatait az értekezlet magáévá tette és megvitatás végett közölni fogja a többi kerületek tanáregyesületeivel is. A középiskolák kormányzatára vonatkozó fentartó-FlcŐ madvíir fPl(ííl7dílC!íídÍ ÖÁn ÓO ÖC7l/n7fítfíír Tejszövetkezeti berendezések kézi erö- és göz- Tűovaiot határtalan mennyi-LilőU magjai lOJga/iUaaagl gcp- C5 CdMUÍgJfíU hajtásra, úgyszintén mindennemű tejgazd. gépek és ICdVdJaL s ég ben veszünk. © FUCH8 és SCHLICHTER, Budapest, VI., Jász-utcza 7. eszközök a legjobb kivitelben és legjutányosabban szállíttatnak. BV Árjegyzék és költségvetés ingyen és bérmentve.
