Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-10 / 15. szám

Sajnos, hogy az anglikán egyház egy része nem vett részt az ünnepben. Az a párt, a melyet elkábított és részben elbutított a tömjénfüst, a pápistás symbolismus és nagyzolás „magas" hóbortja, távol tartotta magát ettől a „protestáns" ünneptől, mint a hogy mindinkább eltávolodik a tiszta evangéliumi tanítástól. Az ú. n. „high church party" nem volt ott a társulat bölcsőjénél, fejlődését is soha jó szemmel nem nézte, Shaftesbury is sokszor keserít panaszra fakadt a társulat gyűlésein ezen pártnak hideg közönye, sőt akadékoskodása miatt. A biblia minden nemzetnek könyve, mert mint a canterburyi érsek, dr. Davidson mondá, míg a Kelet egyéb szent könyvei szinte érthetetlenek más nyelven, addig a biblia minden néphez úgy szól, mintha anyanyelvén lett volna írva. A bibliát ért támadásokról szólva mondá dr. Watson: a keresztyének gyávák és túlszerények. Az ellenfél részén nincs semmi tartózkodás, szerénység. Miért veszítse el mindjárt a keresztyén ember fejét a bibliát érő durva támadások miatt, ha lelkében bizonyságot tehet ennek szellemi, csodás hatalmáról ? A biblia egy nagy erkölcsi és szellemi fejlődés történetét foglalja magában és így nem lehet megítélni ezen fejlődés történetének elején, hanem csak végén, t. i. Krisztusból kiindulva, a kiben az egész fejlődési folyamat összpontosul és betetőződik. A római birodalomban „minden út Rómába vezetett" ; így a bibliában is minden könyv, minden esemény Krisztushoz vezet és 0 reá utal. Az angol free church council, a mely ezelőtt 8 évvel alakult, ezen évben a Tyne melletti Neívcastle északi határszéli városban tartotta évi rendes vándor közgyűlését. A free church council évről-évre gyarapodik befolyásban és jelentőségben. Hogy most Angliában a szabad egyházak hatalmas politikai és társadalmi tényezővé váltak, azt ezen szövetkezetben való egyesülésüknek lehet tulajdonítani. Ezen egyesület egyszerű, de az összes szabad egyházi protestáns tényezőket felölelő szervezetével irányítólag, buzdítólag, segítőleg hat a legkisebb egyház szellemi életére és szava nagy súllyal bír a legfontosabb egyházpolitikai és társadalmi kérdések elintézésénél. Eber figyelemmel kiséri ezen egyesület a protestáns élet minden mozzanatát, a kormány és egyéb politikai pártok minden ténykedését, és mint egy erős falanxban egyesíti az összes szabad egyházak anyagi és szellemi erejét a reakczió minden kísérleteivel és támadásaival szemben. A valódi protestáns szabadság, eszményiség erős vára ez a free church council. Elnökét évről-évre választja, de van egy állandó titkára és intéző bizottsága. Az idei newcastlei gyűlésen, a melyre 1300 vidéki vendég érkezett, a hírneves Meyer londoni lelkész elnökölt. A tárgysorozat felölelte az összes most szőnyegen levő politikai, társadalmi, belmissziói kérdések megvitatását. Meyer lelkész elnök lelkes megnyitó beszédének czíme : „A szabad egyházak kötelességei a reakczió korában". Felsorolja a reakczió jelenségeit, a retrográd irányzatokat az egyház, különösen az anglikán egyház, a törvényhozás — iskolai törvény, chinai munkások — körében. A ritualisztikus törvénytelenség végzi most romboló munká ját az államegyház körében; oltárokat és rajtok kereszteket állítanak fel, a gyermekeket keresztvetésre tanítják és hajlongásra kényszerítik faragott képek előtt az állam által fentartott iskolákban ; az államegyház szószékeibe mind több meg több olyan pap kerül, a ki romanizáló hajlamainál fogva veszedelmesebb a nyilt ellenségnél, t. i. a pápista áldozárnál. Talpra kell állania a valódi protestantizmusnak, t. i. a szabad egyházaknak és teljesíteniük Isten által reá bízott kötelességeket, hogy megóvják Angliát attól a csapástól, a mely a Stuartok alatt fenyegette. Felsorolja az óvszereket a reakczió ellen. Nagyobb gondot kell fordítani az ifjúság vallásos nevelésére, otthon és a vasárnapi iskolákban. A szabad egyházaknak nem szabad visszariadniok a politizálástól, a szó nemsebb értelmében; nem pártszempontból és érdekekből, hanem irányítólag, nemesítőleg kell hatniok az olyan egyetemes érdekű kérdések megoldásánál, a melyek a nép és társadalmi élet jólétére, illetve egészséges fejlődésére vonatkoznak. Minden társadalmi intézménybe be kell vinni a felemelő, szivet-lelket nemesítő evangéliumi szellemet. Mindenekfelett pedig nem szabad megfeledkezniük az egyházaknak arról a czélról, a mely létük egyedüli jogosultsága, t. i. Krisztushoz vezetni az eltévedteket. E mellett minden más érdeknek, kérdésnek háttérbe kell szorulnia. Szükség van evangéliumi szellemtől áthatott politikusokra ; de még nagyobb szükségbuzgó pásztorokra, tanítókra, evangélistákra. Szükség van új és a társadalom sebeit gyógyító törvényekre; de még nagyobb szükség van Istennek újjászülő kegyelmére, a vallásos élet megújhodására az isteni kegyelem evangéliumának predikálása által. Szép beszédét ezen szavakkal végezte: A helyzet borús, de azért mi sem foszthat meg egy szebb jövőbe vetett reménységünktől. Ha hanyatlást látunk Isten országának terjedésében, ez csak olyan jelenség, mint a tenger hullámának egy pillanatra való visszavonulása a dagály alkalmával; a következő pillanatban annál nagyobb erővel tör előre a visszavonuló hullám, elsöpörve maga előtt minden akadátyt. A hatalmas Isten kezét az eke szarvára vetette; nagyon sokszor egész hatalmát, egész szeretetét vetette latba; nem vonulhat vissza, véghez kell vinnie a váltság nagy munkáját, minden akadály, minden emberi ellenhatások daczára. A másik főszónok dr. Watson — Jan Maclaren — volt, s beszélt: „A nemzeti eszmények eldurvulásáról". Reámutatott a legutóbbi, annyi pénz- és emberáldozatba került háborúra, a mely aljas, pénzsóvár emberek kedvéért folyt; a győzelem pyrrhusi volt, mert most Anglia törvényhozása egy új rabszolgaság létesítésének eszközévé sülyedt az aranybányák részvényeseinek érdekében. Jan Maclaren, a remek skót falusi „idyllek" irója, áldást kiván a jövő azon törvényadójának munkáj Mlci., cl ki módot ad az angol nép egy részének arra, hogy a füstös városokból ismét visszatérhessen elhagyott tűzhelyéhez, a nyugodt falusi élet tiszta légkörébe. Az iskolai törvény, a mely ellen még mindig folyik a küzdelem, kielégítő megváltoztatása czéljából egy 8 pontból álló határozati javaslatot fogadtak el, a mely szerint követelik, hogy minden közadóból fentartott vagy segélyezett iskola köz- — nem felekezeti — igazgatás, ellenőrzés alatt álljon, hogy az ilyenekben a tanórák idején ne legyen semmi felekezeti jellegű hitoktatás, hanem taníttassék a biblia az „iskolai biblia" alapján ; az iskolai helyi hatóságoknak nők is lehessenek tagjai. A tárgysorozat egy másik érdekes pontja volt „A munkásosztály és a vallás". Dr. Parker utódja, a City Temple kiváló fiatal lelkésze, Campbell, kemény igazságokat mondott a munkásosztálynak az egyháztól, vallástól való elidegenedésére nézve. Okai ennek, úgymond, nemcsak, mint sokan hangoztatják, az egyházakban, hanem inkább a munkásosztályban keresendők. A mai munkás — érti a városit — anyagias, érzékies, durva, önző gondolkozású, szereti a kevés munkát és sok nemtelen szórakozást, nem takarékos, sőt iszákos, züllött és játékos. A munkás kapva-kap az olyan irányzatok után,