Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-20 / 12. szám
tették a memorandum e tételében foglaltakat, nemhogy orvosolták volna a fennforgó viszásságokat, hanem még inkább rontottak a dolgon. Az állam ugyanis eddig a középiskoláknál 100 koronát fizetett óránként a prot. hitoktatóknak, most pedig az egyházi főhatóságok a nem állami középiskoláknál működő hitoktatók részére csak 80 kor.-t kérnek. Nem előre kívánunk tehát menni, hanem hátrafelé; holott az állami középiskoláknál a segédtanár díjazása óránként 150, a polgári iskoláknál pedig az óratöbblet díja óránként 120 korona. Ha mi most ezekkel szemben a vallástanítás egy-egy óráját csak 80 koronára becsüljük, bizony nem adjuk jelét annak, hogy ennek a tárgynak a fontosságával tisztában vagyunk. Külföldi vendég. A mult héten kedves külföldi vendége volt a budapesti felsőbb iskolai ifjúságnak: Wingate Oldham Henrik személyében, a ki a kambridgei egyetemen mérnöki és theologiai tanulmányait bevégezve, Khinába utazik. Wingate Oldham Henrik lelkes híve és szószólója az evangeliumi studens-szövetségnek, és budapesti tartózkodását is arra használta fel, hogy e nagyfontosságú ügyet propagálja a magyar felsőbb iskolai ifjúság körében. Szerdán este a ref. ifjúsági egyesületet látogatta meg; csütörtökön pedig az egyetemi, műegyetemi és a Bethlen Gábor-kör egyesült bizottságai rendeztek nagy ifjúsági gyűlést a műegyetem nagytermében, a hol W. Oldham úr igen érdekes előadást tartott az angol egyetemi életről és a ker. studens-szövetség fontosságáról. Csütörtökön este a ref. ifj. egyesület szeretetvendégséget rendezett a kedves vendég tiszteletére. EGYESÜLET. Az ifjúsági egyesületi munka és Baksay Sándor. Á budapesti ref. ifjúsági egyesület meleg sorokban üdvözölte a dunamelléki ref. egyházkerület új püspökét, Baksay Sándort. Az üdvözlő sorokra a püspök úr hosszabb levélben válaszolt, a melyben nagy szeretettel és rokonszenvvel nyilatkozik az evangeliumi ifjúsági egyesületek működéséről. A püspök úr leveléből érdemesnek ítéljük közölni a következő szép részletet: „Élénk figyelemmel, sőt vigasztalódó örömmel gondoltam mindenkor e nemes társaságra, mely egy nagy vallásos mult gazdag örökségének megőrzésére, egy bölcs elme és kegyes szív vezérlete alatt egyesült. Korunkban, melyben az ifjúság a testi ügyesség fejlesztésére, a testi erő edzésére oly nagy előszeretettel szövetkezik, ritka, de annál vigasztalóbb jelenség az a szent egyesülés, mely a léleknek a keresztyén életben és tudományban való megerősítését tette czéljává és „az egy szükséges dolgot" jelszavává. „Jó a fórfiúnak, ha ifjúságában viseli az igát". A próféta kétségkívül a földi élet gyakorlati oldalára gondolt e szavakban; de mennyivel magasabb értelme lesz e szónak, ha a gyakorlati bölcseség ezen törvéuye egy szó beiktatásával keresztyéni életelvvé emelkedik: „Jó a férfiúnak, mikor ifjúságában viseli a gyönyörűséges igát". Mert ha a bölcs próféta szerint ifjúságban edződik az erő a földi élet harczaira, bizonnyal a legfőbb bölcseség ítélete szerint a léleknek is ifjúságában kell begyakoroltatnia a lelki élet munkáira. És mikor én ez ifjúsági egyletet szemlélem, azokra a tanítványokra gondolok, kik, noha mi megszoktuk őket éltesebb alakban képzelni, — fiatal férfiak voltak, és gondolok arra, a ki őket elhívta, a kinek szintén tudjuk életkorát. Kérem Istent, szentelje és áldja meg erőről-erőre való előmenetellel az ő munkájokat". A b.-gyarmati ág. hitv. iparos férfiak és ifjak szövetkezetének 1903. évi működéséről most adta ki nyomtatott jelentését a szövetkezet elnöke, Vitéz Hugó kerületi missziói lelkész. A jelentésből kitűnik, hogy az intézmény híven törekedett kitűzött czélja felé. Hetenként felolvasásokat, vallásos és hazafias összejöveteleket, estélyeket rendezett; szép könyvtárt, egyházi és máf hasznos lapokat bocsátott tagjainak rendelkezésére. A szövetkezet vagyonilag is gyarapodott. Bevétele 1389 kor. 70 fillér, kiadása pedig 1220 kor. 90 fillér volt. Az idei közgyűlést február 28-án tartották meg, a melyen összeállították a jövő évi költségelőirányzatot, s megelégedéssel vettek tudomást az elnök jelentéséről. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság soproni köre a brit- és külföldi biblia-társaság alapításának száz éves jubileuma alkalmából f. hó 13-án, az evang. lyczeum tornacsarnokában vallásos estélyt rendezett. Az estély műsora a követhező volt: 1. Reinhold Hugó : Praeludium. Előadta: az evang. tanító-képző zenekara. 2. Elnöki megnyitó szó. Mondta: PoszvéTc Sándor. 3. A biblia a könyvek könyve. írta és felolvasta: Bancsó Antal. 4. Kapi Gyula: Mi Atyánk. Énekelte : az evang. tanitóképző-intézet énekkara. 5. Kozma Andor: Az ördögűző ténta. Szavalta: dr. Mihályi Kálmán. 6. Bartay Ede: Nemzeti ima. Énekelte : az evang. tanítóképző-intézet énekkara. Az előadás végeztével önkénytes adományokat gyűjtöttek a bibliatársulat alaptőkéjének gyarapítására. A Lorántífy Zsuzsánna-egyesület folyó hó 16-án thea-estét rendezett a Lónyay-utczai főgimnázium nagy termében. Thea után négy theologus egy csinos vonós négyest adott elő; Edwards Elli énekelt, Gonda Irén szavalt, Sárossy Bella felolvasott az üdvhadseregéről, Fiók Károly főgimn. tanár egy szanszkritból fordított hindu mesét olvasott föl, Marton Lajos bibliamagyarázatot tartott. KÜLÖNFÉLÉK. * A jezsuita-törvény módosítása Németországon. A német czentrumpárt hosszú idő óta dolgozott már azon, hogy a jezsuitákra vonatkozó 1872 július 4-diki törvény módosíttassék. Czélját most részben el is érte, a mennyiben a szövetségi tanács f. hó 9-diki ülésében eltörölte a nevezett törvény 2-dik szakaszát. Első szakasza azonban, a mely a jezsuitáknak Németországban letelepedését tiltja, továbbra is érvényben marad. A törvénynek ilyen részleges hatályon kivül helyezése is azonban igen nagy visszatetszést szült birodalomszerte. így a többek közt Saarbrückenben gyászfátyolt tettek Bismarck szobrára és egy plakátra ezt irták: Bismarck ébredj, védelmezd meg ügyünket!