Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1904 (47. évfolyam, 1-52. szám)

1904-03-13 / 11. szám

EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcsa 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félérre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk : A biblia és a magyar nemzet. Balogh Ferencz. — Protestáns olvasókörök szervezése. Lukácsy Imre. — Iskolaügy: A magyar protestáns theologusok szövetsége. Professor. — Misszióügy: Az evangelinm a spanyolok között. Molnár János. — Külföld: Külföldi szemle. Dr. Szlávík Mátyás. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. A biblia és a magyar nemzet. (A budapesti biblia-ünnepélyen tartott előadás.) Kelet népe, melynek nyelve is keleti, ezer év óta fennálló nemzet csak egy van Európában, a mely a keleti eredetű bibliát ma is szivéhez szorítja: ez a magyar! A hitjavítás szólaltatta meg a bibliát magyar nyelven oly mértékben, hogy az egyetemes kinscsé, népkönyvvé lön. Hunyadi Mátyás latin nyomdát állított és latin könyveket adatott ki; majdnem száz év múlva új szellem fuvalt Luther és Kálvin nyomdokain, s a magyar főúr, Nádasdi Tamás, az első magyar nyomdát saját birtokán (Vasmegye, Ujsziget) megalkotta, s rajta jelentette meg (1541) az első protestáns új szövetséget. Magyar reformátor, Erdősi János fordítá azt. Itt kezdődik a magyar biblia, mint a hitjavítás újszülötte. Egy évtized múlva Kolozsvár, másik évtized múlva Debreczen teremt nyomdát. Mindeniken tudós lelkipásztorok adják ki a szentírás részeit; feltámasztják országszerte a biblia olvasását, szeretetét és bírni vágyását. Ez a könyv mozgásba hozta a falvak, a városok ós az úri kastélyok lakóit, a tanító ós tanulni akaró rétegeket. A biblia egyik első tétele: «légyen világosság®, évezredek után újra hatott, ébreszté az akkor is nagyon sokat szenvedett hazában, a magyar földön, a lelki világosságot. Felső-Magyarország| egy kis városában, Gönczön élt egy tudós lelkipásztor, Károli Gáspár, egy derék tanító és egy kis iskolásgyermek; a vidéküknek két hatalmas földesura volt: Báthori István országbíró ós felső-vadászi Rákóczi Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem. E sajátságos kis kör a legnagyobb missziót hajtá végre, mert egyek valának lélekben: legyen a magyarnemzetnek is teljes, egész bibliája. A vagyonban, hatalomban, tekintélyben erős fél nyomdát állított a kisded Vizsoly faluban, abba nyomdászt hozatott ós tartott fenn; a lelki vagyonban gazdag másik fél szolgáltatta a tudományos anyagot ós 3 évi lankadatlan munka után Károli végezett. A munka ideje alatt lelkipásztor társaival sokszor kérte Isten segélyét, hogy művét szerencsésen bevégezhesse. Az istenes vén embernek szorgalmasan segédkezett a tanító; a kis iskolás fiú pedig hordta a szedendő és javítandó íveket a szomszéd Vizsolyba és vissza. Fohászukat meghallgatta az Űr ós megjelent 1590-ben az első teljes magyar szentírás, a vizsolyi biblia. Ez volt a nagy és becses ajándék, a mit a reformáczió a magyar irodalomnak s vele a nemzetnek nyújtott. Megülte a haza a Károli-biblia 300 éves ünnepét Gönczön 1890-ben, a hol a fordítónak szobrot is emelt. Nincs és nem volt író e hazában, kinek művét annyiszor adták volna ki, kinek műve annyiszor fogyott volna el, kinek művét oly megszámlálhatatlan sokaság ós nemzedék olvasta volna, mint Károli; mert ő a világ könyvét, minden nemzet könyvét ültette a magyar nemzet irodalmába s vitte be a társadalom minden rétegébe, fenn és lenn. Vele egykorúlag élő hazai költő, Turi György találólag foglalta költői sorba érdemét : „E könyv nélkül népünk Sötétséghez tapadt, Világtalan tömeg, Folyvást vakon marad 300 év múlva mondá egy másik magyar tudós (Ballagi Mór): »milliom meg milliom magyar ember abból merített vigaszt®. Századok igazolják hatasat. Kristályüveg asztali készletek beszerzésére ajánlható az Első magyar üveggyár részvénytársaság Budapesten, V., Ferencz József-tér 3. Fürdő-utcza sarkán.