Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-18 / 42. szám

Püspöki kanonika vizitáczió. Dr. Baltik Frigyes, a dunáninneni evang. egyházkerület püspöke f. hó 3-án kanonika vizitáczióra indult a nagyhonti egyházmegye gyülekezeteibe. Programúi szerint ez alkalommal három anya- és leányegyházat látogatott meg, közöttük Csánkot és Szárdot. Útjában mindenütt a legszívesebb fogadtatásra talált úgy az egyházi, mint a világi elöljáróságok részéről. A beregi ref. egyházmegye f. hó 6-án tartotta meg közgyűlését Beregszászon. A közgyűlés tárgyait az egyházmegye belkörű ügyei képezték. A lieves-nagykunsági ref. egyházmegye, a főgimnázium 350 éves emlékünnepélye alkalmával, f. hó 8-án Mezőtúron tartotta meg őszi közgyűlését, a melynek főtárgya a Horthy István lemondása folytán megüresedett gondnoki szék betöltése lett volna. Kitűnt azonban, hogy a választásnál Tóth János dr. országgyűlési képviselő és Jakucs Gábor egyházmegyei tanácsbirák egyenlő szavazatot kaptak; mire mind a ketten kijelentették, hogy e bizalmi állást a törvényes sorshúzással nem hajlandók elfogadni s ezért a jelöltségről lemondottak. Az egyházmegye új választást rendelt el, s a választás eredményének kihirdetésére november hónapban rendkívüli közgyűlést hív össze Mezőtúrra. Egyházkerületi értekezlet. A reformátusok dunameiléki egyházkerülete folyó évi október hó 26 án délután órakor Budapesten, a reform, főgimnázium dísztermében (Lónyay-utcza 4/c., 11. em.) egyházi értekezletet tart. Tárgysorozat a következő: 1. Közének, előfohász. 2. Felolvasás. Egyházi bajaink és azok orvoslása. Tartja dr. Vécsey Tamás egyházkerületi vil. főjegyző. 3. Felolvasás, A diakonissza-munka fontossága. Tartja Biberauer Richárd budapesti segédlelkész. 4. Titkári jelentések; esetleges indítványok. 5. Közének, záró ima. Megjegyzés: A felolvasások után eszmecsere tartatik. Az esetleges indítványok előre bejelentendők és a titkárnál írásban beadandók. Az értekezlet előtt 1

/.A órakor választmányi ülés tartatik, melyre a választmányi tagok tisztelettel meghívatnak. Az értekezlet nyilvános. Vendégek, nők és férfiak, szívesen láttatnak. Budapest, 1903. október havában. Szilassy Aladár, elnök. Baksay Sándor, alelnök. Szőts Farkas, titkár. ISKOLA. A békési ev. ref. egyház, főgimnáziuma új épületének elkészülése alkalmából, 1903. évi október hó 21. napján felavató ünnepélyt rendez. Az ünnepély kezdődik reggel 8 órakor a templomban tartandó istentisztelettel : folytatása az új épületben lesz. Délben 1 órakor közebéd. Nyugalomba vonult tanár. Seholtz Frigyes, a késmárki evang. liczeum érdemekben megőszült tanára nyugalomba vonult és a mult hónap 30-án vett búcsút az intézettől és annak tanári karától. Ebből az alkalomból a tanulóifjúság, tanártársai és az intézet elöljárósága szép bucsúünnepélyt rendezett a távozó érdemes professzornak a liczeum auditóriumában. Az ünnepélyt, a melyen Zelenka Pál püspök is megjelent, az ifjúsági daloskör éneke nyitotta meg, a mely után Klein Pál tanuló alkalmi költeményt szavalt,majd Bruckner liczeumi igazgató a tanári kar nevében búcsúzott el a távozó kollegától. Beszéde végén díszes serleget nyújtott át az ünnepeltnek. Kéler Pál egyházi felügyelő az evangelikus egyház nevében, Sehivarcz Károly dr. az iskolatanács nevében, Zelenka Pál püspök pedig az egyházkerület nevében mondott búcsúszót az ősz tanárhoz. Az ünnepség után lakoma volt. A debreczeni főiskola igazgató-tanácsába, a K. Kiss József nyugalomba vonulásával megüresedett helyre a gimnáziumi tanárikar dr. Gulyás Istvánt választotta be. A román iskolák és a magyar nyelv. A vallás-és közoktatásügyi miniszter tudvalevőleg elrendelte, hogy az állami elemi iskolákban a harmadik osztálytól kezdve a vallástant is magyar nyelven kell tanítani. A brassói görög-keleti román hitoktatók e miniszteri rendeletnek mindeddig nem tettek eleget, s midőn erre nyomatékosan utasította őket a tanügyi hatóság, a nagyszebeni görögkeleti érseki konzisztóriumhoz fordultak tanácsért. A konzisztórium azt a választ adta, hogy miután a román gyermekekre nézve fölöttébb káros volna, ha a hittant más nyelven, mint az anyanyelvükön kellene tanulniok, tanítsák csak tovább is román nyelven. A konzisztórium egyidejűleg a miniszterhez is kérelmet intézett, hogy rendeletét, melynek nem tudnak eleget tenni, vonja vissza, — Szeretjük azonban hinni, hogy ebből semmi sem lesz! Háromszázötven éves jubileum. A mezőtúri ev. ref. főgimnázium negyedfélszázados fennállásának emlékünnepélye f. hó 8-án folyt le a templomban, mely szorongásig megtelt az egyház tagjaival ós az ezen alkalomra az egyház elöljárósága által meghívott és megjelenésükkel az ünnepély fényét emelő vendégekkel. Az ünnepély a XC ik zsoltár éneklésével kezdődött, melynek elhangzása után Turgonyi Lajos lelkész mondott hálaadó imádságot; majd pedig Gergely Antal lelkész tartott gondolatokban gazdag beszédet a hitnélküli tudomány és tudománynélküli hit káros hatásáról s a tudományos hit és hittel párosult tudomány egyedül építő, egyént és nemzetet egyaránt boldogságra vezető munkáiról. Faragó Bálint igazgató a főgimnázium negyedfélszázados történetét ismertette, csak azon küzdelmeket vázolva, melyeken a főgimnázium az idők viharaiban keresztül ment, s felmutatva azon szívós ragaszkodást és nemes áldozatkészséget, melylyel a mezőtúri ref. egyház a gimnáziumot nehéz időkben is fentartotta. Végül Vékony Sándor főgimnáziumi tanár emlékezett meg Szegedi Kiss Istvánnak, a mezőtúri iskola 1551—1553. években volt igazgatójának reformátori működéséről. Közben a főgimnáziumi énekkar szabatosan előadott gyönyörű két énekével emelte <#z ünnepi hangulatot. Az ünnepélyen jelen voltak: Lippich Gusztáv Jász-Nagy-Kun Szolnokmegye főispánja, a vallás-és közokt. miniszter képviseletében is; továbbá gróf Dégenfeld József egyházkerületi főgondnok, Bagossy Károly Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye alispánja, Dorogi Lajos 84*