Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-10 / 19. szám

személyi és vagyonaránylagos. A vagyonaránylagos adózás degressiv rendszerét azonban nem ajánlja, hanem a helyett azt, hogy a vagyonaránylagos adó egyforma perczent szerint vettessék ki, úgy azonban, hogy az adó legmagasabb összege 500 koronában állapíttassék meg. Sem a személyi, sem a vagyonaránylagos adó mennyisége ne állapíttassék meg addig, a míg pontosan nem ismerjük a fedezendő összeget és nem vagyunk bizonyosak a felől, hogy azt honnan veszszük. A 20 éven alóli egyháztagok megadóztatásának kérdése hagyassék nyílt' kérdésnek és annak megoldása bizassék az egyes gyülekezetekre. Általában pedig óvja a vélemény a zsinatot attól, hogy nagyobb mértékben érintse a gyülekezetek adókivetési jogát. E véleményes javaslat hosszabb vitát erédményezett, a melyben Dányi Gábor, gróf Tisza István, Morvay Ferencz, Papp Károly, Hajós József és Kovács Albert vettek részt. Dányi Gábor különösen annak biztosítását kívánta, hogy a javasolt adózási rendszer behozatala és a segélyezés életbe léptetése egyidejűleg történjék. Továbbá kívánta, hogy a segély kérése ne bizassék a gyülekezetekre, mert a gyakorlatban ez azt eredményezi, hogy a vagyonosabb elem vonakodása miatt meghiúsul a segélykérési szándék és gyülekezeteink maradnak az eddigi nyomorúságban. Egyáltalában nem híve a fogyó adóperczentnek, mert az visszatetszésnek és visszavonásnak lesz az okozója a gyülekezetek életében. Gróf Tisza István hosszabb beszédben kelt védelmére a konventi tervezetnek, s igyekezett eloszlatni az az ellen feltámadt aggodalmakat. Igaz, hogy a tervezetben levő számszerű adatok csak hozzávetőlegesek ; de a statisztikai adatok már rendelkezésére állanak a zsinati adózási bizottságnak, a mely adatok alapján pontosan meg lehet állapítani mind a teherviselő képességet, mind a szükségletet s ennek megfelelőleg a személyi és a vagyonaránylagos adózás mennyiségét, illetve perczentjét. A mi a vagyonaránylagos adózás fogyó perczentjeit illeti, meg van ugyan győződve a felől, hogy az alapelvében helyes, mert a szegényeken segit, a vagyonosabbakra pedig arányosan magasabb terheket kiván róni; de nem köti magát hozzá feltétlenül. Hogy egyforma, vagy fogyó perczent szerint vettessék-e ki a vagyonaránylagos adó, azt majd csak a zsinat ítélheti meg alaposan, a mikor a pontos statisztikai adatok rendelkezésére állanak, ós a felől is tisztában lesz, hogy a hiány fedezésére mekkora állami segítséget nyerhetünk. Ezek alapján azt az indítványt terjesztette be, hogy a gyűlés ne foglaljon állást se az egyforma, se a fogyó perczentes adózás mellett, hanem bízza ennek megállapítását a zsinatra. Morvay Ferencz az egyforma adókulcs mellett érvelt; Papp Károly Budapest specziális viszonyait ajánlotta a konventi és a leendő zsinati tagok figyelmébe. Kovács Albert a bizottsági javaslatot védte, annyival is inkább, mivel a 8 egyházmegye közül 7 az egyforma adóperczent mellett foglalt állást. Ma a progressiv ós nem a degressiv adózás felé hajlik a közvélemény az állami élet terén is; a külföldi protestáns egyházakban az erősebb gyülekezetek viselik jó részben a gyengék terheit is; furcsa volna tehát, ha a magyar ref. egyház a degressiv adózást hozná be. Az érdekes vita azután azzal végződött, hogy a gyűlés egyhangúlag kimondta a bizottsági javaslat első pontját illetőleg, hogy a kétféle adózási nemet helyesli; a 2. pontot illetőleg, hogy a törvényben világosan kifejeztessék és biztosíttassék, hogy az új adózási rendszer életbe léptetésével egyidejűleg megkezdődik a segítés. Az 1. pontnak a vagyonaránylagos adó egyforma perczentjére vonatkozó részét azonban szótöbbséggel mellőzte és a helyett gróf Tisza István javaslatát fogadta el. A közalapot illetőleg, a bizottság javaslata alapján, egyhangúlag kimondotta a gyűlés, hogy a járuléknak 50%-kai felemelését nem helyesli s felkéri a zsinatot, hogy a felemeléstől tartózkodjék. Az első napi ülés délután egy órakor ért véget. Délután a közigazgatási és a fegyelmi bíróságok tartották meg üléseiket. Tudósító. A felsőborsodi egyházmegye közgyűlése. Egyházunk szokásos vándorgyűlését Felső-Nyárádon, ápril 21—22. napjain, az egészen megújított templomban tartotta meg, nt. Vadászy Pál esperes és Ragályi Béla egyházmegyei gondnok kettős elnöklete mellett, hol úgy a tanácsbirók, mint a jegyzői kar és a lelkészek, tanítók igen nagy számban jelentek meg. A templomban alkalmi ének és Keresztes Gyula legfiatalabb káplán lebilincselő, szivet-lelket foglyul ejtő imádsága után, esperes rövid fohászszal, gondnok pár szóval üdvözölvén a megjelenteket, a közgyűlés kezdetét vette. Az előre kiosztott, nyomtatott tárgysorozat értelmében az esperesi jelentés olvastatott először is. A egyházlátogatóság adatai alapján rajzolt kép úgy szellemi, mint anyagi tekintetben megnyugtató. A gyarapodás, az előre haladás szemmel látható. Az egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vett esperesi jelentés közérdekű adatai következők: Isten dicsőségére önként adakoztak 13,370 korona értékig. Építkeztek: 52,902 kor. 59 fillér értékben. Tőke pénzünk van 90,004 kor. 35 fill. Adományunk 56,134 kor. Összes 49 egyházunk évi bevétele volt 134,172 kor. 16 fill., kiadása 105,150 kor. 94 fillér. Pénztári maradvány 29,021 kor. 22 fill. Magtárainkban van 1000 köböl gabona s néhány száz köböl árpa. Lelkészi alap van 45,338 kor. 18 fill. Közös alap 6011 kor. Tanítói alap 6115 kor. 62 fill. Iskolai alap 3902 kor. 86 fill. Építkezési alap 8000 kor. Orgona-alap 1560 kor. Toronyalap 184 kor. Domesztikai váltság alap 1662 kor. 17 fill. Papi könyvtáralap van 33 kor. 66 fill. Énekkar van 18 helyen. Jeles iskola van 24; dicséretes 28; kielégítő 5. Domesztikai összeg 2215 kor. 14 fillér befolyt s az utolsó fillérig rendeltetési helyére elküldetett. Tűzkárbiztosítási összeg 1537 kor. 69 fillér rendeltetési helyére lett elküldve. Egyházmegyénk lélekszáma: 28,368. Szül.: 1001, meghalt:829. Házasságra lépett tiszta pár: 200, vegyes: 34. Szerződést kötött javunkra: 6, kárunkra 0. Konfirmáltatott: 479. Áttért 2; kitért tőlünk egyházi adó miatt: 7. Iskolába járt: 3390 gyermek; nem járt: 40. Miután egyházmegyénk már 20 évvel azelőtt a tisztújítást léptette életbe, az egyháziak nevében Vadászy Pál esperes, a világiak nevében pedig Ragályi Béla gondnok mondtak le bizalmi állásaikról. E lemondást közgyűlésünk elfogadta, s a szavazást elrendelte július l-re való határidővel. Megjegyezvén azonban, hogy az új tisztikar megalakulásáig végzik úgy az egyházmegyei közigazgatási teendőket, mint az egyéb kötelességeket a jelen tisztikar tagjai. Következtek a beerősítések. Simon Gyula Szilvásra, Horváth János Bánfalvára, Beregszászy Ferencz Szendrőbe lelkészül megválasztatván, beerősíttettek. Szylveszter Imre tanító Szakácsiba, Szigethy Ferencz Vámosra, Szkárosy