Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-13 / 50. szám

A felolvasás után Horemusz Pál theologus szavalt, Kugler Ede joghallgató és Kirehknopf Ede theologus pedig cselló- és zongora-kettőst adtak elő. A szépen sikerült estélyt a theol. akadémia ifjúságának a karéneke rekesztette be. A „Tanító Sorsjáték" húzása, mint hivatalosan értesítenek bennünket, deczember 23-án visszavonhatatlanul meg fog történni. A sorsjegyek, tekintettel arra, hogy a főnyeremény 30,000 korona értékű gyémántékszer s a többi 999 nyeremény is mind nagybecsű értéket képviselnek és hogy a sorsjáték tiszta jövedelme a tanító-egyletek jótékony intézményei s a „Budapesti Újságírók Egyesülete Segítőalapja" javára fordíttatnak, igen kelendők s ma már nem sok sorsjegy vár eladásra. A sorsjegyek minden dohánytőzsdében kaphatók, áruk 1 korona. EGYESÜLET. A budapesti ref. ifjúsági egyesület f. hó 8-án tartotta meg évi közgyűlését a ref. főgimnázium rajztermében. A közgyűlést megelőzőleg a Kálvin-téri templomban alkalmi istentisztelet volt, a mely nagy és előkelő közönséget gyűjtött össze. Megjelent az istentiszteleten az egyetemes konventnek is több tagja; ott volt hazánk miniszterelnöke, gróf Tisza István is, feleségével együtt, a ki buzgó támogatója az evangéliumi belmissziói munkáknak. Az alkalmi istentiszteleten Papp Károly budapesti lelkész imádkozott; az igét pedig Kenessey Béla kolozsvári theol. igazgató hirdette, Jelen. 21 '• 7. alapján, hatalmas erővel, sziveket megejtő igazsággal és hévvel. Az előima és az egyázi beszéd előtt a ref. főgimnázium énekkara adott elő, Krausz Gusztáv vezetése alatt, szép karénekeket. -— A közgyűlésen, a gyengélkedése miatt meg nem jelenhetett Szilassy Aladár helyett Szőts Farkas alelnök elnökölt, a ki imádság után lendületes beszédben mutatta fel, hogy az egyesület csak a Krisztussal való benső életközösségben megerősíttetve és megszenteltetve oldhatja meg kitűzött szép feladatát. A lapunk más helyén olvasható elnöki megnyitó után a Bethania nőegyesület nevében dr. Szabó Aladár, a kispesti ifj. egyesület nevében pedig dr. Pruzsinszky Pál üdvözölte a közgyűlést. Üdvözlő szavaikra Szőts Farkas elnök és Csűrös István titkár válaszoltak, biztosítván mindkét egyesületet a ref. ifj. egyesület ker. testvéri szeretetéről. Az egyesület évi működéséről Forgács Gyula másodtitkár, a vagyoni ügyekről pedig Hamar István pénztáros számoltak be. Ez utóbbi jelentés kapcsán az egyesület a genfi központi bizottságnak 100 frankot, a Bethania-egyesiiletnek bibliaterjesztési czélokra 20 koronát, a külmissziói szövetségnek 20 koronát és a kispesti ifjúsági egyesületnek vasárnapi iskolai czélokra 10 koronát szavazott meg. Csűrös István lemondása folytán a titkári állásra Forgács Gyula segédlelkészt, az így megürült másodtitkári állásra pedig ifj. Szilassy Aladárt választotta meg a közgyűlés. Az évközben megüresedett jegyzői állásra Sidó Zoltán, a segédpénztárosi állásra Horváth János, a könyvtárosi állásra Fekete Géza, a segédkönyvtárosi állásra Csorna Imre, a háznagyi állásra Gergely István választattak meg. A választmány kiegészítése után a közgyűlés az alapszabályok kezelését előíró szabályzatot vitatta és állapította meg. A Budapesti Dávid Ferencz-Egylet f. hó 5-én tartotta meg a Koháry-utczai unitárius templomban havi felolvasó ülését. A műsort Lederer Imre hegedű-szólója nyitotta meg. Ezt követte Bliitterbauer Gizelának, az Operaház tagjának éneke. Imát mondott Józan Miklós esperes. A felolvasást dr. Kecskeméti Lipót nagyváradi főrabbi tartotta, „A prófétaság nagy korszaka" czimen. A felolvasást S. Fáy Szeréna színművésznő szavalata követte. Méltó befejezése volt a szép ünnepélynek Charlotta Feliciani, a milanói Scala-színház tagjának éneke. Az estélyt Krausz karnagy orgonajátéka zárta be. Yallásos est Léván. A lévai Bethlen Katalin keresztyén nőegyesület f. hó 6-án vallásos estélyt rendezett, melyen jelen volt Szilassy Aladárné és Dessewffy Emma is, mint a budapesti Lorántffy Zsuzsánna-egyesület elnöke, illetőleg titkára. Szilassy Aladárné megnyitó beszédet mondott. Utána Gunyics Tini elszavalta Tompa Isten akarata czímű versét. Majd Desseívffy Emma értekezést tartott a keresztyén nőegyesületek czéljáról és feladatáról. A tanítóképző intézet protestáns ifjúságának karéneke után még Bartlialis Jenő szavalt. Az ünnepi estét Birtha József ev. ref. lelkész záróbeszéde fejezte be. A debreczeni theologiai önkópzö-társulat a mult hónap 29-én tartotta meg a főiskola dísztermében e télen első protestáns estélyét, a mely, mint a múltban, úgy most is nagy rokonszenvvel találkozott a közönség körében. A kar éneke után Sass Béla theol. akad. tanár tartott érdekes és tanulságos felolvasást az ó-szövetségi profetizmusról. A felolvasáson kivül Podolszky Margitnak Balogh István zongorakisérete mellett előadott hegedűjátéka, Kónya Gábor köri elnöknek a szívről tartott szabad előadása és Tóth Sándor köri jegyző szavalata gyönyörködtette a közönséget. A múzeumok és könyvtárak orsz. szövetkezete f. hó 6-án tartotta meg közgylűését Budapesten. A közgyűlésen több vidéki ref. főiskoiai könyvtár is képviselve volt. A Magyar Prot. írod. Társaság képviseletében Szőts Farkas, a Ráday-könyvtár képviseletében pedig Hamar István theol. tanárok vettek részt a gyűlésen, a melyen, Thaly Kálmán tartalmas elnöki megnyitó beszédén kivül Gyalui Farkas a magyar könyvtárak jövőjéről, Seemayer Vilibal d pedig Európa néprajzi múzeumairól tartottak érdekes és tanulságos felolvasásokat. A szövetség, a lemondott Berzeviczy Albert helyébe elnökévé dr. Wlassics Gyulát választotta meg. KÜLÖNFÉLÉK. * Üdvös megtérés az orvosi tudományban. Igen érdekes és a szenvedőknek rég kívánatos megtérést észlelünk egy régi orvosi elmélethez egy fővárosi orvos gyógymódjában, a mely feltűnően kedvező sikerei révén a társadalom legjobb és legműveltebb köreiben gyorsan polgárjogot nyert és rohamosan terjed. Ezen gyógymód a vérgyógyítás (Hemopatia), a mely kizárólagosan a vér gyógykezelésével gyógyítja a neurastheniát és egyéb idegbajokat, az asthmát, gyomor, szív és vese betegségeit, a köszvényt, még pedig sokkal tartósabban és biztosabban, mint bármily más újabb gyógymód vagy gyógyfürdő. E gyógymód megalapítója dr. Kovács J. fővárosi orvos, a ki az évezredeken át uralkodó humorálpathologia elveihez visszatérve, csakis a test nedveinek kóros elváltozásaiban keresi a betegségek keletkezését és ezeknek gyógykezelésében a beteg szervek gyógyulását. Elért bámulatos eredményei tudományos hitelvét legfényesebben igazolják, mert néha a legválságosabb betegeket rövid idő alatt tartósan rendbehozta. Dr. Kovácsnak