Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-08 / 6. szám

a függetlennek nevezett vallástalan morál elveivel semmire sem mehetünk. A Dunántúli Prot. Lap első számában Balogh Elemér a Baum-Greyer-féle képes egyháztörténet 3-ik kiadását ismerteti, s azt az indítványt teszi, hogy miután a ref. egyet, tanügyi bizottság javaslatára a konvent egyháztörténeti szemléltető képek készítését határozta el, de ez a határozat olyan terjedelemben, hogy a szükségletnek teljesen megfelelhessen, az anyagi erő csekélysége miatt ki nem vihető: jobb volna azt egy Baum-Geyer-féle egyháztörténeti képeskönyv kiadásává átváltoztatni. Az általános és a külföldi prot. egyháztörténetre vonatkozó képek átvehetők volnának a Baum-Geyer-féle munkából, s azokat csak a magyar vonatkozású képekkel kellene kiegészíteni. Számítása szerint ez az egyháztörténeti szemléltető képeskönyv, 200 képpel, 13 nyomtatott íven, 2000 példányban 3440 koronáért előállítható volna. Véleményem szerint is czélszerűbb volna egy ilyen kön3r

vet kiadni, mint szemléltető képeket. Ezt a könyvet a vallástanítók mindenhova elvihetik, a szemléltető képek pedig csak a felekezeti iskolák falain foglalhatnak helyet. Pedig ma már innen-onnan több lesz a nem felekezeti, mint a felekezeti iskola. Jó volna tehát, ha az egyetemes tanügyi bizottság komoly figyelmére méltatná Balogh Elemér indítványát és a birtokában levő magyar prot. egyháztörténeti képek ingyen átengedésére vonatkozó ajánlatát. A lap 2-dik számában Ball a Endre fejezi be az egyházi adózás rendezéséről írt czikksorozatát. A gróf Tisza István-féle tervezetet nem tartja elfogadhatónak, mert az a szerinti rendezésnél a gyülekezeteknek csak 20°/ 0

-án lenne segítve, s ez a segítés sem lenne olyan mértékű, hogy a nagy terheken számbavehetőleg könynyítene. Szerinte nincs szükség adózási kategóriákra, hanem az állami egyenes adó bizonyos perczentjót kellene az adózás maximális %-a

szerint egyetemlegesen megállapítani, s ehhez mérsékelt személyadót csatolni. A személyadó lenne szerinte, minden 20 éven felüli egyháztagra nézve 1 korona; a vagyonaránylagos adó maximuma pedig 15%- A mi ezenfelül fedezendő volna, azt fedezze az állam. E tervezet érdemeinek méltatásába most nem bocsátkozom; de meg kell jegyeznem, hogy czikkíró nem értette meg a Tisza féle tervezet adózási kategóriáit. Czikkíró ugyanis a fogyó százalékokat a kategóriákba foglalt s adóalanyul szolgáló összegekre vonatkoztatja, pedig azok valójában csak az emelkedő kategóriák különbözeti összegére vonatkoznak, az alacsonyabb kategória %-ának érvényben maradása mellett. Ajánlom azért figyelmébe lapunk mult évi 49-dik számát, a melyben a Tisza-féle tervezet részletesen ismertetve volt. A 3-dik szám egészen Körmendy Sándor egyházkerületi főjegyző emlékezetének van szentelve, s közli a temetés alkalmával elmondott összes beszédeket ós imádságokat. —r —n. MISSZIÓÜGY. A Nagypénteki Református Társaságról. A Nagypénteki Református Társaság, mely az elztlllésnek kitett gyermekekből ma már 29 ev. ref., 2 ág. ev., 19 r. kath., 2 izraelita, összesen 52 fiú és leány gyermeket tart, ruház és nevel gyermekotthonában, a budaeorsi kamara erdőben berendezett az Erzsébetházban, beküldte az 1902. évi számadásainak zárlatát. ! Örömmel lapozgattuk végig az érdekes zárszámadást. E szerint rendes bevétele volt 21,962 kor. 76 fill., rendkívüli pedig, budai telkének eladásából és alapítványokra történt befizetésből 40,217 kor. 14 fill., vagy is összesen 62,179 kor. 90 fill. Kiadása ellenben, rendes kiadásul 24,896 kor. 94 fill., rendkívüli pedig: építkezés, meliorácziók, új ruhák, berendezési tárgyakra 6929 kor. 32 fill., azaz összesen 31,826 kor. 26 fill., s készpénze van most, az 1901. évi maradványnyal együtt 46,790 kor. 64 fill. Ezen összegben bent vannak az eddigelé 36,751 kor. 60 fillérrel befizetett alapítványok is. Van még be nem fizetett, de kamatozó alapítványa ezen felül 11,400 kor. és egy letétet kezel — 6000 koronát, melyet egyik neveltjének 7—8 év múlva ki kell adnia kamat nélkül. Ezen alapok és letét mind 5%-ot jövedelmeznek. A rendes bevétel és rendes kiadás között mutatkozó 2934 kor. deficzit is fedezve van már, miután a székes főváros, az általa beadott 11 árva utáni tartásdíjat, melyet egy régebbi közgyűlés megtagadott, most már kiutalta s a jövőre nézve is állandósította. A társaságnak évi szükséglete, a neveltek mai száma, esetleg 60 mellett: 20—22,000 korona, míg rendes bevételeiből 17—18,000 koronánál többre nem számíthat ez idő szerint. Ezen hiányon segítendő a társaság ügyvivősége, bizonyos ideig kamatot nem hajtó s néhány év multán megkezdődő, 15 óv alatt visszafizetendő részvényeket bocsát ki tagjai s pártfogói körében, hogy kereskedelmi kertészete részére több hold földet vásároljon, s ott neveltjeivel a konyha- és virágkertészetet nagyban űzhesse. A társaság vagy 60 drb festménynyel, több szoborral és vagy 2000 kötet és füzet becses könyvvel bír — Zichy, Munkácsy, Benczúr, Barabás, Brodszky, Thán, Mednyánszky, Csoók, Mesterházy, Újvári, stb., Stróbl, Abt, Szász, Ligeti jeles művészeinktől; — ezeket is értékesíti ez évben tárgy sorsjáték útján, melyből legalább 2—3 alapítványt, 20—22,000 koronát remél félretehetni. Megkezdi a selyemhernyótenyésztést is s folytatja a kosárfonást, hogy a saját 2 holdnyi — a legkiválóbb csemege fajokkal betelepített — szőllőjének, eredeti tőkéken s nem oltványokon termelt gyümölcsét vevőinek — mint az idén is — saját készítményű kosarakban szállíthassa. Nagyobb gyűjtési akcziót indít női osztálya útján a ref. templomokban országszerte; az egyleteket, vállalatokat, városokat, megyéket — kik közül Pestmegye most szavazott meg a társaságnak 500 koronát, megkeresi; fölkéri a kormányt, hogy az eddigi évi segélyt a lehetőségig emelje föl. A társaság 1893. nagypéntekén alakult. A 10 év alatt bevett összesen 251,980 kor. és kiadott 205,344 kor. készpénzt, melyben a telek ára, termőképessé tétele, az épületek, a teljes berendezés 150,000 koronával szerepelnek. Az elmúlt rövid 10 év alatt sokat fáradtak a társaság vezetői, s a legfényesebb elismerés velők szem-