Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-27 / 52. szám

egész télen át tartani fogják. — A makói ref. gyüleke­zetben f. hó 17-ón volt a második vallásos estély, az egyház tanácstermében. Nagy Albert újvárosi lelkész imával nyitotta meg az estélyt, Molnár Albert főgim­náziumi tanár pedig a szabadsághar czokról tartott elő­adást. — A budapesti evang. egyház f. hó 19-én tartotta meg második vallásos estélyét a Deák-téri evang. fő­gimnázium dísztermében. Az estélyt Miklós Elemér imája nyitotta meg; Kammermayer Mártha zongorázott, Rad­ványi Miczi szavalt, Mohr Henrik budai lelkész előadást tartottt, Winkler Mártha zongorázott, Sass Béla vallás­tanár egyházunk nehéz napjait mutatta be vetített képek­ben, Pálmai Kálmán szavalt, egy férfi-négyes pedig a gályarabok éneket adta elő, Az estélyen, a melynek önkénytes adományokból befolyt jövedelmét az új evang. főgimnázium épületében készülő templom berendezésére fordítják, nagy és előkelő közönség vett részt. A pozsonyi protestáns esték. Pozsonyból írják: Az itteni theologiai tanárok által az advent és böjti idő­szakban rendezni szokott felolvasó-estéknek immár XV-ik sorozata fejeződött be deczember 19-én. Bátran lehet állítanunk, hogy a protestáns esték Pozsonyban mái­valóban meggyökeresedtek. Jelentőségüket megadja a fel­olvasások tárgya és színvonala, míg sikerük és hatásuk azon fokozatosan növekedő érdeklődésben nyilatkozik meg, mely ezen felololvasó-estékben az evangeliumi épülés és termékenyülés eszközét ismeri föl. A most le­folyt XV. cziklus szintén csak öregbítette ez esték jó hírnevét. Raffay Sándor fölolvasása (nov. 28.) „A vallá­sosságról" a képzett elme és a bensőséges szív harmó­niájából fakadt s építőleg hatott a hallgatóságra. Stromp László Heyse „Magdalai Máriá"-járól mint társadalmi thémáról értekezett (decz. 5.). A felolvasó mint val­lásos alapon álló szabadelvű gondolkozó mutatta be magát, a kinek a modern életen függ a szeme s a jelen­kori eseményekkel szemben is, mint a milyen Heyse drámája, az alapos kritikát gyakorolja. Decz 12-én Ko­vács Sándor olvasott fel mély és alapos tanulmányt „Deák Ferencz ós a vallásszabadság"-ról, mely élesen bevilágított a mult század vallásügyi küzdelmeibe s a haza bölcsének emelkedett álláspontjára. E történeti tárgyú felolvasást végül dr. Masznyik -Endre igazgató „Jézus evangeliuma" czímű felolvasása követte, mely legméltóbb befejezése volt a cziklusnak. Azonkívül min­den estén volt vagy szavalat, vagy zene, Albert József és Hamvas József liczeumi tanárok pedig költeményeket olvastak föl. Itt említjük meg, hogy decz. 19-én, az utolsó este lefolyása után az akadémián a Magyar Prot. írod. Társaság pozsonyi fiókjának megalakítása ügyében értekezlet volt. A katonai lelkészek. A közös hadügyminisztérium jövő évi költségvetésének a katonai lelkészekre vonat­kozó részét ismerteti a „Magyar Szó" f. hó 16-iki szá­mában egy, úgy látszik, hozzáértő ember. Ebből az ismer­tetésből, épen most, a mikor az 1848: XX. t.-cz. végre­hajtása kérdése forog szőnyegen, érdemesnek tartjuk kiemelni a következőket: A közös hadügyminisztérium nem tud semmit a magyar evangelikus és református egyházaknak egyházi törvényileg megállapított czíméről, hanem csak ágostai és helvét hitvallású egyházakat ismer. De ez még hagyján, mert hiszen Ausztriában e két egyház csak e neveken ismeretes. De határozóttan sérelmes, liogy a protestáns tábori lelkészeket csak „ hitszónokok" -nak ismeri el ós nevezi, a mikor a r. kath., gör. kath. és gör. keleti egyházak tábori lelkészeinek a „lelkész" nevet adja, azt jelezve vele, hogy ezek rendelkeznek a lelkek fölötti hatalommal, a prot. lelkészek pedig csak „prédikátorok" és semmi egyebek. Továbbá, eltekintve attól, hogy a közös hadsereg körül szolgáló 150 tábori lelkész közül csak 8 a protestáns, határozott sérelem, hogy ezek is a r. kath. tábori vikárius fenhatósága alá vannak helyezve. Végül sérelmes, hogy fizetés dolgában a prot. katonai szenior a közönséges r. kath. tábori plé­bánossal egy rangfokozatban van; a prot. „hitszónokok pedig az első és második osztályú segédlelkészek rubri­kájában vesznek el. A közös hadügyminisztérium költség­vetése tehát egész bokrétáját mutatja fel ama sérel­meinknek, a melyek a teljes egyenlőséget és viszonos­ságot kimondó országos törvények semmibe vevéséből támadnak. Ezek az állapotok azonban immár tűrhetet­lenek. Fel kell emelnünk ellenök tiltakozó és a törvény respektálását követelő szavunkat, és pedig oly erélye­sen és határozottan, hogy annak hangja elhallassék nemcsak a magyar törvényhozásig, de egészen a közös hadügyminisztériumig. S hogy mind a kettőig eljusson, számítunk gróf Tisza Istvánra, a magyar kormány refor­mátus vallású elnökére, s hisszük és elvárjuk, hogy nemcsak a saját egyháza becsületének, hanem az ország szentesített törvényeinek is érvényt fog szerezni még a közös hadsereg körében is. ISKOLA. Karácsonyfa ünnepélyek. A Nagypénteki Refor­mátus Társaság Erzsébet-házában f. hó 20-án tartatott meg a szokásos kárácsonyfa-ünnep. A Bethánia-egyesület deczember 13-án rendezett a vasárnapi iskolás gyerme­keknek és az egyesület szegényeinek karácsonyfa-ünne­pet;' az alkalmi beszédet Szabó Aladár egyesületi elnök tartotta. — Az Országos Protestáns Árvaházban deczem­ber 24 én volt a karácsonyfa-ünnepély, az ünnepi beszédet Petri Elek theologiai tanár tartotta. — A Lorántffy Zsuzsanna- egyesület három iskolában hat ízben tartott karácsonyi ünnepélyt, s az egyesület szegényeit és el­aggottjait decz. 2Ö-án látta el a szokásos karácsonyi ajándékokkal. — Az árvákról, szegényekről és munka­nélküliekről való eme gondoskodás önmagában hordja dicséretét. Tanári székfoglaló. A ímdapesti ref. f|gimnázíum szép reményekre jogosító új tanára: Ravasz Árpád, f. hó 19-én tartotta meg; a fentartó testület képviselői, a tanári kar és a tanulóifjúság előtt székfoglaló érte­kezését. A szív és a jellem iskolai képzéséről szólott, nagy tudással, vallásos felfogással, igen szép nyelven, bizonyságot téve a felől, hogy benne, úgy iá mint peda­gógusban, úgy is mint eihberben, sokat nyert az intézet. Székfoglalóját lapunk fogja közölni. A székfoglaló­ünnepélyt Molnár Sándor igazgató nyitotta meg tartalmas beszéddel; az értekezés megtartása után pedig a fen­tartó-testüíet nevében Kovácsy Sándor gondnok üdvö­zölte az új professzort. — Mi is a legszivélyesebben üdvözöljük, s Isten áldását kérjük iskolánk és egyházunk érdekében végezendő minden jó munkájára! A debreczeni egyetem ügyében kiküldött egyház­kerületi központi bizottság f. hó 17-ikén ülést tartott a teendő intézkedések ügyében. Elhatározták, hogy az egyetemi mozgalmak anteaktáit összegyűjtik és a köz­ponti bizottság jegyzőkönyveit kinyomatják. Kimondták, hogy a nagyobb méretű akczió megindításával várnak addig, a míg a kerületi gyűlés által elrendelt egyház-

Next

/
Oldalképek
Tartalom