Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-13 / 50. szám

Ezek után már némi fogalmat alkothatunk magunknak úgy a Társulatról, mint annak óriási működéséről. Ne feledjük el meggondolni azt se, hogy e Társulat áldozatokkal járó tevékenységéből mostanában nekünk magyaroknak jutott ki leginkább. Mert 1832 óta — tehát már több mint 70 esztendeje — Isten jóvoltából mindig innen kaphattunk bibliát. E Társulat nyomatta azt nekünk s e Társulat emberei terjesztették nálunk. Feltűnés nélkül, de buzgón folyt a munka. Daczára annak, hogy részünkről vajmi kevés támogatásban részesült. Nagy szégyen ez mi reánk, hogy ilyenek vagyunk! ... Ne legyen így tovább! . . . Külföldi testvéreinktől vegyük át a terhet, úgy a biblia, mint az evangéliumi iratok nyomatására és terjesztésére nézve álljunk talpra magunk. Az Isten velünk lesz! . . . . Az 1904. év márczius 7-én tehát, mikor a „Brit és Külföldi Biblia-Társulat" 100 éves fennállása emlékére ország-világszerte ünnepélyek lesznek, alakítsuk meg a „Magyar Biblia- és Evangéliumi Irátterjesztő Társaság"-ot . . . Ilyen czímen, ilyen czélból van is már egy alap s működik is már néhány év óta. A „Bethánia-Egylet" is kezdett már ilyen irányú munkálkodást. Tehát nincs, a mi útját állja annak az eszmének, mert itt az ideje, hogy megalakuljon a Magyar Biblia-és Evangéliumi Irattérjesztö Társaság! Csak a mi hitetlenségünk, kishitűségünk vagy gyávaságunk lehet az akadály! Magyar Keresztyén. IRODALOM. ** A nagyváradi tüzes vas-próbalajstrom (Regestrum Varadinense). Időrendbe szedve és az 1550-iki kiadás hű másával együtt, dr. Karácsonyi János és dr. Borovszky Samu akadémiai tagok közreműködésével, kiadja a nagyváradi 1. sz. káptalan. Budapest, 1903. Hornyánszky V. nyomása, ára kötve 15 korona. — A történetírók röviden váradi regestrum-nak hívják azt a könyvecskét, a mely 1208-tól 1285-ig terjedő történeti följegyzéseket s ezek között a tüzesvas-próba esetek följegyzését tartalmazza. Nagyon becses történeti forrásmű, mert ebből ismerhetjük meg egész teljességében és hitelesen a középkori tüzesvas-próba intézményét; de meg azért is, mert a váradi regestrumban rendkívül gazdag történelmi kincsesbánya maradt ránk. Időrendbe szedésére azért volt szükség, mert az 1241-iki tatárjáráskor a pergamenre írott jegyzőkönyv kötése a tűzvész és a későbbi hányódás következtében elromlott, ívei és levelei széthullottak, a minek az lett a következménye, hogy a följegyzet esetek időrendje teljesen fölbomlott. Mikor Fráter György parancsára lemásolták és 1550-ben Heltai Gáspár nyomdájában kinyomatták, nem sokat törődtek az időrend helyreállításával, s így a nagybecsű följegyzések gyakorlati hasznavehetősége nagyon megcsökkent. A jelenlegi kiadásnak abban van a tudományos jelentősége, hogy a két akadémikus munkatárs a regestrumot nagy fáradtsággal időrendbe szedte s a hely- és személyneveket is lehetőleg megfejtette; továbbá, hogy az 1550-iki kiadás facsimiléjének kinyomatásával a szakértőknek módot és alkalmat nyújt arra, hogy a helynevek épségéről és a megfejtés helyességéről egyszerű összehasonlítás útján közvetlenül meggyőződjenek. A gondos kritikai és időrendi kiadás folytán a nagyváradi regestrum történeti kincseit most már akadály nélkül bányászhatják a hazai történetírók. A 33 íves vaskos kötethez dr. Borovszky S. pontos névjegyzéket készített, a Hornyánszky V. nyomdája pedig csinosan állította ki a tudós művet. ** Az állatok világa cz. állattani műből a 111-dik füzet a lilékről és bibiezekről, a 112-dik füzet a székicsérfélékről szól, Chernel István színes leírásában. A kiadó Légrády Testvérek a sok szövegképen kivül szép színes mellékletet is ad, mely az óriás pinguint ábrázolja. A munka ára füzetenként 80 üllér. ** Az Athenaeum Nagy képes Naptára, mely 45-ödször jelenik meg, a lefolyt esztendő minden nevezetes eseményére kiterjeszkedik s ezen kiviil szebbnél szebb elbeszéléseket, verseket, a legkülönféle körből vett ismertető czikkeket, kimerítő közhasználati részt és majdnem 300 oldalra terjedő Tiszti Czímtárt foglal magában. A történeti és a szépirodalmi részt szebbnél szebb illusztrácziók, arczképek, művészi reprodukcziók kisérik. A naptár árát, melyet a kiadó Athenaeum most is csak 1 koronában szabott meg, valóban rendkívül olcsónak kell mondanunk. ** Pompéji pusztulása. Bulwer örökszép regénye ez, Gaal Mózes átdolgozásában az ifjúság számára. A borzalmas, de nagyszerű keretben föléled előttünk az ókori világ társadalma, az a klasszikus pogány világ, melyet bűnei és romlottsága pusztulásra kárhoztattak. A keresztyén és pogány társadalom áll szemben egymással; amaz gyönge és védtelen, csak hite és igazsága fegyverével küzd a pogány világ ellen, melynek világra szóló hatalmát negyven légió védi és hirdeti. S mégis a gyönge és védtelen igazság diadalmaskodik: a fegyvertelen Dávid legyőzi a kolosszus Góliátot. A gondos áldolgozásban kaleidoszkópszerűen váltogatják föl egymást az események és drámai fordulatok: a gladiátorok, az Isis kultusza, a keresztyének gyülekezete, a fórum színes, eleven rajza, az amfiteátrum, a boszorkányvilág, a bűbájosok, s végül a szörnyű katasztrófa, melynek Pompéji áldozatul esett. A negyedfélszáz lapos, gazdagon illusztrált, díszes kiállítású könyvet a Franklin-Társulat adta ki, s az ára fűzve 4 kor., színnyomatú vászonkötésben 6 korona. ** Pályázati értesítés. A dunántúli evang. egyházkerület által, a dr. Mesterházy Gedeon részéről felajánlott 400 kor. pályadíjra hirdetett pályázatra, a mely „A vallásosság hanyatlásának okai, s az evang. hitélet felébresztésének eszközei" czim alatt kivánt be dolgozatokat, a letelt határidőig 9 pályamunka érkezett be. A biráló bizottság már felülvizsgálat alá vette a dolgozatokat, és a döntő bírálati ülést 1904. januárjában tartja meg. ** Irodalmi pályázat. Kádár Kálmán vámos-mikolai ügyvéd 300 koronát tűzött ki pályadíjul egy olyan népies nyelven megírandó műre, a melyben rövid, de a magyar nép által teljesen érthető nyelven kifejezést nyerjen, hogy: 1. Mi volt alap-oka annak, hogy Kálvin János, elszakadva a római egyháztól, megalapította a kálvinista vallást? 2. Kik voltak azon főbb magyar kálvinisták úgy egyházi, mint világi téren, kik egyházunk igazsága mellett síkra szállva, ennek és ezzel kapcsolatban a magyar szabadságnak érvényesüléséért személyes szabadságukat, vérüket és életüket áldozták? 3 Miért kell önérzettel, felemelt fővel mellére ütve egy magyar kálvinistának büszkén hirdetni, hogy ő magyar kálvinista, midőn kimondja: „Én kálvinista vagyok" ? A pályamunkák a díj kitűzőjéhez, 1904. június l-ig küldendők be.