Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-12-13 / 50. szám

tervezettel foglalkozott, s mellőzve Antal Gábor püspöknek az elavult szolgálmányok és naturalék pénzbeli megváltására vonatkozó indítványát, egészében és részleteiben elfogadta a javaslatot. Az államsegélyt igénybe venni kivánó gyülekezetekre nézve a személyi adót 2—20 koronában, a vagyonaránylagos adót pedig az egyenes állami adó 10%-ában állapították meg, s utasították az adóügyi albizottságot, hogy a személyi adó fokozatos megoszthatására nézve gyűjtsön statisztikai adatokat és terjesszen a zsinat elé javaslatot. A közalapra vonatkozó részt változatlanul elfogadván a gyűlés, a lelkészválasztási részre tért vissza. Itt a 180. §-ból törölte a theol. tanárokra vonatkozó megkülönböztetést, egyébként azonban, némi stiláris módosításokkal, elfogadta az egész szakaszt. Az egyházalkotmányi rész letárgyalása után a törvénykezési rósz került tárgyalás alá, s el is fogadtatott, mind általánosságban, mind részleteiben, azt lehet mondani, szinte egy betűváltoztatás nélkül. Referens. MISSZIÓÜGY. A Brit és Külföldi Biblia-Társulatról. A „Brit és Külföldi Biblia-Társulat" — az egész világ legjelentőségteljesebb intézménye — 1804 márczius 7-én alakult, abból a czélból, hogy Isten Igéjét, a maga hamisítatlan mivoltában, terjessze az egész világon. Erre vonatkozólag teljesítette is kötelességét emberül. Hittérítők, nyelvtudósok s minden rendű ós rangú keresztyének segítségével — a Krisztusba vetett élő hit által — valósággal világot átölelő munkát végezett. Fáradságos buzgólkodással s kitartó állhatatossággal óriási tevékenységet fejtett ki; szorgalmasan munkálkodott az emberek földi és mennyei boldogságáért; felvilágosodást, műveltséget, előhaladást, evangéliumi igaz hitet, krisztusi szent szeretetet terjesztett mindenütt. Isten kegyelméből már épen 100 éve, hogy így teljesíti nemes hivatását. Igazán méltó a figyelemre és érdeklődésre a Társulat életműködése, s megérdemli a fáradságot, hogy arról a rengeteg munkásságról, a melyet állandóan folytat, legalább vázlatosan valamelyes képet alkossunk magunknak. Nagyszerűen tükrözi ez az Úr hatalmának roppant dicsőségét! A Szentírás fordításáért, nyomtatásáért és terjesztéséért e Társulat évről-évre mindig nagyobb-nagvobb áldozatot hozott. Úgy, hogy a legutóbbi 1902. évben 5 millió 616 ezer korona volt a kiadása. A bevétele pedig csak 5 millió 499 ezer korona. Ráfizetett tehát ez évi működésére 117 ezer koronát. Az azelőtti évben pedig 351 ezer koronát. A mi bizony sok egy kicsit. De korlátozni nem lehet a tevékenységet, mert akkor a munkálkodás lényegesen nagy hátrányt szenvedne. Az áldozatoknak meg is volt az eredménye mindig. A megalakulás óta, 304 millió 200 ezer koronát meghaladó kiadás mellett, 180 millió példányban terjesztette el a Szentírást. Csak az 1902. évben 5 millió 47 ezer 792 példányt hozott forgalomba. Körülbelül 800 biblia-terjesztő foglalkozik azzal naponként, hogy az egyes világrészek legfélreesőbb helyeire is eljuttassa a nagy Úr Isten drága Szent Igéjét. A mit aztán mindenütt mesés olcsó árért árusítanak el. Ezenkívül még a különféle hittérítő társaságok is, kevés kivétellel, mind a „Brit és Külföldi Biblia-Társulat "-tói szerzik be a szükséges biblia-példányokat. A londoni biblia-házból nagy ládákba becsomagolva minden héten roppant mennyiségű bibliát indítanak útnak a világ minden részeibe. E főraktár terjesztése naponta több mint 6 ezer kötetre rúg! Köriilbelől 400 különféle nyelven jelenik meg a Szentírás e Társulat kiadásában. S e nyelvek között nagyon sok van olyan, mely azelőtt mint irodalmi nyelv nem is létezett. (E társulat készítette az ilyeneknek az első abc-1 is!) A kik évekig tanulták a görög, latin, franczia vagy angol nyelvet, azok tudhatják, hogy nekik nehéz volna még ezekre a nyelvekre is lefordítani a Szentírás egyetlen lapját is. Ez tehát felvilágosíthat mindenkit arról, hogy mily kitartó szorgalom, állhatatos türelem s erős hit kellett ahhoz, a mit e Társulat végbe vitt. Az egész világon alig található ország, mely ne érezte volna már e Társulat működésének áldásos hatását. Nemcsak, hogy Európa minden részében vannak ügynökei, levelezői, árúsítói és raktárai, hanem egyszersmind tevékeny segédkezet nyújt a föld legtávolibb nemzeteinél működő hittérítő társaságoknak is Számtalan népnek módot nyújt arra, hogy az Úr Isten magasságos dolgait s kijelentett akaratát saját anyanyelvükön megismerhessék. Iskolák, kórházak, börtönök, javítóintézetek, vasútállomások várótermei, szállodák, vendégfogadók, hadsereg, tengerészet, mind, mind tanúbizonyságai amaz áldásnak, melyben e Társulat működése útján lettek részesekké. A Társulat a különféle csapással meglátogatottakról se feledkezik meg; mindig szívén hordozza a szegények, betegek, mindenféle szűkölködők s különösen a vakok igényeit. E Társulat a vakok számára külön készíttet domborodott betűjű bibliát és biblia-részt, s ilyet már körülbelől 30 különböző nyelven hozott forgalomba A különféle események, politikai és társadalmi mozgalmak, kivándorlások, kiállítások, háborúk, tűzvészek, árvizek stb. szintén mind megannyi alkalom gyanánt szolgálnak arra, hogy az Isten Igéje, rendkívüli erőmegfeszítéssel s áldozatok árán, a nép kezébe jusson. A „Brit és Külföldi Biblia-Társulat", nemcsak londoni, oxfordi és cambridgei nyomdákban nyomatja a Szentírást, hanem ezeken kivül Párisban, Brüsselben, Berlinben, Kölnben, Lipcsében, Bécsben, Budapesten, Konstantinápolyban, Beyrutban, Bombayban, Allahabadban, Madrasban, Kalkuttában, Sanghaiban, Fokvárosban, Sidneyben és működésének más központjain. A társulatnak legközelebb, 1903 elején, összesen 2703 tagja volt, ezek közül 239 tisztviselő, 1553 egyéves tag s 911 a társulati ügyek intézésében résztvevő tag. (A tiszteletbeli tagok közt ott van Szász Károly dunamelléki ev. ref. püspök is, a tisztviselők közt pedig egy 48-diki szabadsághős: Dr. Duka Tivadar.) Abból az alkalomból, hogy 100-dik évébe lép a Társaság, 1904-ben nagyszerű ünnepélyek lesznek az egész világon mindenütt. 1904 márczius 6-án mindenütt alkalmi istentiszteletet tartanak az evangélium hívei Magyarországon is minden egyházban. 1904 márczius 7-én Londonban az „Arbert-Hall"-ban nagy összejövetel lesz. Azután, ugyancsak Londonban, márczius 7-től 12-ig különféle ünnepélyek lesznek; 12-től 19-ig pedig a vidéki nagyobb városokban; márczius 20 tói pedig május l-ig a körüllevő országokban ugyanilyen dolgok. Az ünnepélyek rendezésén kivül tervbe van véve egy százados alap létesítése is. A mi közadakozásból jönne össze s arra szolgálna, hogy a Társulat legalább 100 újabb bibliaterjesztő férfi s 100 bibliaterjesztő nőt alkalmazhatna, továbbá új fordításokat eszközölhetne, a már elkezdett fordításokat kibővíttetné s teljessé tenné, a vakok számára a szentírásból újabb részleteket hozna forgalomba, a Társulat történetét s a különböző bibliafordítások történetét kiadná stb.