Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-22 / 47. szám

így még néhány hónapig lesz munka. S csak ha az alapjegyzéket felterjesztették a minisztériumhoz, akkor kerül sor az újabb könyvek bírálatára. A budapesti tud. egyetem mult tanéve. A buda­pesti tud. egyetemnek az 1902—1903. tanévről most megjelent évkönyve a következő érdekes statisztikai adatokat közli. Az egyetemen 245 tanár és 65 adjunk­tus működött. Az összes tanárok az első félévben 1326, a második félévben 1256 órát tartottak. A hallgatóság száma a mult év első felében 6278 és a második fél­évben 5543 volt. Ezek közül, az első félévet véve ala­pul, hittudományi volt 91, jogász 3941, orvosnövendék 727, bölcsész 1382 és gyógyszerész 137. Vallás szerint római katholikus a hittudományi karban 69, jogász 1811, orvos 217, bölcsész 652 és gyógyszerész 60; görög katholikus hittudományi 22, jogász 67, orvos 16, böl­csész 34 és gyógyszerész 5; görög keleti jogász 116, orvos 34, bölcsész 47, gyógyszerész 2; ev. ref. jogász 436, orvos 51, bölcsész 137, gyógyszerész 16; ág. ev. jogász 237, orvos 79, bölcsész 132. gyógyszerész 15; unitárius jogász 7, bölcsész 3; izraelita jogász 1266, orvos 330, bölcsész 376, gyógyszerész 39; felekezetnél­küli egy jogász és egy bölcsész. Anyanyelv szerint az első félévi összes hallgatók közül magyar 5479, német 395, román 151, tót 81, szerb 99, horvát 38, rutén 11, len­gyel 4 és olasz 20. Honosság szerint helybeli (budapesti) 754, magyarországi 5448, fiumei 8, horvátországi 21, ausztriai 33 és külföldi 14. A hallgatók közül a hit­tudományi karon zárószigorlatot tett 34 ós doktorátust 4; a jogtudományi karon kiadtak 227 jogdoktori, 85 állam­tudományi doktori, 3 kánondoktori, 2 sub auspiciis regis, összesen 317 oklevelet; az orvosi karon kiadtak 120 egyetemes orvosdoktori, 2 gyógyszerészdoktori és 68 gyógyszerészmesteri oklevelet; a bölcsészeti karon 40 doktori oklevelet. A tanárvizsgáló bizottság 141 tanári oklevelet adott ki. Külföldi doktori oklevelek közül össze­sen tizet honosítottak. EGYESÜLET. • A Luther-társaság irodalmi szakbizottsága f. hó 12-én tartotta meg ülését Budapesten. Több fontos ügy került szőnyegre, a melynek, ha sikerre volnának vezet­hetők, érdemére szolgálnának a társaságnak és nagy hasznára az egyháznak Legelső sorban is azt az indít­ványt vették tárgyalás alá, hogy adjon ki a társaság egy hivatalos lapot. Voltak a bizottság tagjai között, a kik abban a véleményben voltak, hogy egy ilyen lap kiadása nem tartozik a társaság feladatai közé; míg mások meg a lap kiadásának szükségességét vitatták. Az indítvány felett nem döntöttek véglegesen, hanem elhatározták, hogy az egyetemes gyűlés útján megkere­sik a kerületeket, hogy vájjon óhajtják-e a lap kiadá­sát s mily összeggel volnának hajlandók azt támogatni. Indítvány tétetett egy krajczáros napilap kiadása iránt is. A többség pártolta az indítványt; de a végleges határozás előtt áttették azt a kisbizottsághoz, vélemé­nyezés ós a gyülekezetek körében leendő tájékozódás végett. Végül elfogadták Kovács Sándor és Payr Sándor theol. tanároknak a népiratokra, dr. Masznyik Endrének a Luther művei sorozatos kiadására és Raffay Sándor­nak egy népies bibliamagyarázat kiadására vonatkozó tervezeteit, illetve javaslatait. A budapesti Bethlen Gábor-líür f. hó 14-én tar­totta 9-ik irodalmi estélyét a ref. főgimnázium díszter­mében. A szavalatokból, ének- és zeneszámokból s fel­olvasásból állott tárgysorozatot szép és előkelő közönség hallgatta végig. A Budapesti Dávid Ferencz-Égylet november 14-ikén Dávid Ferencz-ünnepélyt rendezett. Dávid F. a magyar unitárius egyház megalapítója és első püspöke volt; ezenkívül az a históriai érdeme is van, hogy az ő befolyására mondotta ki a kis Erdély a vallás ós lelki­ismeret szabadságát. Az ünnepélyen Boros György kolozs­vári theol. dékán méltatta lelkes felolvasásban Dávid F. érdemeit a magyar unitarizmus megalapításában. Az ünne­pélyt Krausz Gusztáv zenetanár orgonaábrándja nyitotta meg és zárta be. Imát mondott Józan esperes. Énekelt Szendröi operaházi tag. Azután egy hatásos férfinégyes­karban, ezt követőleg pedig Józan Miklós „Gondolatok a börtönben" czímű népódájában gyönyörködött a szépszámú közönség. GYÁSZROVAT. Jancsó Mihály, borháti evang. lelkész, élete 85-dik évében f. hó 9-én elhunyt. Emlékezete legyen áldott! Tóth Dániel miskolczi ref. lelkész, az alsóborsodi egyházmegye volt esperese, a sárospataki főiskola igaz­gató-tanácsosa, Borsodvármegye törvényhatósági bizott­ságának tagja, f. hó 13-án elhunyt és 15-én nagy részvéttel eltemettetett. Egyházunk papságának egyik rokonszenves és patriarchalis alakja, a közügyek iránt érdeklődő és bennök hűséggel forgolódó ember volt. El­hunytát nagy család gyászolja. Dr. Tüdős István sáros­pataki theol. tanár ipát vesztette el az elhunytban. Áldás emlékére! KÜLÖNFÉLÉK. * Bocskay István szobra. Hajdú vármegye közön­sége elhatározta, hogy a szabadhajdúk egykori vezére, Bocskay István dicsőséges emlékét megörökíti ós föl­állíttatja lovasszobrát Hajdú-Böszörményben. A szobor fölállítását előkészítő bizottság, Ftásó Gyula alispán el­nöklésével ülést tartott, a melyen kimondta, hogy a szobrot 1906. évre föl kell állítani. A szobor 70—80 ezer koronába kerül, s erre a czélra részben fölhasználják a megyei közművelődési alapot, azonkívül pedig a megye városaiban ós községeiben házanként gyűjtést indítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom