Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-22 / 47. szám

olyanok is a melyek egyes nem lényeges dolgokban el­térnek tőle. 1861 óta a legtöbb anyaház szövetségben áll egymással, s közösen érdeklő ügyeik megbeszélése s könnyebb és egyöntetűbb elintézése czóljából időnként értekezleteket tartanak. A szövetségen kivül álló anyaházak közül legkivá­lóbb a boroszlói, több mint 200 nővérrel. Az anyaházaknak élén áll egy főnöknő s egy lel­kész, a kik közösen intézik házuknak ügyeit szeretettel s a nővérek kívánságainak meghallgatásával. Megjegyezhetjük, hogy a főnöknők között igen sok előkelő s grófi sarjak neveivel találkozunk, mert előkelő származásuk daczára nem szégyelték a Krisztus evangéliumát s szeretetgyakorlás dolgában őszinte lélek­kel követik Üdvözítőnk példáját. A német fejedelmi nők­nek egyházuk iránt való szeretete s fejlődése iránt való érdeklődésük a diakonisszaügy ismertetésében és terjeszté­sében is nagy mértékben mutatkozik, s hogy a diako­nisszaügy oly rohamosan fejlődött, kétségtelenül ezen fejedelmi nők kiváló buzgóságának s áldozatkészségének is köszönhető. Az összes diakonisszák számát az 1898. évi statisz­tikai adatok szerint többre, mint 12000-re kell tennünk, s ezek, néhány száznak leszámításával, mindnyájan Német­országban működnek s építik Isten országának nagy épületét; hitükkel buzgóságot, szeretetükkel ragaszkodást, kitartásukkal áldozatkészséget támasztva s a protestan­tizmust felvirágoztatva Ezt a nagyszerű intézményt pedig nem a hivatalos egyház létesítette s tartja fenn, hanem, a mint láttuk, olyan apostoli férfiak, mint Fliedner volt, s egyeseknek s általuk az egész prot. társadalomnak áldozatkészsége, a mely valóban csodákat mivel s a német protestantizmus életre keltésében s öntudatra éb­resztésében a legelsőrangú tényező volt. Ha ezek után még hazánk diakonisszaügyére vetünk egy-két pillantást, bizony szégyenkezve s pirulva kell megvallanunk, hogy még a kezdetén vagyunk, mert ez az intézmény eddig nem tudott nálunk igaz s mély gyökereket verni; ámbár igaz, hogy a legutóbbi eszten­dőben biztatóbbak a jelek. Hazánkban három helyen vannak diakonisszaházak. A legrégibb a budapesti, a melyet 1866-ban a német református egyház alapított a Bethesda nevű kórházzal, a melyben kaiserswerthi dia­konisszák működtek. Sajnos, hogy épen az ev. ref. egyház idegenkedik ezen diakonissza anyaháztól s tud­tommal, a budapesti evang. és a nyíregyházai evang. egyházakat kivéve, egyetlenegy egyház sem veszi igénybe szolgálatát. Magyar születésű nőket is nagynehezen kap­nak diakonissza-nővérekiil, a mi nagy hátrányára van az ügy fejlődésének. A másik diakonissza anyaházat Erdélyben láttam Nagy-Szebenben; ez a szász ev. országos egyháznak tulajdona, Az intézetben ú. n. Zsófia-nővérek működnek, weimari eredetű s a kaiserswerthitől sokban különböző szervezettel. Gyönyörűen berendezett kórházuk valóban utánzásra méltó. Az anyaháznak mintegy harmincz dia­konisszája a szász ev. egyházakban is működik, mint gyülekezeti diakonissza. Legújabb keletű a pozsonyi diakonissza-ház, a melyet a pozsonyi ev. egyház alapított s tart fenn. Dia­konisszái két kórházban, Pozsonyban s Lőcsén, azonfelül pedig öt helyen, ev. egyházakban, mint gyülekezeti diako­nisszák működnek. S miként mindenütt, úgy hazánkban is csak dicsérettel s elismeréssel adóznak a diakonisz­száknak igazi keresztyén és önfeláldozó betegápolásukért, a szegények s a nyomorultak gondozásáért. Ha a he­lyett, hogy folyton sopánkodunk veszteségeink felett s keressük azoknak okait ott, a hol nincsenek: magunkba szállva, a diakonisszaügy terjesztésében fáradoznánk, — biztosra veszem, hogy veszteségeink száma kisebbed­nék s a hideg közöny helyét ker. hit, krisztusi szeretet s a protestantizmushoz való ragaszkodás foglalná el. Vallásos életünk azonban nagyon felületes s inkább külsőségekben, mint belső hitbeli meggyőződésben s fele­baráti szeretetben nyilatkozó ; mert sokszor csupán szo­kásból, szüleink iránti tiszteletből, családi hagyományok folytán s a mi legcsunyább, nem egyszer politikából va­gyunk protestánsok. Míg sziveinket a hit kovásza tel­jesen át nem járja s igazi hívőkké nem tesz, addig tes­pedni fogunk. Ezt a munkát kell végeznünk az iskolákban tanítók s tanárok által, a templomban s a templomon kivül a lelkész által, a családban pedig az anyák által. S mind e munkáinkban segítségül kell hívnunk a diako­nisszákat, hogy ezek őszinte vallásosságukkal s önfel­áldozó szeretetükkel mozgásba hozzák a tespedő prot. társadalmat. Azt mondta egykor az Űr Péternek: „vigyed a mélyre a hajót ós bocsássátok le a ti hálóitokat hal­fogásra". Nekünk is szól ez utasítás, s ugyanazon biza­lommal kell nekünk is belevetnünk az evangelium tiszta magvait a társadalom mélyébe, az egyeseknek szivébe ; mert ha nem sikerül a prot. társadalomnak megnyerése az evangéliumnak, nemcsak templomaink lesznek üresek, hanem elpusztulnak intézményeink, elpusztul a protes­tantizmus és vele hazánk önállósága is. Protestáns nőink előtt a diakonissza-intézményben egy gyönyörű pálya áll nyitva, a mely azonfelül, hogy keresztyéni, a női hivatásnak s szervezetnek teljesen megfelelő, és az egész életre biztos megélhetést biztosít, s még abban a tekintetben is kitűnő, hogy a társada­lomban tiszteletet és becsülést szerez a keresztyénségnek, közelebbről a protestáns egyházaknak, s azok híveinek rendkívül áldásos szolgálatokat teljesít. Igaz krisztusi hit, a magyar protestáns egyház iránt való lelkes szeretet s feltétlen bizalom az Isten jóságában, úgy hiszem, megtermi gyömölcseit minálunk is, s a diakonisszaügy is felvirágzik majd, mint nem idegen, hanem mint hazai talajba vetett mustármag. Mayer Endre. IRODALOM. ** Magyar írók élete és munkái. Ebből az iro­dalomtörténeti jeles műből, melyet a M. T. Akadémia megbízásából Szinnyei József ír, megjelent a 81-dik füzet, a mely a Novak—Oldal czímszavak közti anyagot dolgozza föl az ismeretes módon, t. i. közli az író élet­rajzi adatait, művei czímjegyzékét és az íróra vonatkozó könyvészeti adatokat. A mostani füzetben Nóvák Sándor, Nuricsán József, Nyáry Albert báró, Nyáry Jenő báró, Nyáry Pál, Nyirő Sándor, Obernyik Károly, Odry Lehel, 01áh| Gyula, Oláh Károly, Oláh Miklós, Oldal József stb. az ismertebb írók. A mű előfizetési ára egy évre (6 füzet) 6 korona, egy-egy füzet ára 1 korona, kiadja Hornyánszky Viktor. ** Francke Ágost Hermáim. írta Péterfy Sándor. Ára 1 kor. — A Népnevelők könyvtára 19-dik füzete­ként a Lampel R. kiadásában jelent meg ez a 100 lapnyi füzet, mely a híres hallei pietista pedagógus életét, működését ós alkotásait ismerteti, méltatja. Az érdekesen írott tanulságos füzet jellegzetesen domborítja ki Francke tiszteletreméltó egyéniségének, hatalmas al-

Next

/
Oldalképek
Tartalom