Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-15 / 46. szám

Zolnay Károly főgimn. tanár és Körtvélyessy Sándor tartottak felolvasásokat; a felsőpárti körhelyiségben pedig Pap Lajos körlelkész imádkozott, Takács János és Varga József felolvasott, Varga Erzsike pedig vallásos tárgyú szavalatot adott elő. Templomavatás. A ruttkai evang. gyülekezet új templomát f. hó 8 án avatta fel Morliács Márton turóczi főesperes. Az avató-iinnepélyen megjelentek a vármegye fő- ós alispánja, tanfelügyelője és a kassa-oderbergi vasút képviselője is. Imaház-avatás. Az ó-budai evang. leányegyház a volt iskolai helyiségében újonnan átalakított ós czélszerűen berendezett imaházát, a testvér ref. egyház és a III. kerületi elöljáróság képviselői jelenlétében f. hó 8-án avatta fel. A felavatást, az egyházmegye képviseletében, Scholtz Gusztáv budai lelkész végezte; az egyházi beszédet pedig Noszkó István budai vallástanár tartotta. Az erdélyi ref. egyházkerület közgyűlése f. hó 7—10. napjain folyt le Kolozsváron, báró Bánffy Dezső főgondnok elnöklete alatt. A megnyitás után az új esperesek és jegyzők letették a hivatali esküt; majd pedig dr. Bartók György püspök tett jelentést a kerület valláserkölcsi életéről. Az első napi ülés további legfontosabb tárgya az egyházmegyei és kollégiumi gondnoki állások betöltése volt, a mire nézve az igazgató-tanács részletes javaslatot terjesztett elő. Megválasztattak: a marosvásárhelyi kollégium főgondnokává Désy Zoltán, algondnokává gróf Teleki Ádám, a marosi egyházmegye főgondnokává gróf Bethlen István, algondnokává Csontos Olivér; a székelyudvarhelyi kollégium főgondnokává Gyárfás Endre, algondnokává dr. Boclola Gábor; a szilágyszolnoki egyházmegye algondnokává báró Györffy Pál. A marosi egyházmegye algondnoki állására, mivel egyik jelölt sem kapott általános többséget, új választás lesz. — A másodnapi ülés a választások eredményét vette tudomásul és a kerület 14 új lelkipásztorát avatta fel. — A harmadik nap legfontosabb tárgya az igazgató-tanácsnak az egyházmegyékbe beosztott volt püspöki vizsgálat alatti egyházak jogviszonyainak rendezése tárgyában beterjesztett javaslata volt, a mit a gyűlés hosszabb vita után el is fogadott. Az új rendezés szerint a püspöki vizsgálat alatt állott egyházközségek, jelentékeny szellemi és anyagi súlyuknak megfelelően, külön képviseletet nyernek az egyházkerületi közgyűlésen, oly módon, hogy 3000 lélekszámig egy képviselőt küldenek a ker. közgyűlésre, ezenfelül pedig minden további háromezer lélek után egy-egy képviselőt. Érintetlenül hagyatik az a joguk, hogy fentartott iskoláik külön képviselőt küldjenek. Kebli szervezetük tekintetében a többi egyházközségre érvényes törvények alatt állanak. Főgondnokukat, gondnokaikat maguk választják; közgyűléseiken az elnöklés jogát a főgondnok az ügyvivő lelkészszel hivatali elsőbbség szerint gyakorolja. Jelenlegi főgondnokaik egyházkerületi tagságjogukat élethossziglan megtartják; egyebekben pedig ezek az egyházközségek is az egyházmegyék teljes joghatósága alá kerülnek. Fontos és szintén hosszabb vitára alkalmat adó volt az igazgató-tanácsnak a kerületi tanügyi bizotság szervezésére vonatkozó javaslata is, a mi azonban, némi pótlással, hasonlóképen elfogadtatott. Az utolsó napi ülésben elfogadták az igazgató-tanácsnak a székelyföldi gyülekezetek kepeterhei könnyítésére vonatkozó javaslatát; elintézték a segélykérvényeket és lielybenhagyólag tudomásul vették az egyházmegyei és az egyházkerületi számadások felülvizsgálatára kiküldött bizottság jelentéseit. Az evang. egyház egyetemes közgyűlése f. hó 11-én vette kezdetét Budapesten. Báró Prónay Dezső hosszabb, figyelemreméltó beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Beszédét lapunk első helyén közöljük. Az első napi ülés fontosabb tárgyai voltak: a horvát-szlavonországi egyházmegye felterjesztése az iránt, hogy a törvény ama rendelkezése, a mely szerint a lelkészeknek magyar honosoknak kell lenniök és képesítésűket valamely hazai intézeten kell megszerezniük : Horvát-Szlavonországra nézve fiíggesztessék föl; továbbá a főfelügyelő és a theol. akadémiai nagybizottság jelentései. Az elsőt illetőleg kimondták, hogy a gyűlésnek nincs joga a törvényt megváltoztatni; annak keretén belül azonban a bányai egyházkerület lehetőleg tegye meg a könnyítést illetőleg azt, a mit megtehet. A főfelügyelői jelentés kapcsán elhatározták, hogy 1904. márcz. 7-én bibliaünnepélyeket rendeztetnek minden gyülekezetben; gyűjteni fognak a brit és külföldi bibliaterjesztő társaság javára és annak 100 éves jubileumi ünnepén képviseltetni fogják az egyházat. A második napon a tanügyi bizottságok jelentéseit hallgatták meg; megválasztották az egyes bizottságok tagjait és az anyagi ügyeket (számadások megvizsgálása, segélyezések, közalap) intézték el. A tanügyi bizottság jelentése kapcsán elfogadták tankönyvekül Klaár Fülöp: Egyháztörténetét, Szlávik—Fábry: Konfirmácziói előkészítő könyvecskéjét, Weber Sámuel német imádságos és konfirmácziói könyvét; elhatározták a Hetvényi Lajos, Jausz Vilmos és Adorján Ferencz által szerkesztett Bibliai olvasókönyv és a Hándel Vilmos által lefordított kisebb Luther-káté kiadását. A theol. főiskolák szervezése tárgyában készült bizottsági tervezetet véleményezés végett a kerületekre küldötték le. ISKOLA. Az új kormány közoktatásügyi politikája kiválóan fontos része a kormány programúinak. Tisza gróf nem barátja az iskolák minden áron való államosításának és fenn akarja tartani, sőt állami segítséggel anyagilag is az államiakkal egy színvonalra kivánja emelni a felekezeti iskolákat. Azt tartom, mondá a kormányelnök, hogy a felekezetek jogos érdekét is sértené, de az ország általános kulturális szempontjaiba és beleütköznék az, hogy ha módot nem nyújtanánk reá, hogy a felekezeti tanintézetek lépést tarthassanak az állami tanintézetekkel. Nagyon fontos állami érdek van abban, hogy a felekezeti tanintézetekben a kultura nivója ne inferioris nivó legyen. De igen helyesen hozzátette a kormányelnök, hogy az államnak szigorúan őrködnie kell a felett, hogy a felekezeti tanintézetek a megbízható hazafiúi érzületnek melegággai legyenek. A nevelésügy terén a hazafias szellemű felekezetek az állam valódi szövetséges társai és valódi munkatársai. Ebből az elvből kifolyólag azt is kijelentette a kormányelnök, hogy a kormány igyekezni fog, hogy az egyházi tanintézetek tanárainak ós tanítóinak fizetését állami támogatással az államiakéval lehetőleg egyenlővé tegye. — Ha ezeket a nagyhorderejű Ígéreteket valóra váltja, az új kormány maradandó emléket