Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-15 / 46. szám

Gondviselő édes Atyám. . . . Onnét felül vigyázz reám. Mert érkezett nagy nyavalyám. . . . Szegény fejem hozzád hajtom, Minden dolgom reád bizom; Légy az én édes tútorom, Előttem járó csillagom. És elterjed Balassi Bálint „Őszi harmat után" kezdetű búcsú dala, tárogató sípra, bús melódiával: Őszi harmat után Nagy hegyeknek ormán Fújdogál a hideg szél. Zöld erdő harmatát, Piros csizmám nyomát Hóval lepi be a téi. Régi iidőm elmúlt, Most másképen fordult, Szomorú az én sorsom, Szomorú az én sorsom... Messzire bujdosom, Hazámat itt hagyom: Isten vezérli dolgom, Isten vezérli dolgom! De azoknak sincs jobb dolguk, a kik megmaradtak az igaz magyar hűségben : Kihez hajtod fejed, nyomorult magyar nép ? Ki oly erőtlen vagy, mint sárból formált kép. — Idegen nemzetre szállott szép országod, Tőled elvétetett arany szabadságod! — búsong tovább a szegény kurucz-múzsa, s Zokogó sírással sírhatsz, magyar nemzet! panaszolja tovább a napnyugati sas (ma: kétfejű sas) körme közé került ország szánalmas állapotát. Míg végre megjelenik Rákóczi fenséges alakja, kinek nevében a „Fölséges nagy Isten" kezdetű hatalmas költemény erős bizalommal fordul a magyarok istenéhez: Ha kihoztál minket, Uram, ScithiábóJ, Régi pogányságnak mélységes tavából : Ne hagyj pusztítani mi ellenséginknek, Hogy láttassál lenni az mi Istenünknek. Mint egy hatalmas kor hatalmas megnyitója — melyet egyenesen magának Rákóczinak tulajdonít a hagyomány — segítséget kér az Úrtól s átkozza Bécset, mely „sok károkat tett". S megkezdődik az igazi kurucz kor, Rákóczi korszaka, melynek elején mindjárt gyászénekek gyászolják a hódvilági' (udvarhelyszéki) s a feketehalmi harczot, az erdélyi kuruczok veszedelmét; majd a koronezói csatát, túl a Dunán, Győrben, hol Heister hadai győztek Forgách Simon fegyveizetlen kurucz hadán. De közben „az idő megfordul, katona csillag földerül", mint egy régibb kurucz dal, egy bujdosó szegénylegény dala jósolta, s a szomolányi diadalban bekerítik és kardélre hányiák a német hadat, magát Ritschan tábornokot is elfogják és a szájába adott dalban keserű humorral mondatják: Aubé, aubé, tu maigott, her Jesus, Maria! Ki vagy Magyarországnak édes Patronája, Nagy asszonyság, ne hagyj el, bűnösök oltalma, Nem leszünk ezután országod rontója. Majd megszólal a kurucz büszkeség és a német ellen való gyűlölet (1705): Csínom Palkó, Csinom Jankó Csontos kalabérom (karabélyom), Szép selymes lódingom, Dali pár pisztolyom. Nosza rajta, jó katonák, Igyunk egészséggel ! Menjen tánczba kiki köztünk Az ő jegyesével Szabad nekünk, jó katonák, Tisza-Duna közi, Labonczságnak mert nincs sohult Ottan semmi közi. Daru-lábú, szarka-orrá Nyomorult németség! Fut előttünk, — retteg tőlünk .. . Nyomorult nemzetség. Az nagyszájú horvátnak is Fekete csizmája, Hosszú nyakú, kurta farkú Görcsös paripája. Az vitéz kurucznak Van szabott dolmánya, Sarkantyús csizmája, Futó paripája. Patyolat az kurucz Gyöngy az felesége; Hetes vászon az labonczság Köd az felesége. Dr. Erdélyi Lajos, főgimn. tanár. Naplójegyzetek. — Emlékezés a M. P. I. T. nagyváradi vándorgyűlésére. — (Folytatás és vége.) II. Mind a hét vándorgyűlésen jelen voltak a következők : Hegedűs Sándor elnök, Szőts Farkas titkár, Földváry László váczhartyáni, Lévay Lajos sárkeresztúri, Vargha László alsónémedi lelkészek, dr. Masznyik Endre, Stromp László pozsonyi ev. theol. tanárok és Zayzon János nagyenyedi vallástanár. Összesen 8-an. Hat vándorgyűlésen vettek részt (beleértve természetesen a nagyváradit is): dr. Bartók György püspök, Széli Kálmán nagyszalontai, Szikszay Zoltán máramarosugocsai esperesek, dr. Kecskeméthy István kolozsvári theol. tanár és György Endre máramaros-ugocsai gondnok. Összesen 5-en. Öt vándorgyűlésen vettek részt: Antal Gábor püspök, Mády Lajos pesti, Sütő Kálmán munkácsi esperesek, Benkő István rákospalotai, Buday János berek-böszörményi, Gecsey Péter tarczali, Kónya András hernád-németi, Paikoss Endre beszteri lelkészek, Balogh Ferencz debreezeni, Raftay Sándor pozsonyi, dr. Szlávik Mátyás eperjesi, dr. Tüdős István sárospataki theol. tanárok, Székely József budapesti vallástanár, Szundy Károly, az országos irodalmi szövetség titkára. Összesen 14-en. Négy vándorgyűlésen voltak jelen a következők : dr. Baltik Frigyes ev. püspök, Barla Jenő kisújszállási, Biberauer Richárd budapesti vallástanárok, Csiky Lajos debreezeni theol. tanár, Deák Lajos kir. tanácsos, marosvásárhelyi koll. gondnok, Gergely Antal mezőtúri lelkész, Görömbey Péter nagykállói esperes, Gulyás Lajos kisújszállási lelkész, Hajdú Zsigmond püspöki titkár Debreczenben, Hándel Vilmos selmeczbányai ev. főesperes, Hornyánszky Viktor akadémiai könyvkereskedő Budapesten, dr. Mayer Endre eperjesi theol. tanár, Papp Imre hódmezővásárhelyi lelkész, Petri Elek budapesti theol. tanár, Sedivy László nyitrai lelkész, Simonífy Imre kir. tanácsos, debreezeni volt polgármester, Soltész