Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-11-15 / 46. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-ntcza 4. szánt, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Báró Prónay Dezső elnök megnyitó beszéde. — Iskolaügy: Zászlóavatási beszéd Csűrös István. — Tárcza : Rákóczihoz. Szalay Károly. — A knrucz-múzsa. Dr. Erdélyi Lajos. — Naplójegyzetek a M. P. I. T. nagyváradi vándorgyűléséről. Lévay Lajos. — Misszióügy: A diakonissza intézményről. Mayer Endre. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázatok. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Báró Prónay Dezső elnök megnyitóbeszéde. (Elmondta az ág. h. evang. egyetemes gyűlésen Budapesten.) Tisztelettel üdvözlöm a magyarhoni ág. h. ev. keresztyén egyház négy kerületének ezen egyetemes közgyűlésen egybegyűlt tisztviselőit ós küldötteit. Mindenkor bizonyos megilletődéssel nyitom meg e közgyűlést, mert az egyházi közigazgatás szervezetét és az egyházi közigazgatással való foglalkozást az egyház belóletével a legszorosabb kapcsolatban állónak tekintem. Az egyház beléletének egy-egy szervét látom gyűléseinkben, s ezért mindenkor arra igyekszem, hogy a keresztyén vallásosság, hit és a szeretet szelleme vonuljon azon végig. Fontos kérdések foglalkoztatták egyházunk belóletét ebben az évben is. A legfontosabb kérdés, a melylyel egyházunk közvéleménye, nemcsak ez évben, hanem egyáltalában a közelmúltban, foglalkozott: az egyháznak az államhoz ós más egyházakhoz való viszonya. E tekintetben a hazánk egyik alapvető törvényét képező 1848. évi XX. törvényczikkben foglalt elvek megvalósítására törekszik az egész magyar protestáns közvélemény egyesült erővel, a minek kétségtelen bizonyítéka az, hogy evangeliumi egyházunkkal testvéregyházunk ugyanezen szerve is foglalkozik ez ügy tanulmányozásával, és remélhetjük, hogy az előmunkálatok a két evangeliumi egyház kölcsönös egyetértésével legközelebb be is fejeztetnek. Midőn ily nagyfontosságú kérdés foglalkoztatja egyházunk közvéleményét, engedje meg a f. ós m. E. Gy., hogy e kérdésre történeti szempontból vethessek egy pillantást, eltekintve minden hittudományi szemponttól. Tudvalevő dolog, hogy a keresztyénség nem az állam támogatásával jött lótre, hanem a római birodalom üldözései daczára. Ha eltekintünk minden hittudományi szemponttól, akkor, társadalmi szempontból tekintve, az egyház is a XIX. század második felében alakult új tudománynak, a szocziologiának a körébe tartozik. Az ó-korban a társadalmi ós állami szervezetek egységesek voltak. A legrégibb államforma, a legrégibb társadalmi szervezet a család mintájára alakult, patriarkális vagy theokratikus volt, a hol az állam, a község az istenség maga az egység volt, Athene volt a város neve, Athene az államé, Athene a város nemtőjének, istenasszonyának neve. Avagy a római birodalomban nem minden az istenség fogalmában egyesült-e? A megholt császárok istenekké lesznek; még az élő császárok szobrai előtt is isteni tisztelet megadását kívánják, még a keresztyénektől is s épen mert ezt megtagadják, üldözik őket. Ezzel szemben keletkezik a keresztyénség ós fejlődik társadalmi szervezetté. Kétségtelen tehát, hogy a keresztyénség fellépésétől kezdve az emberiség külsőleg teljesen szervezett kettős társadalmi szervezetet tüntet fel. Egyik az állam, másik az egyház. E kettőnek egymáshoz való viszonyát, mint már többször jeleztem, nézetem szerint legtalálóbban azzal a hasonlattal fejezhetjük ki, hogy olyan, mint két egymást metsző kör. Az állami élet köre belevág az egyházi élet körébe, az egyházi élet köre az állami életébe; mindkettőnek van A legjobb orosz-, kínai- és ceylon-thea kapható a Schnítzer-féle régi, jó hírnevű theakereskedésben, Budapest, Váczí-körút 9. Szerecsen-utcza sarok. 9t