Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-11-08 / 45. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csépreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: A Prot. Jrod. Társaság vidéki köre. Kóréh Endre. — Egy magánember vázlatos egyházi törvénytervezetéből. Presbitery Jánus. — Tárcza: Naplójegyzetek a M. P. I. T. vándorgyűléséről. Lévay Lajos. — Belföld: A dunameiléki egyházkerület közgyűlése. Hamar István. — Misszióügy: A diakonissza intézményről. Mayer Endre. — Régiség: Az alsőbaranya-bácsi egyházmegyei levél- és irattára. Poór József. — Irodalóm. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Adakozás. — Pályázatok. — Hirdetések. A Protestáns Irodalmi Társaság vidéki körei. Napjainknak jellemvonása az idegesen, mohón való élés. Mintha a létért való küzdelem vergődéseiért azzal akarnánk kárpótolni magunkat, hogy e tusa változatos, jelenségei hirtelenséggel fel- és letűnők. Nem szeretjük az állandóságot semmiben, nem állapodunk meg egyik-másik életjelenségnél hosszasabban, nem foglalkozunk egy-egy eseménynyel mélyrehatóbban. A régiek azt mondták, a változatosság gyönyörködtet; mi a mai kor idegességét így határozhatjuk meg: a jelenségek, események kinematografikus változása éltet bennünket. S mert minden csak efemer jelenség s órák alatt elveszíti aktuálitását: sem alkalmunk, sem kedvünk nincs ahhoz, hogy a beteges állapotok, egészségtelen tünetek, elcsenevésző intézmények, bajainak okait vizsgáljuk. A jelen sorok keretében azzal az intézményünkkel, a Prot. Irodalmi Társasággal óhajtok foglalkozni, melynek néhány hete volt évi nagy ünnepe, közgyűlése, s a mely feladata fontosságánál, hivatása áldott voltánál fogva joggal követelheti, hogy a vele való foglalkozás mindig aktuális legyen s esetleges bajaival gondoljunk, azoknak okait fürkésszük. Ez a nemes Társaság zajtalanul, csendesen működik, hála Istennek, évről-évre nagyobb eredménynyel és hatással. De ez mégsem akkora, a mekkorának azt látni szeretnénk. A vezetőség sem időt, sem alkalmat nem kímél, nem retten vissza semmi áldozattól — s ez komoly dolog — némely kiadványnál még a deficzittől sem, s a siker mégsem áll arányban az erőkifejtéssel. A hiba nem itt rejlik tehát. A jelen évi közgyűlésen előterjesztett titkári jelentés találóan mutat rá arra, hogy hol van az : a közönyben, a tespedésben. E miatt nem lehet nagyon derűs a lefolyt év képe. A tagok egy része, úgy látszik, megkapja s veszi a folyóiratot, a kiadványokat ; de ezzel összes érdeklődése ki van merítve. Pedig ha a társaság iránt való figyelem csak ennyiben nyilvánul, az akkor csak az illetőre nézve hasznos, de a társaságra nézve nem. Arra a nagy eszmére nézve pedig, a melyet a társaság szolgál, határozottan káros, hátrányos. De van még egy másik körülmény is, a melynek betudható, hogy az eredmény várakozásunkat nem múlja felül, és ez az, hogy eddig a társaság működése czentralizált volt. Évközben állandóan működött az igazgató-választmány, a társulati tagok pedig csak egyszer, az évi közgyűlés alkalmával jelentek meg együtt, kisebb-nagyobb számban. — Be kell ismernünk, hogy a társulati életnek ez az évenként egyszer való megnyilatkozása kevés és aligha ad olyan impulzust a tagoknak, hogy állandó, kitartó munkásságra ösztönözze őket. Intenzivebbé kell tehát tenni a társulati életet; — de természetesen nem azáltal, hogy a nagy, évi közgyűlések száma szapuríttassék, mert ez érthető okokból csaknem legyőzhetetlen akadályokba ütköznék; hanem úgy, a hogyan a módosított alapszabályok kijelölik : a vidéki körök alakítása által. Ennél talpraesettebb, czélravezetőbb eszmét a választmány nem adhatott volna. Az a czél, hogy a társaság mintegy behálózza, áthassa az egész országot s életműködése mindenfelé megnyilvánuljon a tiszta evangéliumi tudománynak, hitnek terjesztése által, csak úgy érhető el. Nem lehet, nem szabad az, hogy az igazgató választmánynak e körök alakítására felhívó szózata elhangzó szó maradjon. E vidéki körök hivatása más szempontból 89