Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-25 / 43. szám

az 1848: XX. t.-cz. 2. §-ában lefektetett jogegyenlőség és viszonosság elvének megfelelőleg, összeállítsa a két prot. egyház eddigi sérelmeit és azok megszüntetésére irányuló kívánalmait. A másik albizottság az idézett törvényczikk 3. §-a szellemében oly munkálat elkészítésével bízatott meg, a melyben kimutatandók legyenek egyházunk mindazon szükségletei, a melyek fennállásának és megszilárdításának biztosítására szolgáló intézmények létesítésére és fentartására szükségesek, de a melyeknek költségeit egyházunk hívei nagy egyházi adójuk daczára sem képesek fedezni. Továbbá feladata ez albizottságnak, előleges számítások alapján megállapítani azt a segélyösszeget, a melyre feltétlenül szükségünk van az egyházi adóval való túlterheltség megszüntetése végett. Egyházkerületi közgyűlésünk az első albizottság kívánatára f. évi májusi jegyzőkönyve 18. sz. végzése szerint az egyenlőség és viszonosság elvéből kifolyó kívánalmait összeállította, s az illető albizottság rendelkezésére bocsátotta. A második albizottság is gyűjti a szükséges adatokat, de a dolog természeténél fogva munkálatával még nem készült el. Hogy mi lesz a közös bizottság munkálatának eredménye, s annak alapján az államkormánynyal minő megállapodásra juthat a két testvér prot. egyház? nem tudhatjuk, de abban a meggyőződésben, hogy kívánalmaink jogosak, igazságosak ós méltányosak, remélhetjük, hogy nem fogunk zárt ajtóra találni, s a jövő évben összeülendő zsinat ez ügyben érdemleges munkát fog végezhetni. Az előadottakra való tekintettel, kérelmem az: méltóztassék a történt intézkedéseket megnyugvással venni s az illetékes tényezők iránti bizalommal bevárni a további fejleményeket. Az eddigiek után nincs okunk a bizalmatlanságra, mintha az egyet, konvent s annak vezetői melléktekintetekből feláldoznák egyházunk igazait s ne igyekeznének őszinte jóakarattal, teljes tehetségök szerint odahatni, hogy méltányos és jogos kívánalmaink a lehetőség szerint kielégíttessenek. Egy magánember vázlatos «Egyházi törvénytervezetéből)). 71. §. Az egyházközségi közgyűlés elnöke rendszerint a presbitérium elnöke. 0 hívja össze, a presbitérium határozatához képest, a helyi szokásnak megfelelő, vagy az egyházközségi szabályrendeletben megállapított módon a közgyűlést, megjelölvén annak tárgyait is. Az egyházmegyei közgyűlésnek vagy az esperesnek rendeletére az egyházközségi közgyűlés okvetlenül összehívandó. A közgyűlés tanácskozásaira s határozathozatalára nézve az 56—60. §-ok rendelkezései alkalmazandók. A közgyűlés határozatait a presbitérium jegyzője a presbitérium jegyzőkönyvébe vezeti, s a közgyűlésről felvett jegyzőkönyv a 61. §-ban említett módon hitelesítendő. 72. §. Az előző 71. § rendelkezései alól a következő kivételek állapíttatnak meg: a) A lelkészválasztó egyházközségi közgyűlés összehívására, elnökségére s egyéb alakiságaira nézve a lelkészválasztásról szóló törvény idevonatkozó intézkedései az irányadók. b) Mindazon egyházközségi közgyűléseken, illetőleg közgyűlési határozatok hozatalánál, a melyeknek tárgya választás: a gyűlés határozatképessége, illetőleg a hozott s választást tárgyazó határozat érvényessége nem függ a jelenlevők számától. 73. §.*A 69. §. c) cl) ej pontjai alatt felsorolt ügyekben, — a felelősség megállapíthatásának biztosítása érdekében — a határozathozatalt és intézkedést csak azokban az egyházközségekben teljesíti maga az összes választóképes egyháztagokból alakuló egyházközségi közgyűlés, a melyeknek lélekszáma a 2000-et meg nem haladja. Mindazokban az egyházközségekben pedig, a melyeknek lélekszáma a 2000-et meghaladja, a 69. §. c) d) e) pontjai alatt említett ügyekben való határozathozatal és intezkedés czéljából egyházközségi képviseleti gyűlés alakítandó. 74. §. Az egyházközségi képviseleti gyűlés tagjai: a) A presbitérium összes tagjai; b) Az egyházközségi közgyűlés által választott egyházközségi képviselők, kiknek száma legalább kétszer s legfeljebb négyszer annyi, mint az egyházközségi választott presbiterek száma. 75. §. Az egyházközségi képviselők választására, megbízatásuk idejének tartamára, a megbízatás megszűnésére és a helyettesítésre vonatkozólag a 49., 50., 52. §§-ban a presbitériumra nézve megállapított szabályok az irányadók. 76. §. Az egyházközségi közgyűlésre vonatkozó 71. §., miután az egyházközségi képviseleti gyűlés a 2000-et meghaladó lélekszámmal bíró egyházközségekben a 69. §. c) d) e) pontjai alatt említett ügyek intézésénél az egyházközségi közgyűlés helyére lép, az egyházközségi képviseleti gyűlésre is alkalmazandó. 77. §. Az egyházközség hatáskörébe tartozó bírósági ügyek felett a bíráskodást az egyházközségi bíróság gyakorolja. NB. Az egyházközségi bíróság szervezetére vonatkozó törvényszakaszok az „Egyházi törvénykezés" czímű részből folytatólagosan ide iktatandók, épen úgy, mint a felsőbb egyházi bíróságokra vonatkozó szakaszok is az illető egyházi testület hatóságairól szóló alkotmányi részhez. Minthogy a bírósági szervezetre nézve semminemű észrevételeim nincsenek, épen azért az eddigiek után a hivatalos Egyházi törvénytervezet 329 - 335. §§-ait ajánlom beiktatni. * * *