Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-18 / 42. szám
megüresedését az esperesnek bejelenteni s az ez alkalommal tett felsőbb hatósági rendelkezéseket, valamint a jelen egyházi törvényben előírt, a lelkészválasztást megelőző teendőket végrehajtani. 65. §. A népesebb számú presbitériumok, a szükséghez képest, egyes bizottságokat s különböző tisztviselőket, mint p. o. számadó, építtető gondnokokat, pénztárnokot, alsóbb rendű megbízottakat és eljárókat választhatnak vagy nevezhetnek ki, de- ezen bizottságok, tisztviselők, megbízottak és eljárók ügykezeléséért s ennek eredményeiért úgy az egyházközség, mint a felsőbb egyházi hatóságok irányában a felelősség magát a presbitériumot terheli. 66. §. Ha valamely presbitérium törvényes kötelességeit elhanyagolja, vagy az egyházközség ügyeit törvényellenesen vezeti, az esperes előterjesztésére az egyházmegyei közgyűlés által feloszlatandó s helyébe új presbitérium választása rendelendő el. Ily esetben, az új presbitérium megválasztásáig, az egyházközség ügyeinek időközi vezetéséről is köteles az egyházmegyei közgyűlés gondoskodni. 67. §. Az egyházközségnek a fontosabb ügyekben határozathozatalra és intézkedésre jogosult legfőbb kebli hatósága az egyházközségi közgyűlés. 68. §. Az egyházközségi közgyűlést az egyházközségnek összes, választóképes egyháztagjai alkotják. 69. §. Az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe tartozik: a) A rendes lelkész (lelkészek) választása, a lelkészválasztásról szóló törvényben megállapított módozatok szerint. b) Az egyházközségi gondnok (gondnokok), a presbiterek és a 72. §-ban említendő képviselők megválasztása, a helyi gyakorlat, illetőleg az e tárgyban készített szabályrendelet értelmében. c) Egyházközségi szabályrendeletek alkotása. d) Határozathozatal és intézkedés mindazon fontosabb vagyoni ügyekben, melyekben a presbitérium az egyházközség megkérdezése és a felsőbb egyházi hatóságok jóváhagyása nélkül nem intézkedhetik. Ilyen ügyek a következők: 1. Ingatlanok vétele, elidegenítése, dologi megterhelése, egyházközségi ingatlanoknak 10 évnél hosszabb időre való bérbeadása. 2. Az egyházközségi vagyonnak oly rendkívüli használata, a mely annak átlagát érinti; valamint tőkék felmondása, visszakövetelése, a mennyiben ezt nem követi újból kamatozó elhelyezés. 3. Kölcsönök felvétele, ha ezek nem átmeneti kisegítőül szolgálnak s ugyanazon pénztári év bevételeiből vissza nem fizethetők. 4. Perek indítása, a mennyiben ezek nem a folyó kamatok és esedékes részletek vagy hátralékos kamattal bíró tőkék bevonására szorítkoznak s ha a békés kiegyezés lehetősége ki van zárva. 5. Új építkezések és nagyobb építkezési javítások, ha t. i. az építkezés véghezvitelét az illetékes felsőbb hatóság kötelezőleg el nem rendelte. Nagyobb javítás az, melynek költsége a 400 koronát meghaladja. Az egyházközségi közgyűlés azonban egyszer s mindenkorra felhatalmazhatja a presbitériumot még nagyobb javítások végeztetésére is, de ezen meghatalmazás sem terjedhet 3000 korona költségen túl és e meghatalmazás érvényéhez az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyása szükséges. Az 1—5. pont rendelkezései mindennemű egyházi vagyonra nézve alkalmazandók, szolgáljanak bár azok az egyházközség, a templom, az iskola vagy valamely egyházi alapítvány czéljaira, a mennyiben ezek kezelése és igazgatása az egyházközségi elöljáróság hatáskörébe tartozik. 6. Az egyházközségi szükségletek fedezésére szolgáló pénzeszközök előállítása, ha ez az egyháztagok adóterhének növekedését vagy a fennálló egyházi adókulcs megváltoztatását vonja maga után. 7. A fennálló egyházi illetékek és díjak megváltoz tatása, vagy újabbak megállapítása. 8. Az egyházközség szolgálatában levő új állások szervezése s ezek javadalmának megállapítása, vagy a meglevő állások és ezek javadalmának változtatása, esetleg beszüntetése. Az érvényben levő díjleveleken azonban rendszerint csak oly változások tehetők, a melyek az általuk biztosított javadalmazásoknak csökkenését nem vonják maguk után. 9. Az egyházközségi évi költségvetés és zárószámadás megállapítása, helybenhagyása, a felmentvény megadása, ha t i. az egyházközségi pénztár évi rendes bevétele a 3000 koronát meghaladja. 10. Az egyházközség pénztárából más egyházközségeknek, vagy ev. ref. felekezeti egyesületeknek és intézeteknek támogatására szolgáló segélyek, évi díjak engedélyezése, ha ezen segélyek vagy évi díjak egyenként a költségvetés szerinti rendes bevétel l%~át túlhaladják. Ezen 1%-nyi összeg erejéig a presbitériumnak is van joga segélyeket vagy évi díjakat megszavazni, de az általa engedélyezhető összes ilynemű kiadások a rendes bevétel 3%-át túl nem haladhatják. c) Mindazok az ügyek, melyeket az egyházkerület szabályrendelettel az egyházközségi közgyűlés hatáskörébe utal. 70. §. A presbitériumnak jogában áll egyéb, törvény szerint az ő hatáskörébe utalt egyházközségi ügyeket is az egyházközségi közgyűlés tanácskozása és határozata alá terjeszteni és az így hozott egyházközségi közgyűlési határozatok a presbitériumra nézve kötelezők. Tresbyteri Jdnus.