Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-11 / 41. szám

EGYESÜLET. A budapesti ref. ifjusági egyesület választmánya legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy az egylet helyiségében, minden vasárnap délelőtt 9—10 óráig, vasárnapi iskolát tart. A vasárnapi iskola vezetésével I)ely Gyulát bízta meg. — Az egyesület azonban nemcsak a lelki építésre törekszik, hanem gondot fordít tagjai kellemes szórakoztatására ós testedzésére is. E végből legközelebb megalakult az egyesületi tagok között a labdarugó egylet is, két csapattal. A nemes czélú egyesületet ismételten is a legmelegebben figyelmébe ajánljuk a protestáns szülőknek és ifjaknak. A konfirmált ifjak egyesülete, mely már esztendők óta fennáll a budapesti ref. főgimnázium tanulóifjúsága kebelében, ebben az iskolai évben is megalakult. Az egyesület, mely Csűrös István vallástanár vezetése alatt áll, minden második vasárnap ülést tart, a melyen bibliát olvasnak, énekelnek, imádkoznak, szavalnak és felolvasnak. Isten áldása legyen az egyesület tagjain ós azok munkáján! A Bethlen Gábor-Kör f. hó 12-én d. u. 7a5 órakor a Lónyay-utczai főgimnáziumban tartja ezidei közgyűlését és 7g

7 órakor az idényben első szeretetvendégségét. A szeretetvendégséget a Lorántffy Zsuzsanna- és Bethaniaegyesület hölgytagjainak közreműködésével rendezik, s a részvételi jegy ára a tagoknak 60 fillér, nem tagoknak 1 korona. A szeretetvendégségen dr. Szabó Aladár, ifj. Kelemen Móricz, Oláh Gábor, Barsy Károly, Sörös Béla stb. működnek közre. A Szepesvármegyei Evang. Lelkészi Egyesület, mely a mult évben alakult, első rendes évi közgyűlését f. ó. október hó 1-én tartotta meg Poprádon, Weber Samu főesperes elnöklete alatt. A közgyűlést megelőzőleg a megjelentek a poprádi evang. templomba vonultak, hol a szent űrvacsorán résztvettek. —- A közgyűlés tárgyai: 1. Elnöki jelentés, melyből kitűnik, hogy az alapszabályok értelmében három lelkészi kör alakult az egyesület keretében; 2. papi öltözék; 3. módok és eszközök a vallásos közöny leküzdésére; 4. a keresztség és a térítvény; 5. indítványok s végül 6. a mit 2. szám alatt kellett volna felemlítenem: pénztáros jelentése. Megemlítem még, hogy a közgyűlésen 31 tag jelent meg, a többi — 1 kivételével — betegség által gátoltatott a gyűlésen való megjelenésben. (Th. E.) A sárospataki ref. nöegyesület a mult hónap 29-én, nagy és díszes közönség jelenlétében felolvasási ünnepélyt rendezett, a melyen a főiskolai énekkar két Összhangzatos énekkel, dr. Tüdős István felolvasással, Ballagi Erzsike szóló-énekkel, Buza Margit szavalattal, dr. Melczer Sándor, Hódossy Béla ós Simon József zeneszámmal, Batta Miklós theologus szavalattal működtek közre. KÜLÖNFÉLÉK. Az utolsó évnegyed alkalmából bizalommal kérjük olvasóinkat, hogy lejárt elöíizetésöket megújítani sziveskedjenek. Vannak, a kik az egész évről, vannak a kik félévről hátralékosak. Mindnyájukat kérjük, hogy tartozásukat a Lap kiadóhivatala czímén (Budapest, VIII. Csepreghy-u. 4. sz.) minél előbb beküldeni méltóztassanak. * A polgári házasság és a szentszék. A római szentszéknek érdekes és a magyar házassági jogot közelről érintő határozatát ismerteti a „Jogtudományi Közlöny" legutóbbi száma. 1897. évben az esztergomi érseki helynök a következő kérdéseket terjesztette a szentszék elé: 1. Vájjon érvényesnek tekinthetők-e Magyarországon azon vegyes házasságok, a melyek polgári tisztviselő előtt köttettek és semmiféle más vallású egyházi szertartásban nem részesíttettek ? 2. Vájjon az ilyen házasságokból származó gyermekek törvényeseknek tekinthetők-e és a keresztelési anyakönyvbe ilyenekként beírandók-e? — A római szentszék mindkettőre igenlőleg felelt és az elsőre vonatkozó terjedelmes indokolásban világosan kimondotta, hogy Magyarországon ezernyolczszáznegyvenegy óta a tridenti forma a vegyes házasságokat illetőleg hatályon kivül van helyezve. E szentszéki határozatnak az 1895. évi október 1-je óta kötött házasságokat illetőleg természetesen csak egyházi fórumban van hatálya, de mint törvénymagyarázat visszahat az 1895. év előtt megkötött vegyes házasságok állami érvényességének kérdésére is. Az 1844. évi III. t.-cz. ugyanis nem akarta érvényességüktől megfosztani a kánonjog szerint érvényes vegyes házasságokat, csak a kánonjog szerinti „clandestinitas"-nak r. katholikus szempontból való legfíagránsabb módját iktatta törvénybe, mint egyetlen kivételt az addig a vegyes házasságokra (r. katholikus és evangelikus vallásúak közt) nézve egyedül irányadó kánonjog alól. Más szóval, nemcsak az egyházi házassági bíróságoknál van az említett pápai törvénymagyarázatnak gyakorlati jelentősége, hanem az állami házassági judikaturánál is, mert az 1894. évi XXXI. t.-cz. 138. §-a azt mondja, hogy az ezen „törvény hatálybalépte előtt kötött házasságok érvényessége a korábbi jogszabályok szerint ítélendő meg". * A francziaországi evangeliumi mozgalom. A „Chrétien Francois"-nak írja az áttért Bourrier abbé: Francziaországban az evangeliumi mozgalom hatalmas arányokban terjed. 1902-ben nevezetesen a következő departementeket érintette: Dordogne, a két Charentes, Déux Levres, Haut-Vienne, Corréze és Gers, mind délfelé Poitierstől Garonnig. Hat evangeliumi állomás rendeztetett be Périgord vidékén és a dordogni völgyben. Girondeban 2 új állomás. Egy protestáns templomot épen most avattak fel Béllefondbarj, Bordeauxtól nyugotra. Deux Lévres departementben és a két Charentesben egy sereg (12) evangeliumi egyház van s mindeniknek vannak filial-gyülekezetei. 1902-ik év elején avatták fel a beurlay-i templomot; lelkészt is választottak oda s ma ennek vasárnapi iskoláit 40 gyermek látogatja, Haute-Vienne departementben 2 protestáns lelkész hirdeti az evangéliumot, ugyanennyi Gersben, kik oda egyenesen a r. katholikus lakosság hívására mentek. Legnagyobb hódításokat azonban Corrézé departementben tett az evangelium, hol több mint 60 gyülekezet van s az újonnan választott 10 lelkész sem képes a régiekkel együtt eleget tenni az evangelium-