Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-11 / 41. szám

Hogyha pedig különböző okoknál fogva az elnöki s vezető tisztet a nőegyletnél maga a papné el nem vállalná vagy el nem vállalhatná, úgy akad minden, még a legkisebb egyházban is az e szerepre alkalmas nő, a kit nemesen érző szive ily állás elvállalására készt. S ez sohasem marad magára. A hol s a mely egyházban az evangeliom szelleme a nőegylet áldásos munkája által is érvényesül: ott, m. t. közgyűlés, nem kell attól tartani, hogy a szocziálizmus elfajulásában — korunk e réme — felüsse mérges fejét. Az élő hit, mely különböző irányban hittestvéri szeretetben nyilvánul, könnyen elbánik vele, s ha csakugyan nyilvánul is, legtöbb esetben elvonja tőle a fejlődési talajt. A hol a szeretet ilyszerű megnyilatkozásai érvényesülnek, ott megmarad a hűség az egyház s haza iránt, még a terhek alatt roskadozás mellett is. Pár szó az életből az életnek, az evangeliom alapján. Csak (Efez. 4, 3) igyekezzünk megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékében ! Haendel Vilmos. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A tudomány szabadságához egy felette kínos adatot találunk a külföldi sajtóban. A német történetírókat közelebbről érdeklő eset a következő. A német történettudósok heidelbergi értekezletén azt beszélték, hogy a porosz történeti intézet eddigi vezetője, Schultz tanár, Rómában Ehrle jezsuita páter és levéltáros közvetítésével a vatikáni levéltárból egy érdekes és felette tanulságos kéziratcsomóhoz jutott, mely a bűnbocsátó czédulák árulgatása feletti 1517. vitának összes okiratait foglalja magában. Schultz tanár azonnal intézkedett, hogy az érdekes okiratok közzététessenek, mi miatt azonban az ultramontán történetírókkal ellentétbe került. S a mint a közzététel dolgában megkereste a birodalmi kanczellárt, azt a választ nyerte: „Az iratcsomót ignorálni kell", a mi meg is történt. Az eset kínos föltűnést keltett a német történettudósok körében, s máig is czáfolatra szorul. íme az ultramontánizmus, mint a történelem meghamisítója. Ez épen Janssen történetírásának a művészi titka: ferdíteni vagy elhallgatni a történeti adatokat. De hogy ebben a német birodalmi kormány is segédkezik neki, az épen az idők felette szomorú és sajnosan tanulságos jele ! A nürnbergi egyháztartományi zsinat belső életéből tanulság okáért és megszívlelésiil közöljük a következő adatokat: A templomlátogatás emelkedőben van. A perselypénz 15,717 márka, a kommunikánsok száma 38,129, a mi az ev. lakosság 20'1%-ának felel meg. 6883 szül. gyermek közül a keresztségben részesült 6833, utólag még 18. 1309 tiszta ev. házaspárból egyházi megáldásban részesült 1241; 68 pár kerülte azt. 775 vegyes házaspárból 423 az ev., 226 a r. kath. egyházban részesült a megáldásban, míg 126 pár egyáltalán nem vette azt igénybe. Utólagos egyházi megáldást nyert 8 pár. 3728 haláleset közül 3703 egyházi temetést vett igénybe; 4 esetben megtagadtatott, s 21 megkereszteletleniil elhalt gyermeknél nem kívánták azt. Az ev. egyházba áttért 45 egyén, ebből 36 a róm. rkath. egyházból. Kitért 35, ebből 10 a r. kath. egyházba. A törvénytelenül szülöttek száma 15%- 88 halálesetre esik egy öngyilkosság. Szerencsétlenül járt halálos kimenetellel 20, gyilkossági eset volt 3. Az egyházi adományok összege 388,714 márka, a mi 179,648 léleknél fejenként 2 márka 17 fillérnek felel meg. E statisztikai adatoknál örvendetes a keresztelések nagy száma; de elszomorító, hogy sokan, főleg a vegyes házaspároknál, nem veszik igénybe az egyházi megáldást. E statisztikai adatokból mi is sokat tanulhatunk ! Az „Evang. Bund" hesseni főégylete a mult hó 1. és 2. napján Ulmstadt városában tartotta sűrűn látogatott ez évi rendes közgyűlését. Az első napon Beck lelkész „az Ev. Bund fiókegyleteiről" szólott „Hessennek tisztán ev. és vegyes vallásfelekezetű egyházközségei"-ben, míg a másikon Böthlingk karlsruhei tanár ,.a jezsuitákról és a Német-birodalomról" tartott nagyhatású előadást. Az első előadással kapcsolatban a közgyűlés az ev. egyházközségi élet emelése és erősítése czéljából a fiókegyletek létesítését szorgalmazta; míg a másik előadás kapcsán a gyűlés tiltakozott a jezsuitatörvénynek egészben vagy részben való revíziója ellen. A közgyűlés második napján Niebergall heidelbergi tanár „a protestantizmus és a Német-birodalomról" tartott előadást, s közelebbről az ultramontánizmus német veszedelmeit és azok elhárítását vitatta. A másik előadást Braunlich hallei tanár tartotta „az osztrák protestantizmusról", s közelebbről annak történeti múltját és biztató jelenét ismertette. A „Bund" hesseni főegylete az osztrák reformmozgalom felsegélyezésére 5054 márkát gyűjtött. Tagjainak száma 7154, kik az egyesület czéljaira 5023 márkát gyűjtöttek. íme egy német fiókegyletnek lelkes munkássága. Mennyire elmaradt tőle a tagok számát és áldozatkészségét tekintve a mi Luthertársaságunk s Prot. írod. Társaságunk! A német ev. „Frauenbund" szept. 23-25. napján Bonn városában tartotta IV. egyet, nagygyűlését. Az ünnepi istentiszteleten Mátzold drezdai lelkész szónokolt. Tárgyalták ott a női lakások s a női kereskedők ügyét, a nőknek jogait és kötelességeit az egyházi és polgári községekben, a leányiskolák ós tanítónőképző-intézetek berendezését, a leányok elhelyezését, a női munkások helyzetét, a női munkásokra vonatkozó törvényhozás ügyét, a női pszichológiát stb. Valóban helyes s az evangelium szellemének megfelelő dolog, hogy a német „Frauenbund" a nők helyzetének és társadalmi állásának gondos megfigyelésére és megjavítására fordítja figyelmét. A „Bund" élén Müller Paula kisasszony áll Berlinben, s egyik legtevékenyebb mozgatója az „Ev. Bund" terén kifejtett munkásságáról ismeretes Weber gladbachi lelkész. A nőkérdés megoldása korunk egyik legégetőbb kérdése, a melynek a keresztyén szocziálizmus munkájában is igen nagy a jelentősége. Ilyen „Frauenbund" létesítésére a mi nőegyleteink mellett nekünk is égető szükségünk volna Magyarországon. Talán sehol sincs annyira szükség a női nem erkölcsi és társadalmi emelésére, mint épen nálunk. E tekintetben a magyar társadalom igen sokat vétkezett. Vigyük be ide is az evangelium szocziális erejét és hatalmát! A belmissziói munkásságnak központi szervezésére törekszenek Németországban. Okt. 20-ikán lesz az alakuló közgyűlés Berlinben. Magában fogja az foglalni a következő egyesületeket: a német munkásegyleteket, a szabad egyházi szocziális értekezletet, az ev, szocziál kongresszust, az ev. egyházi férfiegyleteket, a német ev. ifjúsági egyleteket, a német ev. tanítói és iskolai egyesületeket, a német