Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-10-11 / 41. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csépreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk : Tudományos egyházi irodalmunk ébredése. S. P. — Az amerikai magyar ref. egyházak. Kuthy Zoltán. — Tárcza : A belmissziói munka alapvetése. Kenessey Béla. — Belföld: A M. P. I. T. díszülése és a belmissziói értekezlet. Siculus. — Misszióügy: Az evangeliumi nőegj'esületelcről. Haendel Vilmos. — Külföld: Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Irodalom. — Egyház, — Iskola, — Egyesület. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Tudományos egyházi irodalmunk ébredése. Az utolsó évek jelenségei egyre biztatóbbak az irányban, hogy egyházi életünk s ezzel együtt egyházi irodalmunk újra ébredez s az egyre hangosabban jelentkező szükséglet e téren is kielégítést talál. Míg a mult század utolsó évtizedeiben a korán megszűnt Protestáns Egylet kiadványai után csak a Magyar Prot Irodalmi Társaság közlönye és kiadványai képviselték úgyszólván egyedül az egyházi irodalmat, addig az utóbbi években több oldalról látunk kísérleteket az egyházi tudományos irodalom fölvirágoztatására. Időrendileg első fontosabb ilynemű kísérlet a Theologiai Szaklap megindítása. Örömmel üdvözöltük megindulásakor, s örömmel látjuk, hogy megerősödve lép II. évfolyamába. A czélt, melyet maga elé kitűzött, a buzgó szerkesztők teljes erővel igyekeznek megvalósítani, s nemcsak tájékoztatni igyekeznek olvasóikat a tudományos theologia fontosabb kérdései felől, hanem alkalmas módon próbálják fölkelteni is az érdeklődést ezek iránt a kérdések iránt. Míg így a Theologiai Szaklap az egyes részletkérdésekre igyekszik fényt deríteni, a theologiai tudományt a maga egészében öleli föl az a monumentálisnak ígérkező munka, melynek szerkesztője a Egyházi Könyvtár» nevet adott, s mely hivatva van a parókhiális könyvtárak rég vajúdó ügyét is megoldásra vinni. A munkatársak díszes névsora teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy a munka, ha megvalósul, méltó versenytársa lesz a külföldi hasonló irányú gyűjteményes vállalatoknak s igazi «standard work»-ja a hazai tudományos theologiának. Míg egyrészt örülünk, hogy az egyes kerületek az egyöntetű eljárás megállapítása czéljából 3—3 tagot küldenek ki közös tanácskozásra, másrészt nem hallgathatjuk el aggodalmunkat a bizottsági tárgyalások szokásos lassú menete fölött és csak az eddig kiküldött s még ezután kiküldendő bizottsági tagok kiválósága vigasztal meg arra nézve, hogy ezt a protestáns egyházunkra eminens fontosságú ügyet nem engedik elaludni. Alig zajlott le a vita, mely az Egyházi Könyvtár kiadásának nem csekély fontosságú kérdése fölött megindult, midőn egy újabb vállalat prospektusát veszszük kézhez. Ertjük a sárospataki akadémiai tanári kar szép vállalatát, melylyel a «Sárospataki Füzetekv-et, a 60-as évek eme nevezetes irodalmi emlékét akarják új életre kelteni. Az új Sárospataki Füzetek nem kizárólag egyházi irányú vállalat akar ugyan lenni, de mégis első sorban «a hazai egyházi és iskolai élet történetének szolgálatában kíván foglalatoskodni)) s így azt hisszük, ezt a vállalkozást is joggal tekinthetjük olyannak, mely az egyházi irodalom ébredésének szóló bizonysága. Ne feledjük azonban, hogy mind az Egyházi Könyvtár, mind a Sárospataki Füzetek még csak szép terv, hangoztatott vágy, de nem megtestesült valóság. Ezeket a szép terveket még valóra kell váltania a magyar protestáns közönségnek. Nekem van hitem abban, hogy ezek az irodalmi tervezgetések megvalósulnak, ha egyházi közönségünk megmozdul, akczióba lép és sorakozik a kibontott zászlók körül. De azt nagy nyomatékkal hangsúlyozom, hogy ennek a megmozdulásnak minél szélesebb körűneK, mondhatnám általánosnak kell lennie. Mert ha csak egy pár száz ember támogatja a megindított mozgalmat, akkor ezek a vállalatok is követni fogják annyi sok elődjüknek siralmas példáját: az előbb vagy utóbb bekövetkező bukást. Ha a pártolás tömeges, úgyszólván egyetemes lesz, akkor a tervezett