Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-25 / 4. szám

elnöklete alatt Hegedűs Sándort, dr. Sztehló Kornélt és Zsigmond Sándort, ez utóbbit mint előadót. A vagyon­ügyi bizottságba, Antal Gábor elnöklete alatt Zelenka Pált, Laszkáry Gyulát, dr. Zsigmondy Jenőt, Széli Kálmánt és gróf Tisza Istvánt. A két bizottság memorandum alakban fogja kidolgozni munkálatát, s ezek a munká­latok fogják képezni az újra összehívandó plenáris bizottsági ülés tanácskozásainak alapját. A jogügyi bizottság munkálata az egyenlőség és viszonosság kér­déseit, illetve az ezekkel ma ellentétben álló és sérelmes gyakorlatokat; a vagyonügyi bizottság mánkálata pedig a törvény anyagi végrehajtásának módozatait fogja fel­ölelni. Lelkészválasztások. A viszlói (belsősomogyi egy­házmegye) ref. gyülekezet Bakocs István segédlelkészt, — a csökölyi ref. gyülekezet Bosznay Sándor mindszent­bogádi lelkészt, — a magyar-egresi reform, gyülekezet Jávory Nándor kosdi lelkészt, — a nemes-dédi reform, gyülekezet Németh József inkei lelkészt, — a mucsfai evang. gyülekezet Czipott Áron rókusi lelkészt válasz­totta meg lelkipásztorává. Egyházmegyei jegyzőválasztás. A debreczeni ref. egyházmegye a szűkebb körű szavazáson lelkészi fő­jegyzőjévé F. Varga Lajos nagyrábéi, aljegyzőjévé pedig Szabó József bárándi lelkészt választotta meg. Vallásos estélyek. A kolozsvári ref. egyházban f. hó 15-én volt az első protestáns estély, a theologiai fakultás dísztermében. Felolvasást, „Jézus és a haza­szeretet" czímen Versényi György tanár tartott; az ifjúság pedig összhangzatos énekeket adott elő. — Orosházán, az evang. egyház körében f. hó 11-én volt az első val­lásos estély, a melyen nagy és buzgó közönség vett részt, és pedig valláskülönbség nélkül. A leányok kar­éneke után Veres József lelkész szólt az estélyek czél­járól; majd pedig Kovács Andor lelkész tartott felolva­sást. Szóló ének és szavalat után újra a leányok kara énekelt, s a szépen sikerült estélyt Kovács Andor lelkész köszönő szavai rekesztették be. — A miglészi ref. gyii­lebezetben f. hó 17-én volt az ez idéni harmadik val­lásos estély, a melygn a gyülekezet közéneke után Sütő Kálmán lelkész imádkozott, azután pedig felolvasást tar­tott a boldog házasságról. Az estély többi részét az iskolás gyermekek sikerült szavalatai és összhangzatos énekei töltötték ki. — Kövágó-Orsön, az evang. egyház­község körében, Czuppon Sándor esperes lelkész kezde­ményezésére f. hó 6-án tartották meg az első vallásos estélyt. Az iskolás gyermekek szép éneke után a lelkész imádkozott, majd pedig hatásos beszédben a vallásos estélyek czélját és jelentőségét fejtegette. Szollár István tanító és Raffay Jolán tanítónő a bibliából merített tör­téneteket olvastak fel szép kidolgozásban. A közénekkel és imádsággal záródott szép estély annyira megnyerte a nagy számmal megjelent hivek tetszését, hogy köz­óhajtás szerint 2—3 hetenként továbbra is folytatni fogják az építő összejöveteleket. Sárkány Sámuel ünneplése. A bányakerület nagy­érdemű püspöke s a pilisi gyülekezetnek 55 év óta köz­tiszteletben és szeretetben álló pásztora folyó hó 20-án érte meg Isten kedvező kegyelméből születése 80-dik évfordulóját. E napot ünneppé avatta az agg pásztornak Isten iránt való hálája s gyülekezetének, egyházkerüle­tének és tisztelőinek ő iránta érzett nagyrabecsülése és szeretete. Az üdvözlők közül legelső sorban az ünnepelt családja jelent meg a szeretve tisztelt apa és nagyapa előtt, fia; Sárkány Jenő vezérkari százados által tolmá­csoltatva szívből fakadt jó kivánatait. Délelőtt kilencz órakor templomba vonult a közelből és távolból össze­sereglett ünneplő közönség, a hol a hálaadó istentiszte­leten az agg főpap tartott mindeneket megindító beszé­det, Istennek adózva hálával és köszönettel hosszúra terjedt élete örömeiért és megpróbáltatásaiért. Az isten­tisztelet után sorra járultak elé az üdvözlő küldöttségek, tiszteletüket, szeretetüket és ragaszkodásukat tolmácsolva. A kerület esperességei nevében, az összes esperesek és a környék lelkészei élén Török József főesperes és Földváry Péter földbirtokos üdvözölték a püspököt. Az üdvözlők közt voltak továbbá: a pilisi egyház és polgári község elöljáróságai, a r. kath. és izraelita hit­község, az ipartársulat, az iparos nők, a tanítói kar és az iskolák növendékei. Meg nem jelenhetett tisztelői részben levélben, részben táviratilag üdvözölték az ünne­peltet. Délben az ünnepelt látta vendégeiül a tiszteletére megjelent notabilitásokat; este pedig a község kivilágí­tása és fáklyás szerenád után a községházán volt 200 terítékes közvacsora. A jó kívánókhoz mi is igaz tisz­telettel csatlakozunk, kérve a mindeneknek Urát, hogy áldja s tartsa Sárkány Sámuelt még számos évekig, gyülekezete, egyházkerülete és mindnyájunk örömére! A lelkészi fizetések kiegészítésére az erdélyi ref. egyházkerület a folyó év első felére 113,521 kor. 90 fillér államsegélyt kapott. A segélyek szétosztása a mult hét folyamán már meg is történt. Árvák segítése a debreczeni ref. egyháznál. A debreczeni egyház hatalmas árvaalapjából több mint 8000 korona került az idén kiosztásra. Ez összegből, a mult hét folyamán megtörtént kiosztás alkalmával mint­egy 400 árva gyermek nyert több-kevesebb segítséget. A kiosztást Kató László árvagondnok és az egyházi pénztár végezte. Készülődés a zsinatra. A zsinati kérdések felett való eszmecsere a testvér egyházi lapokban is megin­dult. A Dunántúli Prot. Lapban Balla Endre az egyházi adózás reformjához szól. A Sárospataki Lapokban Szilva István a lelkészválasztási törvényekről mondja el véle­ményét; Fejes István a zsinat elhalasztásának kérdésé­hez szól; Sütő Kálmán és Szuhay Benedek pedig a zsinati tagok választásának módját fejtegetik, mindketten a lajstromos szavazás mellett foglalva állást. Az Erdélyi Prot. Lap is kezd egy hosszabb czikket a zsinati kér­désekről, a melyeket a lelkiek, anyagiak és adminisz­trativok hármas csoportjára oszt. E czikkek fejtegetéseit lapszemlénkben fogjuk részletesebben ismertetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom