Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-04 / 40. szám

pólyesen megnyithattuk, rendeltetésének átadhattuk; hogy szabályzatokat alkottunk „a szegények és árvák gondozásáról", „a ref. nőegyletek szervezéséről0

, missziói szabályzatot az elszórtan élő hívek lelki gondozásáról; a lelkészegyesületi, özvegy-árva gyámpénztári a pénztárkezelési s tanító-testületi szabályok újból átalakíttattak; végül hogy egyes gyülekezetekben olvasó egyletek, dalárdák, ifjúsági egyletek, a felsőbb hatóságok által megerősített szabályaik alapján, lassan bár és észrevétlenül, sokszor és sok helyt szüneteket tartva, de mégis szépen működnek, s hogy a temetkezési társulatok, hitel-és fogyasztási szövetkezetek szemlátomást szaporodnak; tehát — mondom — ha mindezeket felgondoljuk, teljes megnyugvással mondhatjuk, hogy egyházmegyénk területén a Bethesda-tava megmozdult. Örömmel jelezhetjük, hogy lelkészeink, tanítóink, egyházi elöljáróink megértették a korszellem intő szavát és a Jézus Krisztus szellemében, az evangyeliom alapján megkezdették azt a belmissziói tevékenységet, melytől a gyülekezetek erősbödését, a valláserkölcsi élet emelkedését s Isten országának terjedését méltán lehet remélni és várni. Mindezekért elismerés a munkásoknak, az evangéliomi szellemű lelkészek és tanítók- mint munkavezetőknek, s dicsőség érte Istennek. Excelsior\a

(gp.) A dunántúli ref. egyházkerület a mult hónap 28. s köv. napjain tartotta meg közgyűlését Pápán. Előző napon, 27-én történt meg az új lelkészek ünnepélyes felavatása; délután pedig az egyházkezületi értekezlet közgyűlése tartatott meg. Az értekezlet legelső sorban is elhunyt alelnökének, Körmendy Sándornak az emlékét örökítette meg jegyzőkönyvében, azután pedig a felolvasásokat hallgatta meg. Balogh Elemér pozsonyi lelkész az elveszett külföldi magyar stipendiumokról ós azok visszaszerzéséről szólott; után pedig Antal Gábor püspök tartott igen fontos értekezést az egyházi adózási reform alapelveiről. Gyalókay László ó-gyallai lelkész az egyházkerületi gyűlés reformjáról, Fülöp József körmendi lelkész pedig az egyház és az iskola viszonyáról tartott felolvasást. Fülöp József felolvasása végén ama javaslatot terjesztette elő, hogy az egyházi elemi iskolákban a tandíj töröltessék el; a pápai főiskola volt növendékei pedig alakuljanak egyesületté, a mely egyesület évi dijai iskolai alapul szolgáljanak. Az értekezlet e javaslatokat a kerületi gyűlésre terjesztette fel. Vógiil az értekezlet alelnökévé Kiss József esperest, jegyzőjévé pedig Csizmadia Lajos theol. tanárt választották meg. A 28-án kezdődött egyházkerületi közgyűlést, Antal Gábor imádsága után, Hegedűs Sándor főgondnok nyitotta meg, igen figyelemreméltó beszéddel. Reámutatva arra, hogy a politikai és az állami élet stagnálása mennyire megakasztotta egyházunkat is szándékai keresztülvitelében ós óhajtásai megvalósításában, habozás nélkül kivonta következtetésül azt, hogy egyházunk életének a politikai és az állami élethez való ama szoros hozzáforrasztása, a mely ma tényleg megvan, nem válik javunkra, mert ha az állami gépezet fennakad, mi is fennakadunk és képtelenek vagyunk a tovább haladásra. Arra kellene tehát törekednünk, hogy lehetőleg a magunk lábán álljunk s végezhessük magasztos feladatainkat akkor is, a mikor az államgépezetben zavar vagy fennakadás áll elő, mint jelenleg is. Bizony igazat mondott a főgondnok úr. Szavain érdemes lesz komolyan gondolkoznunk, épen most, a mikor zsinatra készülődünk és olyan nagyfontosságú kérdés megoldása előtt állunk, mint az adóreform és az 1848. XX. t.-cz. végrehajtása. Németh István főjegyző és Tóth Kálmán tanácsbiró eskütétele után Antal Gábor püspök üdvözölte testvéri szeretettel az evangélikusoknak a gyűlésen jelenvolt küldöttségét; majd pedig a kerület ügyeiről tette meg püspöki jelentését, a melyben több fontos indítványt is terjesztett a közgyűlés elé. Ezek közül a kerület által felállítandó fiú-internátus kérdését a gazdasági tanácshoz és a pápai főgimn. tanári karához tették át véleményezés végett. Elhatározták, hogy a kerületi és a konventi közérdekű határozatokat 15 évre visszamenőleg összegyűjtik és kiadják. A parokhiális könyvtárak felállítását elodázhatlan szükségnek jelentették ki, s a megvalósítás módozatainak kidolgozására bizottságot szerveztek Antal Gábor püspök, Hegedűs Sándor főgondnok és Czike Lajos tanácsbiró személyében, s megbízták Őket, hogy az ügyet a többi kerület által kiküldendő tagokkal együttesen tanulmányozzák. A bizottságok megválasztása és több közigazgatási ügy elintézése után a tanügyi bizottságok jelentései kerültek sorra; majd pedig az államsegély felosztása kérdését tárgyalták és elha-. tározták, hogy felterjesztést intéznek a konventhez az iránt, hogy a miniszter az államsegélyt oly arányban ossza fel a kerületek között, a milyen arányban azok az egyetemes költségek fedezéséhez hozzájárulnak. — A gyűlés második napján, hosszabb vita után, engedélyt adtak egy Amerikában élő magyar ügyvédnek arra, hogy egyetemi képesítése alapján azonnal letehesse az alap- és az első lelkészképesítő vizsgálatokat, egy évi lelkészi gyakorlat után pedig a papi vizsgát. Felkérték az espereseket, hogy az egyházak meglátogatása alkalmával a kerületi szeretetház javára adományok nyújtására hívják fel a gyülekezeteket. Elhatározták, hogy a kerületi névtárt 1904-től kezdve ötévenként kiadják. A délután megtartott bírósági ülésen a felebbezéssel megtámadott etei lelkészválasztást megsemmisítették ; de kimondták, hogy a megválasztott lelkész a választhatóságból nem záratik ki. ISKOLA. Balassa-ünnepély. A budapesti ref. főgimnázium kegyeletes emlékünnepélyt rendezett szeptember 26-án Kápolnás-Nyéken, nagy jóltevőjének, Balassa Antalnak a sírjánál. Az egyháztanács részéről Kiss Károly dr. ügyész és Neuschloss Kornél dr. egyháztanácsos, az iskola részéről Molnár Sándor igazgató, Pruzsinszky Pál dr., 80*