Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-04 / 40. szám

ponton vannak ref. férfi- és női egyletek, Kálvin J. és Lorántffy Zsuzsánna dicső neveiről elnevezve. Legújabban Harsányi István, egy nagytehetségű fiatal misszionárius lelkész kezdeményezésére, egy „ Magyar keresztyén társaság" alakulása van folyamatban. Azt szán­dékolják, hogy minden Amerikában tartózkodó magyar református lépjen be e társaságba, a mely mindenütt, a hol egyház nincs is, osztályokat szervez s vallásos össze­jöveteleket tart, és a hittestvóreket a keresztyén vallás szellemében élni, működni tanítja. Ez a buzgó reform, lelkész a „Reformed Church" segítségével állandóan utazik, prédikál s Isten országába gyűjti össze a híveket. Vajha az Ő törekvéseit teljes siker koronázná, mert hisz csak az egyházi, a keresztyén vallási élet minden vonalon való fellendülésével lehet meggyőzni azokat a veszedelmes eszméket, a melyek az emberiséget hala­dásában, fejlődésében az istentelenség, az anarchia útján visszadobni szándékozzák. Előttünk amerikai magyarok előtt ott van a nagy példa, a hatalmas amerikai nép. A jó családi élet mellett a belső vallásos élet az alapja, fentartója első sorban a munka országának, s e czélra a vasárnapi iskolák álta­lános virágzása a leghathatósabb eszköz. Az amerikai istentisztelet délelőtt és este van a templomokban. Déli 12 órától 4 óráig a vasárnapi iskolák működnek. Nem­csak a mindkét nembeli gyermeksereg, nemcsak a serdülő ifjúság, de különböző osztályokban a felnőttek, sőt az Öregek is jelen vannak, s szép egyházi éneklésben, a Szentírás közleményeiben, magasztos történeteiben,, er­kölcsi mély igazságaiban lelki örömöt, üdülést, boldog­ságot éreznek. A közel jövőben ily irányú fokozottabb egyházi műkö­dés vár az amerikai magyar ref. lelkészekre is, s valóban az az ifjú lelkész, a ki elhagyja az édes magyar hazát, sokszor szülőit, testvéreit, barátait, hogy a nagy idegen­ben isteni czélokat, felebaráti szeretetet, magyar hazafisá­got szolgáljon minden s valóban nehéz körülmények között, méltó arra, hogy a kibocsájtó édes anya, a hazai egyház, ne tagadja meg édes fiát; vegye erkölcsi, szellemi és szervezeti támogatásba, hogy ha túl jár is a tengere­ken, az édes magyar haza, a ref. magyar anyaegyház tagja maradhasson övéivel együtt, s ha idő és alkalom kínálkozik reá, visszatérhessen, hazajöhessen eddigi tanul­mányai s munkássága folytatására. Ez a kérés, ez a kérdés, jól tudom, egyházi ható­ságunkra tartozik. Én csak jelezni kívántam ezúttal a vágyat, a mely él az amerikai magyar ref. lelkészek szivében. A t. hitrokon protestáns közönséghez csak az a kérésem, hogy ha távol vagyunk is az édes hazától, véreik vagyunk, így szeressenek és ne feledjenek el bennünket; mert meg vagyon írva, hogy „Egymásnak terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztusnak törvényét". Kovácsi Miklós István. KÜLFÖLD. Angol egyházi szemle. A „Suuday School Union", a vasárnapi iskola-egye­sület július hónapban ünnepelte Londonban a vasárnapi iskolák alapításának 100, éves jubileumát. Az ünnepi gyűlésen ama másik áldásos intézmény, a keresztyén ifjúsági egylet alapítója, Sir George Williams, a ki a nyár folyamán ünnepelte aranymenyegzőjét, elnökölt. Az ünnepi szónokok: lord Aberdeen, clr. Potts Ameri­kából, Gipsy Shmith Meyer, az egyesület jelenlegi elnöke: F. Belsey, különösen azt hangsúlyozták, hogy mily sokat köszönhet a keresztyén világ a most már mindenütt elterjedt áldásos alkotásnak, a mely kicsiny mustármagnyi kezdetből vette eredetét. A vasárnapi iskola-egyesületnek külön lapja is van : a „Sunday School Times"; a melyben a manchesteri Maclaren írja hétről-hétre összefüggő bibliamagyarázatait a vasárnapi iskolák tanítói számára. Dr. Maclaren, a ki 45 éven át hirdette az Igét a manchesteri baptista „Union chapel"-ben, jól megérdemelt nyugalomba vonul; legutóbb megjelent predikáczió-gyűj­temónye — „After the Resurrection" — még mindig élénk tanúbizonyságot tesz arról, hogy mily nagy ékes­szólással, mily fáradhatlanul hirdette annyi éven át e kiváló férfiú az evangéliumot. A világos, remek nyelvezet, az evangeliumi mély hit, írásszerűség jellemzik az ő összes beszédeit. Augusztus hó 15-én kegyeletes emlékünnep szín­helye volt a brightoni Trinity Church, azon alkalomból, hogy 50 évvel ezelőtt e napon halt meg a mult század legnagyobb angol prédikátora, a nevezett egyház angli­kán papja, Rohertson. Kora nem értette meg őt és nem méltányolta örökbecsű beszédeit; sőt a szűkkeblű és lát­körű „eretnekség-vadászok és szaglászók" részéről sok méltatlanságnak volt kitéve. Az anglikán magas egyház mindvégig gyanakodó szemmel nézte működését és most sem méltányolja ezen egyik legnagyobb fiát kellőleg, pedig minden beszéde a tiszta, fenkölt, valódi keresz­tyéni gondolkodásnak remek műdarabja, és élete is mindvégig keresztyéni, megszentelt élet volt. Ki ne ismerné gyönyörű beszédeit Illés és amaz utolsó nagy prófétáról? Lelki rokonságban volt velük; Ő is próféta volt és mint minden nagy prófétának lelkületét, beszédeit, úgy az övéit is egy bizonyos, mélyen megható melan­cholia hatja át. Nyelvünkre még át nem ültetett összes beszédei megérdemlenék, hogy egy második Révész Imre vállalkozzék a nagy és nehéz feladatra. Anglia egyik leghatalmasabb jótékony intézete a Müller György alapította bristoli árvaház, a melynek fentartási czéljaira a mult évben is közel 1 millió korona gyűlt össze közadakozásból. Carnegie, skót szülővárosának: Dumferlinnek évi 25 ezer fontot jövedelmező tőkét adott jótékony ezé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom