Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-10-04 / 40. szám

BELFÖLD. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság közgyűlése. Nagyvárad vendégszerető falai közé gyűltek össze ez év szept. 23-ára a Magy. Prot. írod. Társaság tagjai, hogy megtartsák ezúttal immár VII-ik vándorgyűlésüket. A magyar protestantizmus leghatalmasabb s legáldásosabban működő egyesülete kétségkívül a M. P. 1. T., s innen a nagy érdeklődés, mely már előzetesen megnyilatkozott a vándorgyűlés iránt. S ámbár a kedvezőtlen politikai helyzet a gyűlés látogatottságára is mindenesetre káros befolyással volt, mégis elmondhatjuk, hogy a nagyváradi gyűlés semmiben sem áll mögötte az eddig tartott vándorgyűléseknek; szellemi színvonalát tekintve pedig, talán az összes előző gyűléseket fölülmulta. A gondos rendező bizottság megküldvén már előzetesen a jelentkezettek névsorát, abból láttuk, hogy a jelentkezők szép számmal vannak, sajnosan tapasztaltuk azonban azt, hogy a megjelentek nagy része még mindig a lelkészi és tanári elemből kerül ki, s világi férfiaink aránylag elenyésző csekély számban vesznek részt gyűléseinken. A vendégek nagy része 23-án a déli gyorsvonattal érkezett Nagy-Váradra. Terv szerint ezzel kellett volna az elnökségnek is érkeznie; lelkészi elnökünket azonban betegsége teljesen visszatartotta, míg világi elnökünk érkezését a politikai helyzet késleltette. A vendégek fogadására megjelentek a vasútnál a nagyváradi ág. ev. és ev. ref. egyházak presbitériumai, élükön egyfelől Materny Imre ág. ev. lelkész és Oszterlam Imre felügyelővel, másfelől Sulyok István esperes, Csák Máté lelkész és Bary József főgondnokkal. Megjelent a város polgármestere, Rimltr Károly is, ki a vendégeket a város polgársága nevében lelkes beszéddel üdvözölte. A polgármester üdvözlő beszédére Antal Gábor püspök válaszolt. Örömteljes szívvel jövünk — úgymond — a város falai közé s örömteljes szívvel fogadjuk azokat az érzelmeket, a melyeket Nagyvárad közönsége nevében a polgármester úr kifejezett. Czélunk lesz megismertetni, hogy társaságunk mennyire haladt működésében; hogy ennek czélja a közművelődés terjesztése, a valláserkölcsi állapotok javítása s a különböző felekezetek közötti egyetértés ápolása, a békés szeretet fentartása. Ismételten megköszönve a szives fogadtatást, Isten áldását kéri Nagyvárad közönségére. A fogadtatás végeztével kiki igyekezett szállására a rendező bizottság tagjainak szives segítségével. Délutáni 4 órára volt kitűzve a vármegyeház dísztermében az egyháztörténeti értekezlet; a gyülekezés lassúsága miatt azonban jóval később lehetett az értekezletet megnyitni. Szőts Farkas, a Társaság titkára nyitotta meg az értekezletet, mire dr. Imre Sándor adta elő véleményét s ezzel kapcsolatban indítványt tett, hogy a Társaság az egyes főiskolai levéltáraknak egymásután történendő felkutatása által bizonyos tervszerűséggel járjon el, olyképen, hogy különösen három irányban működjék, nevezetesen 1. nemzeti, 2. szorosan egyházi és 3. iskolai viszonyaink s iskoláink történetének tekintetbe vételével. Domborodjék ki különösen iskoláinknak s ezek oktatásának sajátos jellege, valamint nemzeti közművelődéseinkkel való szoros összefüggése. Az indítványt az értekezlet a választmányhoz utasította, s minthogy e közben a közgyűlés kezdetének kitűzött ideje elérkezett, az elnöklő titkár javaslatára kimondta az értekezlet, hogy a monográfiákat illető vélemények írásban beadhatók ezután is még a Társaság titkárához, s a jövő évi gyűlésen fog e tárgyban majd a választmány jelentést tenni. Valamivel 5 óra után kezdetét vette a közgyűlés, melyet Antal Gábor dunántúli püspök nyitott meg. Megnyitó beszédében sajnálattal említette föl, hogy elháríthatatlan körülmények folytán a mai közgyűlésen sem a társulat elnöksége, sem több igen kiváló tagja nem jelenhetett meg; ezért az elnök őt, mint a társulat választmányi tagját kérte fel a gyűlés megnyitására. Örömmel üdvözli a szép számmal megjelent tagokat, a mi a társulat iránt való érdeklődésnek és a tagok buzgóságának bizonysága; egyszersmind rámutat arra, hogy a társulat kifelé mind nagyobb hatással bír, hogy a czél mindjobban a valósulásba megy át. Legyen a Társaság közvetítő a tudományos elméletek és az evangeliumi igazságok gyakorlati érvényesítése között; annyival inkább, mert az evangeliumi igazságok termékenyítő ereje nélkül semmi tudomány nem vezet kellő erkölcsi eredményre. Nem az ige az oka annak, hogy nincs meg ma már a régi hatása, hanem a megváltozott korszellem. A kor szellemét pedig csak úgy változtathatjuk ismét javunkra, ha hozzáférkőzünk az egyének szivéhez. Oda kell hát törekednünk, hogy kiadványainkat minél szélesebb körben el is olvassák s az ekként elterjedt eszmék megteremjék a keresztyén felvilágosodás, műveltség és jó erkölcs nemes gyümölcseit. Ezek után a közgyűlést megnyitván, a gyűlés vezetésére ideiglenes elnökök választását kéri. Szőts Farkas indítványára ideiglenes elnököktil, a paritás szem előtt tartásával, Antal Gábor püspök és Zsilinszky Mihály államtitkár választatnak meg. Kisegítő jegyzőnek a titkár mellé a gyűlés tartamára Székely József budapesti hitoktató választatik, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Petri Elek és dr. Hegedűs István válaszmányi tagok küldetnek ki. Szőts Farkas titkár bemutatta ezután a következő táviratokat: „Melegen üdvözlöm a nagyméltóságod vezetése alatt gyűlésező irodalmi társaságot s a vele ünneplő közönséget. Az ég áldása kisérje a nemes czélért küzdő társaságot és annak minden tagját. Gyurácz Ferencz, püspök". „Akadályozva lévén a megjelenésben, légy szíves a bölcs vezetésed alatt működő társaság előtt hazafias üdvözletemet tolmácsolni. Darányi Ignácz". Táviratban mentette ki elmaradását, gyöngélkedése miatt, egyházunk két agg pátriárkája, Kiss Áron és Kun Bertalan. Megemlékezett titkár a ritka buzgóságú Szilassy Aladár távolmaradásáról is, kit, fájdalom, betegsége akadályozott a megjelenésben. Az üdvözletek köszönettel, a többi értesítések sajnálattal vétetvén tudomásul, következett a Társaság üdvözlése. Elsőnek Sulyok István esperes-lelkész üdvözölte a Társaságot a nagyváradi ev. ref. egyház és presbitérium nevében. Úgy tetszik, úgymond, mintha a régi dicső mult újulna meg, a mikor a Meliusok, Károliak keresték fel Nagyvárad városát. íme századok múlva ismét megjelentek városunkban a protestáns egyház kitűnőségei, hogy elméjök fényével, lelkesedésük tüzével munkára, küzdelemre serkentsék egyházunkat, hogy így a tűzből tüzet nyerve, a küzdelem után megerősödve, egyházunk ismét az a magas fellegvár legyen, mely századokkal ezelőtt volt. Igaz, őszinte vendégszeretetről biztosítván a Társaságot, a nagyváradi ref. egyház nevében üdvözli a megjelenteket. Materny Imre lelkész az ág. ev. egyház nevében, presbitériuma élén mondott a Társaságnak szives üdvöz-