Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-20 / 38. szám

a mely a hegyi zebrákat ábrázolja. — A füzet ára 80 fillér. ** Megrendelésre kérés. „ Keresztyén Eoangyelistau lapunk ez évi összes számaiban jelent meg tőlem egyegy egyházi beszéd. E 20 drb beszédet én egy kötetben, év végén való szétküldéssel kiadom. Ara 2 korona. Kérem azokat, kik ezt megszerezni óhajtják, tudassák ezt velem, hogy a nyomatandó példányok száma felől intézkedhessem. Szalag József lelkész, N.-Becskerek. Most jelent meg: Van Oosterzee J.: A Heidelbergi Káté 52 egyházi beszédben, dr. Antal Géza fordításában. Ara vászonkötésben 12 korona. Szügyi József: 225 orgonaelőjáték. Ara 6 korona. Kiadja ós 2 koronás havi részletfizetésre is szállítja László Albert és Társa, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület bizományosa Debreczenben, a ki kivánatra ingyen küldi meg részletfizetésre szóló theologiai könyv-árjegyzékét. Szintén most jelent meg a fenti mű után: Csiky Laj OS Kátémagjrarázati imádságok. Magyarázat előtt ós magyarázat után mondandó imádságok a Heidelbergi Káté ötvenkét úrnapjára. Ára vászonkötésben 3 korona 80 fillér. Kapható Kókai Lajosnál (Budapest IV., Károly-utcza 1.) EGYHÁZ. Lelkészválasztás. Az alsó-lendvai evang. gyülekezet Teki Dénes vadosfai lelkészt választotta meg lelkipásztorává. — A rákoscsabai ev. ref. egyház e hó 13-án Szánthó Géza budapesti hitoktató segédlelkészt választotta rendes lelkészévé. — A losonc.zi ev. ref. egyházban a hitoktató segédlelkészi állásra Keresztes Gyula sajószentpéteri káplánt választották. Lelkészi értekezlet. A tiszavidéki ref. lelkészi kör f. hó 3-án tartotta meg értekezletét Majtison. Az értekezlet több életrevaló indítványt vitatott meg, részint az egyházi anyakönyvvezetés, részint a gyülekezetek valláserkölcsi életének ápolása köréből. Lelkészbeiktatás. A magyar-ujfalui ref. gyülekezetben f. hó 6-án foglalta el hivatalát az új lelkipásztor, ifj. Bocsor Lajos. A beiktatást Peti Lőrincz bürüsváradi lelkész, egyházmegyei tanácsbiró végezte. Egyházmegyei választás. A kecskeméti ev. ref. egyházmegye Csekey István szolnoki lelkipásztort választotta lelkészi főjegyzőjévé. Egyházkerületi közgyűlés. A tiszáninneni reform, egyházkerület elnöksége folyó hó 29-re hívta össze az őszi közgyűlést Sárospatakra. Egyházmegyei gyűlések. A nagy engedi ref. egyházmegye f. hó 29-én fogja megtartani őszi közgyűlését az ó-tordai gyülekezetben. — A széki ref. egyházmegye közgyűlése f. hó 24-én Szamosujváron fog megtartatni. Templomavatás. Az ágtelki ref. gyülekezet f. hó 6-án avatta fel szent rendeltetésére renovált templomát. A felavató istentiszteleten Szabó Endre esperes mondotta az imádságot, Komjáthy Gábor ungvári lelkész az egyházi beszédet; Homoki Antal egyházmegyei főjegyző úrvacsorai agendát tartott, Magyar Bertalan n.-dobronyi lelkész pedig az utóáldást mondotta. A templomba be nem fért ünneplő gyülekezet előtt Nagy Sándor kisdobronyi lelkész hirdette Isten igéjét. Az egyetemes evang. lelkészvizsgáló-bizottság tiszakerületi osztálya f. hó 28-án Eperjesen fogja megtartani a lelkészképesitő vizsgálatokat. Magyar lelkészek útja Amerikába. Az Egyesült-Államok ref. egyházi elöljárósága által magyar lelkészi állásokra hirdetett pályázatra 35 kérvény érkezett be. A pályázók közül Juhász Sándor szt.-leányfalvi lelkész Bridgeportba, Kuthy Elemér derecskei segédlelkész Passaicba, Nánássy Lajos debreczeni segédlelkész Chicagóba, Vajó Sándor nagyváradi segédlelkész Perth-Amboyba, Komjáthy Ernő adorjánházi segédlelkész Toledóba, Bereczky László makói segédlelkész Phoenixvillebe nyert meghívást. A hat új magyar ref. lelkész okt. 10-én indul el Hamburgból az újvilágba. Isten áldása kisérje őket útjokon és az amerikai magyar reformátusok közt folytatandó működésük között. A bányai evang. egyházkerület, mint már jeleztük, f. hó 9—12. napjain tartotta meg közgyűlését Budapesten, sárkány Sámuel püspök és Zsilinszky Mihály felügyelő elnöklete alatt. Az istentisztelettel kezdődött gyűlést Zsilinszky felügyelő hosszabb beszéddel nyitotta meg, a melyben a jelenkor egyházi bajaival és a magyar evang. egyház haladását gátló akadályokkal foglalkozott. A legfőbb két gátló akadályt a vallásos közönyben és az anyagi szegénységben látja. Ezt az utóbbit az 1848 : XX. t.-cz. fokozatos végrehajtásával, az előbbit pedig az evangelium erejének a lelkekbe bevitele által ítélte elháríthatónak, s buzdító szavakkal hívta fel a közgyűlés tagjait e szent feladatok megoldására. Sárkány Sámuel püspök jelentésében szintén foglalkozott az 1848. évi XX. t.-cz. végrehajtásának szükségességével, s kívánta, hogy a lelkészi fizetések minimuma 2400 koronában állapíttassék meg, ötször 200 koronányi korpótlékkal együtt. Hangoztatta továbbá a tanítók fizetésének rendezését és a tanítóképző- és nőnevelő-intézetek nyugdíjalapjának államsegélyben részesítését. A jelentés meghallgatása és elfogadása után meleg ováczióban részesítette a közgyűlés az ősz püspököt 80-dik születésnapja alkalmából. Kisebb jelentések után a missziói körök előadóinak jelentéseit hallgatták meg, s azok alapján megtették a szükséges intézkedéseket. Az első napi ülés legtöbb vitára alkalmat adott tárgya a püspöki kegydíj megállapításának a kérdése volt, a melyre nézve a jogügyi bizottság tett előterjesztést. E szerint a nyugalomba vonuló püspök évi 3000 korona, özvegye pedig 1200 korona kegydíjat élvezne. Hosszabb vita után a közgyűlés 41 szóval 27 ellenében a javaslatot elfogadta. A második napot majdnem egészen a tanügyi és a jogügyi bizottságok jelentései kapcsán előkerült tárgyak foglalták le. A tanügyi bizottság jelentésében komolyabb vitát csak a kultuszminiszternek ama rendelete keltett, a mely szerint az állami iskolákban a hittan csakis magyarul tanítható. A turócziak vallássérelmi ügyet akartak e rendelkezésből csinálni és annak hatályon kivül helyezését kérték. Zsilinszky Mihály azonban megmagyarázta