Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-20 / 38. szám

Hadd legyen a többek közt itt is megemlítve pél­dául a 89 éves Tanárki Pál, zámolyi lakos, kinek nevét minden esztendőben ott halljuk a nemesszivű adakozók sorában s ki a mult évben is 200 koronát ajándékozott Isten dicsőségére. Káposztás-Nyéken Sárközy Aurélné úrnő a szegény gyermekek felruházására 400 korona. Bián Lázár Mihály és neje az egyház javára 500 korona értékű alapítványt tettek. Csákváron egy közhiedelem szerint szegénynek tartott nő: Kovács Dánielné vég­rendeletileg 2000 koronát hagyott az egyháznak. Tökön néhai Halmi István tanító özvegye 100 koronával gyara­pította az egyház alaptőkéjét. Vaálban Zsigmond László presbiter úr templom építésére 2600 koronányi alapít­ványt tett. A gárdonyi és nyéki egyházak szegény gyer­mekek felruházására, iskoláztatására oly tekintélyes ala­pokkal rendelkeznek, hogy ezek kamataiból a mult évben is 800—800 koronát fordított mindkét egyház a nemes czélra. A dobozi szegény egyház temploma tisztogatására 1400 koronát költött, mely összeghez József föherczeg ő fensége, ki a dobozi reformátusokkal nem egyszer éreztette már fenkölt szíve jótékonyságát, 400 koronával járult. Sárkeresztúron a hívek közmunkával 568 koronát szereztek egyházuknak; ugyanott dr. Heinrich Béla róm. kath. földbirtokos és budapesti lakos iskolai czélra 200 korona alapítványt tett. A velenczei egyház piínköst első napján (épen az úrvacsora-osztás alatt) villámgyuj­tás következtében leégett paplakát újonnan építtette s e czélra 4400 koronát költött. A polgári községek több helyen segítik az egyházakat, így pl. Pátka és Pákozd községek 100—100, Iváncsa 400, Sárkeresztúr 500, Seregélyes 1000 koronányi segélylyel gyámolították az illető ref. egyházakat és azok iskoláit. Az egyházak és egyesek részéről hozott ezen önkéntes adakozások és áldozatok összege meghaladja a 28,000 koronát. A szülöttek száma az egész egyházmegyében volt 1354, a megholtaké 948, a házasult pároké 380, a konfirmált növendékeké 594. Egyházmegyénk népessége kevés hián 39,000 lélek. Az esperjei jelentésben felhozott ügyek letárgyalása után a misszió-bizottság jelentése következett. E bizott­ság ezúttal 11. évi jelentését terjesztette elő, a mely misszió-ügyünk folytonos fejlődéséről tesz örvendetes tanúságot. A mult év folyamán 8 lelkésznek úti átalány czímén 1250 koronát utalványozott ki a vallásügyi minisz­ter. A konvent 1900 óta évenként 400 koronával segíti elő a missziói munkát egyházmegyénk nagyterjedelmű szórványaiban, nem említve az ercsi missziói egyházat, melynek lelkészét rég idő óta 600 korona évenkinti segélyben részesíti. Mindehhez hozzáadva az egyház­kerület évi 80 koronányi adományát, mindössze 2330 ko­rona összeg fordíttatott a lefolyt évben egyházmegyénk szórványainak missziói gondozására. A misszió-jelentés részletesen beszámol az egyes lelkészek, tanítók részé­ről A^égzett belmissziói munkáról, ú. m. a pusztai gyer­mekek vallásos oktatásáról, a szórványok lelkipásztori látogatásáról, az itt-ott tartott áhitatossági összejövete­lekről s a vallásos iratok és könyvek terjesztéséről. E missziói munka útjába számos nehézség gördül, az eredmény sok helyütt nincs arányban a végzett fárad­ságos munkával; de azért lankadni nem szabad, mert a mint a lefolyt évtized munkájáról tavaly közzétett részletes jelentés is tanúsítja, ha lassan is, de biztató jelek között folyvást előre haladunk e rögös téren is. A tanügyi bizottság javaslata folytán elhatározta a közgyűlés, hogy az iskolákat látogató körlelkészek számára részletes utasítás készíttessék, s ily általánosan kötelező erejű utasítás készítésére az egyházkerületi közgyűlés kéressék fel. A reformáczió-ünnepi persely­pénzekből aránylag csekély összeg folyván be a közalap pénztárába: az egyházak felhivattak, hogy a nevezett ünnepen kötelességszerűleg tegyék ki kivétel nélkül mindannyian a templomi perselyeket a különben is nagyobb támogatást érdemlő országos közalap javára. A tűzkárbiztosítás dolgában készült s az egyház­megyékre letett kerületi rendszabály-javaslatot közgyűlé­sünk nem fogadta el, azon az okon, mivel az Első magyar ált. bizt. társaság által egyházmegyénknek ez idő szerint nyújtott kedvezményt sokkal előnyösebbnek és elfogadhatóbbnak tartja, mint azt, a mi a Magyar gazdák szövetségével kötendő szerződésből rája s az egyház egyetemére háramlanék; de különben is egyház­megyénk csak a mult évben kötötte le magát újabb 10 évre az Első magyar ált bizt társaságnak. A buda­pesti theol. akadémia igazgatóságának az ünnepi követ­ségek szervezése ügyében kelt s hozzánk is megküldött megkeresését a legáczióval még nem bíró egyházak figyelmébe ajánlotta a közgyűlés. Esperes úr részletes kimutatást készített arról, hogy hány egyház, lelkész vagy tanító részesült a mult év folytán egjiiázi vagy állami segítségben. Kitűnik abból, hogy e segély összege 18.000 korona. így hát anyagi helyzetünk e réven is erősödik, míg másrészről nem lehet épen felemelő jelenségnek mondani, hogy ily nagy­mértékű kívülről jövő segélyre vannak utalva egyházaink ós iskoláink. Ez azonban az idők jele, s bizony nem ok nélkül hangoztatjuk annyit azt a bizonyos 1848: XX-iki törvény czikket. Az egyházmegyei egyházi értekezlet előterjesztése folytán tárgyalt ügyekről már szólottam e tudósítás első részében. A protestáns irodalmi társaság pártolásra hívó szózata nem maradt épen minden visszhang nélkül egy­házmegyénkben. Esperesünk harminczhat koronát szuppli­kált össze az egyházaktól. Mit csináljunk most ezzel? ez volt a kérdés. Két 200 koronás alapítványnyal már alapító tagja Vértesalja az irodalmi társaságnak; most hát azt határozta, hogy segítő-tagul lép abba be, még pedig egyszerre 4 segítőtag tagsági díjának fizetésére kötelezvén magát 3 éven át. Az egyházkerületre képviselőkül Dézsi Mihály csák­vári lelkész és Csontos Andor világi aljegyző választat­tak meg. Pót-képviselők: Tóth Kálmán gárdonyi lelkész 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom