Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-09-20 / 38. szám

a) anyaegyházközségek, melyek kebelükbon állandó és rendszeresített lelkészi állást önerejükön tartanak fenn; h) leányegyházközségek, melyek kebelükben állandó és rendszeresített lévitai állást önerejükön tartanak fenn; c) fiókegyházközségek, melyek sem lelkészi, sem lévitai állás fentartására nem képesek; d) missziói egyházközségek, melyekben több polgári község területén, más vallásúak között élő ev. reform, vallású hívek felsőbb egyházhatóságilag szerveztettek egyházközséggé és a melyek kebelében egy központi lelkészi, esetleg egy vagy több lévitai állás az országos ev. ref. közalap, az egyházkerület és az egyházmegye támogatásával tartatik fenn. 19. §. Az oly helyek, melyekben a hívek csekély száma miatt egyházközség nem szervezhető, szórványok. 20. §. A magyar birodalom területén levő leánys íiókegyházközségek és szórványok, területi, népességi és közlekedési viszonyaikra tekintettel, lelki gondozás és egyházi közigazgatás czéljából, az egyházmegyék meghallgatása után, az egyházkerületek által egyes anyaegyházközségekhez csatoltatnak, vagy missziói egyházközségekbe osztatnak be. 21. §. Az olyan anyaegyházközségek, melyek együtt, közösen tartanak fenn egy lelkészi állást, de egyébképen egymástól teljesen függetlenek, egymáshoz való viszonyukban társegyházközségek, a felsőbb egyházi hatóságokkal szemben azonban önálló anyaegyházközségek. 22. §. A népesebb egyházközségek, melyeknek lélekszáma a tízezret meghaladja, lelki gondozás szempontjából, lelkészi körökbe osztandók be. Az ilyen egyházközségekben ötezer léleknél több egy-egy lelkész gondozása alatt nem állhat. A lelkészi körök felállítása az egyházközség szervezeti egységét, illetőleg egységes anyaegyházközség jellegét nem érinti. A körök határai s a lelkészi cselekvények végzése tekintetében a lelkészek működési köre, az egyházközség által szabályrendeletileg állapítandó meg. 23. §. Az előző, 22. §-ban említett népesebb egyházközségek lelkészi körök helyett külön anyaegyházközségekre is szétválhatnak, az eddig egységes egyházi vagyon osztatlan vagy osztott kezelésével. Ezen szétváláshoz és a szétvált részek kölcsönös viszonyát rendező egyházközségi szabályrendeletek érvényéhez mindenkor az egyházkerület jóváhagyása szükséges. Az egy polgári község területén alakult több külön egyházközség mindenike anyaegyházközség és az egy vagy több polgári község területén szervezett anyaegyházközségekkel minden tekintetben egyenlő tekintetek alá esik. 24. §. A missziói egyházközségek, bár a kebelükben levő lelkészi állást nem önerejükön tartják fenn, mindnyájan egy-egy anyaegyházközségnek tekintetnek. 25. §. A felsőbb egyházi hatóságok összealkotásába, általában a felsőbb fokú egyházi kormányzatba csakis az anyaegyházközségeknek van közvetlen befolyásuk. A leány- és fiókegyházközségek befolyása közvetett és mindig azon anya- vagy missziói egyházközség útján történhetik, a melyhez tartoznak. 26. §. Minden egyházközség a felsőbb egyházi testületek igazgatásába a közvetlen felsőbb hatósága, az egyházmegye útján folyik be; épen azért minden egyházközségnek valamely egyházmegyébe kell bekebelezve lennie. 27. §. Az anya-, társ-, leány-, fiók- és missziói egyházközségek és szórványok mostani határai és egymáshoz való jogviszonyai törvényeseknek tekintetnek. Jövőre azonban minden változtatás, valamint új anya-, leány-, fiók- és missziói egyházközségek alakítása, jogviszonyaiknak megállapítása, az illető egyházközségek meghallgatásával, az egyházmegye felterjesztésére, az egyházkerület hatáskörébe tartozik. Új missziói egyházközségek alakításához, ha az országos közalap támogatása is igénybe vétetik, az egyetemes konvent jóváhagyása is szükséges. 28. §. Az újonnan alakuló, vagy a régi kötelékből kiváló egyházközség, az általa eddig más egyházközséggel közösen szerzett és közösen használt egyházi és iskolai vagyonból csak annyit igényelhet, a mennyi szerződés vagy kölcsönös megállapodás útján részére annak idejében biztosíttatott. Az ő nevére szóló alapító-levél, hagyományi vagy más okirat szerint őt illető tőkék, ingók és ingatlanok, valamint az általa közös használatra átengedett régibb vagyona azonban, minden külön szerződés vagy határozat nélkül is, az ő tulajdonának tekintendő 29. §. Minden egyes anya-, leány-, vagy fiókegyházközség a saját, külön használt egyházi és iskolai vagyona s belügyei kezelésében önálló egyházközséget alkot és a jelen egyházi törvény rendelkezései szerint önálló intézkedési körrel bír. A szórványok egyházi és iskolai vagyonának gondozása az egyházmegyét, a vagyon felett való intézkedés pedig — a tulajdonjog sértetlen fentartásával — az egyházkerületet illeti. 30. §. Az anya-, leány-, fiók- és missziói egyházközségek között fennálló mindennemű viszonyok és az ezek alapján keletkezett jogok és kötelességek vitássá válván, az érdekelt egyházközségek között létrejött s egyházmegyeileg jóváhagyandó egyezség, — ennek nem sikerülte esetében pedig az egyházi közigazgatási bíróság ítélete által állapíttatnak meg. 31. §• A magyarországi ev. ref. egyházban az egyháztagság és egyházközségi tagság egy ós elválaszthatatlan ; épen azért minden ev. ref. vallású állampolgárnak valamely ev. ref. egyházközség kötelékébe kell tartoznia. Kivételt képeznek azok, a kik állásuknál, vagy állapotuknál fogva, mint katonák, foglyok, intézeti gondozottak, lelkipásztori gondviselés alatt állanak ugyan, de míg ezen állásuk vagy állapotuk tart, egyházközségi tagságuk függőben van.