Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-23 / 34. szám

bizonyítványt nyerték s a következő osztályba csak ebben az esetben vétetnek fel. A felvételi vizsgálat minden fokon díjmentes. 3. Az egyes osztályokról magánvizsgálatot tehetnek azok, a kik az előző osztályról s illetve az elemi iskola IV. osztályáról nyilvános intézettől nyert és kielégítő sikerről tanúskodó bizonyítványt mutatnak fel. A magánvizsgálat írásbeli és szóbeli s évenként négyszer, ú. m.: a tanév elején, karácsony és húsvét táján és a tanév végén tartatik. A magántanulók felvétele a tanév elején az igazgatóság által történik, s az ekkor beiratkozott magántanulók húsvét táján vagy a tanév végén tehetnek vizsgálatot. A tanév elején be nem iratkozott magántanulóknak a polgári leányiskola egyházi gondnoka ad engedélyt a vizsgálattételre. Osztályok összevonását s illetve legfeljebb két osztályról együttes vizsgálat tételét az egyházkerület püspöke engedélyezi. A vizsgálattételért a kérvényeket az intézet igazgatóságához kell benyújtani. A magánvizsgálat díja osztályonként 40 korona. 4. A rendkívüli tárgyak közül a növendékek a franczia nyelvet külön díj fizetése nélkül tanulhatják; angol nyelvet vagy zenét tanulni akaró növendékek az illető tárgyak tanításáért külön díjat fizetnek ós pedig tárgyanként évi 40 koronát, mely összeg négy egyenlő részletben fizetendő. 5. A kik rendkívüli tárgyak tanulására jelentkeztek s az illető tárgyakból a tanfolyamot megkezdették, ezeknek szorgalmas tanulására egész éven át épen úgy kötelezve vannak, mint a rendes tárgyakéra. Az évközben való felmentésnek e tárgyak tanulása alól csak kellően indokolt esetekben van helye. 6. A tanítónőképző-intézetbe — melynek az 1903 - 4. tanévben második évfolyama nyílik meg — az I. osztályt tökéletesen végzett ép, egészséges növendékek vehetők fel. Mivel a tanítónőképző-intézetbe már eddig annyian jelentkeztek, hogy a létszám teljesen betelt, ez évben több nyilvános tanulót nem, csak magántanulókat vehetünk fel. A magánvizsgálat ideje a tanév vége vagy a következő tanév eleje, a miről a beiratkozott növendékek külön értesítést nyernek. A magántanulók a rendes iskolai díjakon kivül 40 korona vizsgálati díjat tartoznak fizetni. Ellátási és tandíjak. Az ellátási díj mindkét tanintézet növendékei részéről egész évre 400 korona. Anyagi körülményeiknek és magaviseletüknek figyelembe vételével ev. ref. vallású növendékek kedvezményes díjjal is vétetnek fel, a kik egész évre 350 s illetve 300 koronát fizetnek. Az ellátási díjon kivül minden növendék 10 koronát tartozik fizetni. Az ellátási díj három egyenlő részletben : a beiratáskor, deczember 1-én és márczius 1-én, az orvosi díj a beiratáskor egyszerre fizetendő. A polgári leányiskolái tandíj 40 korona, a mely a bentlakók által az ellátási díjakkal egyidejűleg, •a bejáró növendékek által pedig negyedévi előleges részletekben fizetendő. A kedvezményes ellátási díjasok 20 korona, a félkedvezményesek 30 korona évi tandijat fizetnek az ellátási díjakkal együtt esedékes részletekben. Beiratási és könyvtári díj 6 korona, a zongoratanításnak év< 40 korona a díja. A franczia nyelv tanulása díjmentes. A t a n ítón ők ép zö- in tézetben az iskolai díjak teljesen ugyanazok, mint az ev. ref. főgimnáziumban. A beiratás díja 8 korona, orsz. nyugdíj-intézetbe a járulék 6 korona s a tandíj 60 korona. A kedvezményes díjasok 30 korona, a félkedvezményesek 40 korona tandíjat fizetnek. Az ellátási és tandíj esedékes vagy befizetett részlete még akkor sem tartható s illetve követelhető vissza, ha a növendék betegség vagy egyéb ok miatt az intézetet elhagyná. Járványos betegség alkalmával, ha az intézet egy időre zárva lenne is, szintén a teljes díjak fizetendők. A jelentkezéseket dr. Horváth József nevelő-intézetí igazgató fogadja el, a kihez kell fordulni minden, a felvételt illető dologban. EGYESÜLET. Az unitárius és más szabadelvű vallásos gondolkozók és munkások Nemzetközi Tanácsa II. nagygyűlését f. évi szeptember 1—4. napjain Amsterdamban tartja. Itt újból találkozni fognak azok, a kik két évvel ezelőtt Londonban népszerűvé tették azt a világraszóló elvet, hogy „az igaz vallást teljes lelkiismereti szabadsággal kell egyesíteni". Oly mozgalom ez, mely hivő és hivő között ledönti a rideg felekezetiesség válaszfalait s lehetővé teszi, hogy a különböző országok szülöttjei ugyanegy emelvényről hirdessék az igazságot, melyet gazdag élettapasztalat és komoly tanulmányok útján érleltek meg. Itt mindenki igyekszik a testvériség és rokonérzés hangját eltalálni s a saját honában észlelt szabadelvű vallásos mozgalmakról, vagy ezeknek akadályairól elmélkedve, teljes képet óhajt nyújtani a helyzetről a Nemzetközi Tanácsnak. A vezetők nem egy életrevaló eszmét pendítenek megv s az elnöki megnyitó rendszerint maga egy egész programmbeszéd, mely a Tanácsot vezérlő elveket hatalmas vonásokban szokta kidomborítani. Az első londoni nagygyűlésen tartott értekezések magyar fordításban is megjelentek: „Szabadelvű Vallásos Gondolkozás a XX. század kezdetén". Ára 3 kor. Kapható a budapesti unitárius lelkészi hivatalban. V. Koháry-u. 4. A nagygyűlés elnöke dr. Oort, leideni egyetemi tanár. Főtitkár: Wendte K. bostoni unitárius lelkész, ki hivatalos jelentései mellett Emersonról külön értekezésben fog megemlékezni. A szónokok közt van dr. Eliot, az Amerikai Unitárius Társulat elnöke is. Németországot három szónok képviseli, kik közül Píleiderer Ottó, berlini egyetemi tanár, az újszövetségi Jézus alakját a vallások történelméhez viszonyítva méltatja. Angliából Carpenter tanár, Wicksteed és Armstrong lelkészek szintén érdekes tárgyakat tűztek ki: „A keresztyénség helye a világ vallásai között". — „Dante vallásos jelentősége". — „Isten minden lelkek lelke". Francziaországból dr. Jean Réville, párisi theol. tanár felolvasásának czíme: „A vallás és a természet rendjének modern fogalma". Svájczból dr. E. Montét, genfi tanár thémája: „Az Egy Istenség elve a keresztyénségen kivül, mint az egyetemes vallásos egyesülésnek alapja" stb. stb. Dánia, Belgium, Svédország, Island, Japán és India szintén képviselve lesznek. Amerikából 30, Angliából mintegy 160 érdeklődő csatlakozik és személyesen vesz részt ebben a nemes mozgalomban. Magyarországot Józan Miklós, budapesti unitárius esperes fogja képviselni, ki az itteni vallásos mozgalmakról tart előadást. A nagygyűlésen a szónokok angol, német, franczia és holland nyelven beszélhetnek. Tagsági díj 5 kor. Az előkészítő bizottság arról is gondoskodott, hogy a gyűlésen résztvevők délutáni kirándulásokban megtekinthessék a környék kiválóbb érdekességeit.