Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-08-23 / 34. szám
egyszer nem értek czélt, mert az 1763. okt. 23-diki udvari rendelet kereken kijelenté, hogy az akatholikusok iskolái kizárólag a polgári hatóságok által vizsgálandók meg, „mivel — mondja a királyné — kegyelmes kir. szándékunk épenséggel nem az volt, hogy a tanulmányok kivánt nyomozása egyházmegyei férfiak által teljesíttessék". A Helytartótanács még ekkor sem hátrált meg. A protestánsokat halálosan gyűlölő Kvassay József helyt. -tanácsos jelentése alapján készült terjedelmes előterjesztésében erősen javasolja, miszerint a debreezeni és pataki helvét hitűek erőszakkal kényszeríttessenek arra, hogy az elrendelt nyomozásoknak vessék alá magukat A javaslat nem fogadtatott, az országos viszonyok alakulása kíméletet követelvén. Hazaszerte készültek az 1764-dik évi országgyűlésre, melyen az egész nemzetnek életbevágó érdekei forogtak kockán, s ez okbol Bécsben kerülni akartak mindent, a mi izgató vagy gyújtó anyagul szolgálhat vala akkor, mikor a leglelkesebb hangulatra volt szükség. A Cancellaria tehát 1764 junius 16-án azt a javaslatot terjeszté a királyné elé, hogy a nem katholikus iskolák megvizsgálása halasztassék a diéta utáni időre. A királyné elfogadta a javaslatot s ennélfogva csak 1766 közepén indult meg az egész hazai oktatás revisiójának a műve. Ezen év martius 11-én a Helytartótanács egy intimátumot bocsátott ki, mely minden megyében, kir. városban és a Jászkun kerületekben is a szokott módon publikáltatott, és a melyben a kebelükben levő katholikus és nem katholikus iskolákról világos és pontos informatiót kiván a következő kérdőpontok alapján: 1. Azon helynek neve, hol a vallásfelekezetnek nyilvános iskolája van? 2. Mikor és ki által alapíttatott? 3. Micsoda kötelezettség és feltételek mellett áll fenn az iskola? 4. Micsoda jövedelme van az iskolának fekvoségekből és tőkékből s ezek hol vannak elhelyezve? Melyek az iskolára adott, vagy a professorok és más tanügyi szükséglétekre fordíttatni szokott requisitumok és honnét vétetnek ? 5. Mifélék a tantárgyak, s kik és minők a professorok vagy Mesterek ? Ezen professorok csak egy vagy több tantárgyat és melyeket tanítanak? Ezenkívül az iskolák, Professorok, vagy Rektorok, instructorok, a togátusok vagy más tanulók subsistentiójára tartozó fundationalis leveleknek, úgyszinte a tantárgyak ideájának, a Professorok és Mesterek elé írt s ma is érvényes regulák és instructióknak mását egész terjedelemben felküldetni rendeli, valamint szabatos tudósítást arról, hogy ugy a katholikusok, mint akatholikusoknak mely iskoláiban adatnak elő deáki vagy felsőbb (humaniores vei altiores) tudományok ? A mandatum világosan „humaniores vei altiores scholas" említvén, a kisebbeket pedig mellőzvén: több megye az intimatum valódi értelméhez tartva magát, csakis a felsőbb iskolákra terjeszté ki az intimatum vigorát; mások ellenben a fonák buzgalomtól elragadtatva, az egyházak és iskolák különbség nélküli vexálására ezen mandatummal visszaéltek. így történt a Jászkun kerületekben is, minélfogva a kecskeméti és körösi (Egyházker. j.-könyv 434—439.) iskolák egyházi és világi Curatorain kívül beadták feleleteiket a kiskunságiak is; de szorosan tartva magukat az adott utasításhoz, hogy ne dicsekedjenek mindazzal, a inicskéjük van. Jelesen: I. Laezháza, 1766. april 7. Ad 1-mum. In Possessione hac habetur schola helv. Confessioni addictorum publica. 2-dum. Schola haec impopulationi loci cooeva est; privato quidem aliquo Fundatore caret, — ab immemorali nihilominus tempore per Incolas helv. Conf. addictos Conservatur. 3-um. Privatorum aliquorum obligationes hic haberi nullás, verum sicuti ipsorum si qui tales dantur, scopus in Conditionibus primarius est, ut tenera Puerorum aetas, pietate, moribus honestioribus, liberalibusque studiis inbuatur, ut et Ludimagister quolibet Anno binis vicibus in examinibus Specimen studiorum per se traditorum dare obiigatus sit. 4-um. Proventus sive ex Bonis, sive ex Capitalibus nulli sit. Magister tamen partim ex communibus beneficiis, partim vero ex sepultura, nec non occasione messis per parentes Liberorum spontanee oíferre solito, exiguo tamen frumento subsistentiam suam habét. 5-um. Norma studiorum haec est: Minoribus elementa literarum, fundamenta fidei, preces et similia. Majoribus vero grammaticam et syntaxim, idea usu recepta modernus Magister Franciscus Bátorkeszi proponit. Közli: Földváry László, váczhartyáni lelkész. IRODALOM. ** A magyar református és ágost. hitv. evang. egyházi irodalom jegyzéke cz. füzetet adott ki Kókai Lajos könyvkereskedő. A theologia elméleti s gyakorlati részéből az újabban s szép számmal a régebben megjelent művek czímei vannak összegyűjtve. Az árjegyzékben foglalt művek jobbára forgalomban vannak s megszerezhetők. A prot. irodalom termékei ez esetben kerültek először egy árjegyzékbe. Kívánatra portomentesen küld ily jegyzéket a kiadó (Károly-u. 4.). ** A konfirmáczió módszere, tananyaga, szertartása, lelkészek és tanítók számára, írta Péntek Ferencz, ev. ref. lelkész. E 190 oldalt tartalmazó munka ismét egy kő akar lenni abban az épületben, melyben a magyar kálvinizmus öntudatos, erőshitű ifjakat akar nevelni az 68