Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-16 / 33. szám

Folyó évi márczius hó 12-én 487. sz. a. tett jelentésére annak végpontjából kiindulólag kell a kért tájékoztatást megadnom. Helytelen ugyanis a bizottságnak azon jelzése, mely szerint felekezeti iskola fentartójául a polg. községről szól. A felekezeti iskolák jogi értelemben vett fentartója ugyanis csak a hitfelekezet lehet, mert az 1868. évi XXVIII t.-cz. 11. §-a világosan és félreérthetetlenül csak a hitfelekezeteknek adja meg a felekezeti iskolák felállításának és fentartásának jogát. A bizottságot a felekezeti iskolák működésben tartásával járó költségek viselése köriil fenforgó jogviszonyok ejtették tévedésbe. A polgári községek ugyanis két irányban állhatnak a felekezeti iskolákat érintetŐleg anyagi viszonyalakulatban : 1. Ezek egyikére alapul szolgál az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 25. §-a, mely második bekezdésében szabadságára hagyja a polgári községnek, hogy azon felekezeti iskolával szemben, mely addig is, t. i. a törvény hatályba léptéig is a polg. községek által láttatott el, a fentartáshoz szükséges költségekKel ezt a gyakorlatot továbbra is fentarthassák. 2. A második viszonyalakulat pedig a népisk. törvényektől teljesen független magánjogi kötelezettségben bírhatja alapját. Nyilvánvaló tehát, hogy a felekezeti iskolának mindkét esetben jogi értelemben vett fentartója a felekezet, de az első esetben szabadságában áll a polg. községnek a régi gyakorlatra támaszkodólag a fentartással járó költségeket segélyezésképen és a törvényben megállapított korlátozás mellett viselni; a második esetben pedig bizonyos magánjogi alapból (pl. can. visitaból) kiinduló kötelezettségénél fogva a felekezeti iskola javára bizonyos szolgáltatásokat, a míg ezen kötelezettség jogszerűleg meg nem döntetik, hordozni köteles. Ezekből folyólag tehát egyfelől abból, hogy a polgári község a felekezi iskola költségeit viselni akarja, vagy annak javára bizonyos szolgáltatásokat hordozni tartozik, a polgári községek részére az iskolafentartó felekezettel szemben külön jogok a községet csak az esetben illethetnék meg, ha azok, mint külön kikötések, szabályszerű módon megállapítást nyertek. Ehhez képest tehát a jogszerűleg felekezeti jellegű iskola iskolaszékét csak azért, mivel a község a fentartással járó összes költségeket a régi gyakorlatnak megfelelőleg viselni akarja, vagy mert bizonyos szolgáltatásokat magánjogi kötelezettségként hordozni tartozik, választani még nem jogosult. Erré külön kölcsönös megállapított joggal, jogátruházással kell bírnia. Ismétlem azonban, hogy a mondottak természetesen csakis a jogszerűleg felekezetiekül tekintendő iskolákkal szemben állanak. A mondottakból folyik másrészt, hogy a felekezeti iskolák fejlesztése a polg. községek által és azok terhére nem eszközölhető. A fejlesztés joga csak a jogi értelemben vett fentartót, t. i. a hitfelekezetet illeti meg s az irányban a polg. község sem jogot nem igényelhet, sem kötelezettséget nem vállalhat. Az első, t. i. a költségek viselése tekintetéből a községek szabad elhatározása alá eső felek, iskolákkal szemben ugyanis a hivatkozott 25. §-a csakis az akkor már fennállott felekezeti iskolákkal szemben engedi meg a költségeknek az eddigi gyakorlathoz képest leendő viselését, ebbe a keretbe tehát a fejlesztéssel járó fokozott költségek már bele nem illeszthetők; míg a második csoportba tartozó iskolákat érintőleg a kötelezettséget megállapító magánjogi alap szabja meg a szolgáltatás mérvét és hatályát, ezen kötelezettség tehát már jogi természeténél fogva sem terjeszthető ki. A mi a bizottság által érintett gazdasági ismétlő iskola kérdését illeti, szintén úgy áll a dolog, hogy az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 55. és 50. §-ai alapján a létesítés adott esetben csak a polgári község kötelezettségét képezi. A polgári község által létesített gazdasági ismétlő iskola azonban természetszerűleg csak községi jellegű lehet. A felekezet jogosult olyat felállítani, de azt, mint általában minden fejlesztést, csupán hitfelekezeti alapon az 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 11. §-ában megjelölt erőforrások igénybevételével teheti. A i iskola jellegének megállapítása, mint az iskolák jellege körül felmerült minden vitás kérdés elbírálása az illetékes főszolgabíró által az érdekelt felek, tehát a község és egyházi hatóság belevonásával tartandó tárgyalás alapján a bizottság hatáskörébe tartozik, s a bizottságnak a jelzett tárgyalás eredményéhez képest hozandó indokolt határozata ellen a vezetésem alatt álló minisztériumhoz van felebbvitelnek helye. Budapest, 1903. június hó 12. Wlassics s. k. TÁRCZA. A művészet és erkölcs viszonya egymáshoz. (Folytatás.) Hogy a költészetnek a szív, a lélek nemesítésére mily nagy befolyása van, azt legjobban tudjuk onnan, mert már igen szokszor tapasztaltuk, hogy mily buzdító, mily nemesítő hatása van termékeinek! Egyébiránt szabad legyen ezen szavaim igazolására pár történelmi példát felhozni. Nagy Sándor, az ó-kor ezen egyik legnagyobb hőse, fejedelme, Homér költeményein annyira fellelkesült, hogy erősen elhatározta: miszerint egy nemes, nagy dolgot fog véghezvinni, és hódításait, melyeket puszta nagyravágyásból, dicsvágyból kezdett, azon magasztos gondolattal és érzülettel folytatta, hogy egy világbirodalmat fog alapítani görög műveltséggel. Es